Hetedik mennyország? - BMW 750i

Nem kevesebbet állít magáról - még ha más szavakkal is - a BMW, mint hogy a hetedik mennyországba repíti a vérbeli autóst. Sikerül-e ez a mutatvány a rangos bajor márka csúcstípusa, a 7-es ötliteres változatával? Feltétlenül, nagystílű és csodálatos az autó, még ha a részletek néhány apró ördöge beférkőzött is az angyalok közé.

Egy BMW persze nem arra való elsősorban, hogy álló helyzetben gusztálgassuk, hanem, hogy menjünk vele. Ez pedig csakugyan mennyei! Zsebemben a "kulccsal" odalépek, kilincsmozdításra nyit a zár, bármely helyzetben megáll a kinyitott ajtó, hogy aztán becsukáskor szervomotor húzza be teljesen. Motorindítás gombnyomással, elektromos rögzítőfék a volán gombjának megnyomásával automatikus állásba, mini választókar D-be, s innen kezdve siklóhajóval utazunk az autós boldogság tengerén.

A gázpedál cirógatására dorombolás és macskaléptű osonás a válasz, ha viszont odalépünk neki, a sas vijjogásával, vehemensen indul meg a méretes autó. Légrugózásával, a billegést és dőlést teljesen kiküszöbölő stabilizátorállításával és folyamatosan szabályozott csillapításával tesztkocsink megvalósította azt a csodát, hogy lassú menetben komfortosan rugózott, s peres gumiabroncsai ellenére finoman gördült, nagy sebességnél viszont hallatlanul stabilan, biztonságos érzést keltve viselkedett. Ebben nagy szerepet játszik a sebességfüggő rásegítésű szervokormány - amely talán még direktebb hatást kelthetne valamelyest kisebb volánnal.

Mivel a minden dimenzióban állítható, combtámaszos ülés és a szintén kezünkhöz beálló kormány jóvoltából gyakorlatilag összeforrunk az autóval, kanyargós úton hasítani ugyanolyan óriási gyönyörűség, mint autópályán falni a kilométereket. Nagyszerű, hogy a sebességrögzítőn háromféle értéket is beprogramozhatunk előre, aztán már csak lépkedni kell köztük. Nem akadály az éjszaka sem, mert a xenon fényszóró éppúgy szétoszlatja a sötétséget, mint nappal a notórius balra tartókat a belső sávból.

A legnagyobb hatást mégis a kocsi hallatlanul könnyed, kezes, méreteit meghazudtoló viselkedése teszi a csodálatosan szóló audiorendszer és a nagyszerűen működő klímaberendezés által elkényeztetett utasokra.

Bajor motormű

A nyolchengeres műremek a kulturált működés és a spontán erőkifejtés bajnoka, olyan simán jár, hogy sem hallani, sem érezni nem lehet - csak a hatásából... Közel öt liter, közel 370 lóerő, közel 500 newtonméter és a kocsi alól hullámokban áradó veszteséghő jelzi, hogy ezt a gépet nem kispályásoknak konstruálták. Nem bizony, inkább olyanoknak, akik elismerően veregetik meg a kocsi oldalát egy Budapest-Lillafüred kirándulás 23 ezer forintos benzinszámlája láttán: - Megérdemelted!

Mert a fogyasztás, ha abban a fölényes stílusban küzdjük le a távolságot, amilyenre ez az autó született, 16 liter körüli, megint egyszer bizonyítva, hogy a szabványos mérési adatnak annál kevesebb köze van a valósághoz, minél potensebb a jármű. Anyagilag biztosan nem vág ez földhöz senkit a 7-es tulajdonosai közül, ám éppen ők, a hétmérföldes csizmában utazók fogják bosszantónak találni, hogy hiába 88 literes a tank, négyszáz kilométer után nem árt benzinkút után nézni, ahol elfecséreljük az ugyanezen kocsi dízeles változatával szemben talán elért időelőnyt.

Igaz, ezért több mint kárpótol a benzinmotor turbinaszerű felpörgése, felső tartományokban is kirobbanó energiája, amelyet oly hatékonyan alakít át sebességgé az autó, hogy vezetőjének csakugyan a hetedik mennyországba jutottak üdvözült mosolya játszik az ajkán.

Karlovitz Kristóf Fotó: Hilbert Péter