Az offroad pályára egy "kis" Cherokee-val volt szerencsénk rombolni, a motor benne 2.8-as dízel, abszolút elég, bivalyerős, nyomatékos. A kijelölt útvonallal röhögve elbánt, meggyőzően, simán bizonyította képességeit. És előnyét nagyobb testvérével szemben, már ami a terepezést illeti méretileg. Más, hogy kényelmileg, ergonómiában nem adta a vártat, de ez nyilván felszereltségtől is függ, ebből a szempontból pedig tesztautónk nem volt valami fényűző.
A Grand Cherokee természetesen egy (két) kategóriával följebb van, pazar, hatalmas, kényelmes jószág, a HEMI erőművel igazi vadállat is tud lenni. No ezzel a félelmetes hangú motorral próbáltuk a 300C-t, ráadásul a Touringot. Ötsebességes automata, összkerékhajtás, és hát irdatlan megjelenés. Sztrádán gond nélkül repeszt a végsebességhez közel, kultúráltan hömpölyög, gyorsul is, ha kell, lassul is - utóbbit jobban szereti.
Persze, senki ne várjon kiemelkedően jó fogyasztási értékeket, a gyárilag megadottakat reprodukálni nagyjából lehetetlen. A menetpróba alatt "mért" 21-22 liter a 71-es üzemanyagtartállyal némelyest mókás, legjobb, ha magunk mögé kötünk egy kis benzinkutat.
ki