Uniszex könnyek

Férfiember nem sír - gondoltuk sokáig, és valóban nem nagyon lehetett látni könnyes szemű férfit, sem a közéletben, sem a filmeken, sem a mindennapokban. Aztán valami megváltozott, és hímek érzelemkitörései egyre elfogadottabbak lettek. Ma már ott tartunk, hogy a síró férfi bátor, mert képes kimutatni az érzelmeit, míg egy nyilvánosan pityergő nő inkább kellemetlen, ideggyenge hisztérika. Férfikönnyek az etológus, és a pszichológus szemével.

"Nálunk nem volt divat sírni. Egyszer az apám lehúzott egy hatalmas pofont, mert egy nőügy miatt kicsordult a könnyem" - meséli Károly, aki azt is elmondja, ezután "uralkodott magán" és évekig nem sírt. Még az édesanyját sem volt képes könnyekkel búcsúztatni.

"Aztán meghalt az apám, és nem találtam a helyem, amíg végül, a temetés után egyedül maradtam a lakásban, és kitört belőlem a zokogás. Percekig sírtam, hangosan, olyan volt, mint valami katarzis, alig bírtam abbahagyni. Azóta sok minden megváltozott, már nem bánom, ha kicsordul a könnyem, és ezt mások is látják."

A férfi bátor, a nő hisztizik

Az a vélekedés, hogy a sírás nem illik egy fiúhoz, nem csak Károlyék családjára volt jellemző. Egy Times Online-on megjelent cikk szerint viszont, mára már teljesen rendben van, ha egy férfi szemében könnyek csillannak meg. Egy amerikai egyetem, a Penn State University legutóbbi tanulmánya 284 embert vizsgált, s a kutatás azt a meglepő eredményt hozta, hogy az emberek a férfisírást pozitívabban ítélik meg, mint a női könnyeket. A vizsgálat vezetője elmondta: a megkérdezettek szerint a férfikönny az őszinteség jele, míg a női az ideggyengeségé.

A kaliforniai egyetem is vizsgálódott e témában: egy 2001-es kutatás során a férfiak 65%-a állította, hogy sosem sír, míg a nők 63%-a mondta, hogy alkalmanként, és 18%, hogy gyakran.

A tanulmány azt is bemutatta, hogy a két nem képviselői hogyan osztályozzák a sírás-fokozatokat: a legtöbb nő megkülönböztet "jajgatásos, igazi zokogástól" a "reszkető szipogásig" számos könnyezési típust, míg a férfiak zöme csak annyit vall be, hogy a sírás maximum "vörös szem, egy-két könnycseppel", esetleg "sírhatnék, látható jelek nélkül".

A cikk egy másik professzor, Tom Lutz megállapításait is idézi: professzor szerint a férfi politikusok, legalább is Amerikában, megengedhetik maguknak az alkalmankénti könnyezést, míg a nők nem.

"A férfi kemény, tehát a sírás a lelke valódi mélységét jelzi. A női politikusnak keménynek kell lennie, tehát, ha sírva fakad, az azt bizonyítja, hogy a keménysége csak álca volt, és lelepleződött, hogy ő is csak egy gyenge nő. Ezért van az, hogy Bill Clinton például többször sírhat, mint Hillary" - mondja a Könnyek természeti és kulturális története című könyv szerzője.

Cry, baby, cry!

Lutz professzor szerint sem volt ez azért mindig így. Az írásban arról beszél, hogy apáink generációjánál, még az érzelmek léte nagy gyengeségre vallott.

John Savage, a popkultúrával foglalkozó angol szakíró szerint a zene, pontosabban az ötvenes évek rock'n'rollja, és az utána jövő popzene nyitotta meg a férfiakban az érzelmek csatornáit. Savage Johnny Rayt nevezi meg a folyamat kulcsfigurájaként: Rayt az 50-es években Mr. Érzelemként aposztrofálták: gyakran sírt ugyanis a saját koncertjén. Cry (Sírás) című száma a zene nyíltabb kifejezési formájává vált. A 60-as évek az érzelmeit kifejező férfit is magával hozta: 1965-ben Anglia legnépszerűbb száma nem a Beatles, Dylan, vagy Elvis dala volt, hanem a Tears (Könnyek) Ken Doddtól.

Bogart és Bukowski

Nem csak a zenében, de a filmeken is sokat változott az évek során a férfiak érzelmi kitöréseinek megítélése: Szölöskey Gábor, filmes szakíró szerint a hetvenes évek hippi korszaka szabadította fel az érzelmi béklyóból a férfiakat.

"Ha például a Casablancára gondolunk, Humpry Bogart még száraz szemmel néz a felszálló gép után, jó harminc évvel később, a Hairben a Claude Bukowskit alakító John Savage viszont már könnyes szemmel keresi az égbolton a csapatszállító gépet, ami a biztos halálba viszi, az erőszaktól irtózó Bergert" - mondja.

Szölöskey egy mai amerikai színészt is megemlít, Ben Afflecket, akit rajongók milliói tartanak férfiasnak, annak ellenére, hogy szinte minden szerepében megmutatja az érzelmes arcát, a könnybe lábadt szemtől, a hangos zokogásig.