A meditáció nemcsak szerzeteseknek segíthet

Míg a politikusok a keresztes hadjáratok légkörét gerjesztik, amerikai pszichológusok és agykutatók tibeti szerzetesekkel és a dalai lámával együttműködve kutatják a pozitív érzelmek és az együttérzés képességének forrásait. A legmodernebb agyi képalkotó eljárásokat is felhasználva vizsgálják olyan ősi módszerek lélektani és idegélettani hatásait, mint a meditáció.

Nem kellenek tudósok ahhoz, hogy tudjuk, a derűs és magabiztos emberek általában egészségesebbek és teherbíróbbak másoknál. A kérdés inkább az, hogyan válhatunk derűssé, magabiztossá, miközben kapkodva, folyamatos stresszben élünk, serkentővel kelünk, nyugtatóval fekszünk, mosolyunk gyakran műmosoly, magabiztosságunk sokszor a szorongás leplezését szolgáló álarc csupán.

A meditáció ősi technikáit gyakorló keleti emberek tudták, hogy ezzel képesek megváltoztatni lelkiállapotukat, személyiségüket, sőt testi működéseiket is. Ezeket a gyakorlatokat vallásos keretek között, sajátos, aszketikus életforma részeként végzik. Ilyen formában nyugati emberek közül csak a nagyon elszántak sajátították el a meditáció és a jóga technikáit. Később, a hatvanas évektől kezdve különféle keleti bölcseleti és vallási irányzatok mesterei jelennek meg a fejlett nyugati országokban, és egyre-másra alapítanak vallási centrumokat, meditációs intézeteket. Követőik száma gyorsan nő, a keleti bölcselet - a harcművészetekkel együtt - divatba jön.
A meditációs technikák tudományos megítélése eleinte bizonytalan, mára azonban egyre többet tudunk azokról az agyi folyamatokról, amelyek a meditáció során zajlanak le.

A Wisconsin egyetem pszichológia- és pszichiátriaprofesszora, Richard Davidson vezetésével a közelmúltban végeztek egy rendkívül izgalmas kísérletet, amely azt bizonyította, hogy rövid meditációs gyakorlásnak is tartós pozitív hatása van az agyműködésre és az immunrendszer működésére is. A vizsgálat során két párhuzamos csoportot hoztak létre egy biotechnológiai cég nagy hajszában élő dolgozóiból. A kísérleti csoport nyolc héten át hetente vett részt meditációs tréningben, egyszer pedig egy hétórás, folyamatos meditációban. Emellett napi egyórás otthoni meditációt is végeztek a kísérlet ideje alatt. Agyi képalkotó eljárásokkal vizsgálták agyuknak az érzelmi állapotokban aktív, ún. prefrontális részeit. A meditáció hatására az agyi izgalmi állapot mintázata eltolódott a negatív érzelmeknek megfelelő kép felől a pozitív érzelmeknek és alacsonyabb szorongásnak megfelelő mintázat felé.

Ugyancsak vizsgálták a résztvevők immunrendszerének változását. A nyolchetes meditációs tréning után mind a kísérleti, mind a kontrollcsoport tagjai influenza-védőoltást kaptak. Ezután vizsgálták a vérükben megjelenő ellenanyag szintjét. Azt találták, hogy a meditációs csoport tagjainál az ellenanyagszint emelkedése jóval nagyobb volt, mint a kontrollcsoport tagjainál - és ez az erős immunválasz négy, illetve nyolc hét múlva is kimutatható volt. Bár még sok további kutatás szükséges, ez a kísérlet ragyogóan bizonyította ennek az ősi módszernek a biológiai hatásait - nyilatkozta Davidson professzor.