Visszaüthet a kölcsönzött dolgozók megkülönböztetése

Más színű ebédjegyet kapnak, kimaradnak a céges rendezvényekből, levegőnek nézik őket. Ilyen problémákkal küzdenek a cégeknél külsősként, kölcsönzötti státuszban dolgozók. Ez a céges hozzáállás azonban visszaüthet, ugyanis mind a termelékenységet, mind az irodai hangulatot rontja. A munkaerő-kölcsönzés aktuális kérdéseiről szóló sajtóbeszélgetésen jártunk.

Egyelőre nem tartják kulcsfontosságúnak a hazai cégek a nem saját állományú - így a munkaerő-kölcsönzőkön keresztül érkezők, a szerződéses külsősök, a tanácsadók alkalmazását - áll a Manpower kölcsönző cég frissen közzétett, 41 ezer külföldi és 770 magyar cég közreműködésével készült elemzésében. E téren a magyar munkáltatók az átlagnál rugalmasabbaknak és reagáltak naprakészebben a válságra. Ugyanis míg az európai és amerikai cégek kevesebb, mint negyede (23 százaléka), addig a hazai cégek 38 százaléka vélte úgy: a nem saját állományban lévők igenis komoly hatást gyakorolnak a termelékenységre és a cégek eredményes működésére.

Magyarországon főként a fővárosban, Észak-Magyarországon és az észak-alföldi régióban osztották ezt a véleményt: itt legalábbis a cégek 40-45 százaléka van ezen az állásponton. A Nyugat-Dunántúlon már a fordítottját gondolják: a cégek mindössze negyede látja így a helyzetet.

Felhígult a szakma

Természetesen arra is van kézzelfogható magyarázat, miért idegenkedik a hazai cégek több mint 60 százaléka a nem saját állományúak alkalmazásától. "Sajnos nagyon felhígult a szakma. Magyarországon pillanatnyilag közel 800 cég foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel. Ez óhatatlanul a minőségi szolgáltatások rovására megy. Ráadásul többnyire csak a visszásságok kerülnek nyilvánosságra a médiában. Mindezek hatására a cégek és az álláskeresők gyakran egyaránt bizalmatlanok a nem saját állományú munkavégzés irányába" - tekint a számok mögé Kiss Judit, a Manpower ügyvezető igazgatója.

A munkát keresők bizalmatlanságát ráadásul fokozza, hogy kölcsönzöttként nem mindig ugyanazt kapják, mint a "belsősök" - sem anyagiakban, sem pedig bánásmódban. Bár a frissen közzétett helyzetkép szerint azért a cégek nagyobb fele (55 százalékuk) igyekszik a külsősökkel egyformán bánni és integrálni őket a szervezetbe, másik felük már bevallottan nem ugyanazt a beillesztési folyamatot alkalmazza náluk. "Itt nem csupán a fizetésről, és a juttatásokról szól a történet. Egyáltalán nem mindegy például, hogy egy szoftveralkalmazást bevezető, hosszú hónapokig napi 8 órában a kollégákkal együtt dolgozó, külsős informatikust levegőnek néznek-e vagy együttműködő félként kezelik. Ez az egész iroda hangulatára, és a termelékenységre is ki fog hatni" - hoz példát az ügyvezető. Az apró gesztusok vagy ezek hiánya is nagyot lendíthet, vagy épp ronthat a munka minőségén.

Más színű ebédjegy a kölcsönzöttnek

"Nagyon rossz irány a nem állományban lévőnek más színű ebédjegyet, esetleg céges öltözéket, pólót adni vagy sorozatosan kihagyni őket a céges eseményekből, az irodai ajándékozásból"- sorolja a visszatetsző, mégis gyakran létező gyakorlatot Kiss Judit. Emellett előfordulhat, hogy a kölcsönzöttnek nem is biztosítanak külön íróasztalt az irodában. Ehelyett inkább a körülmények alakulásának függvényében ide-oda küldözgetik. A külsőst levegőnek néző stratégia azonban rossz tanácsadó. "Nem megfelelő hozzáállással a cégek már a kezdet kezdetén a "lélekben felmondott"- azaz a fizikailag ugyan jelen lévő, ám a feladatai iránt a legkevésbé sem érdeklődő és folyton menekülési útvonalat keresők lelkiállapotába juttathatják a nem állományban lévőket" - véli Kiss Judit.

A megoldás kulcsa a vezető kezében

"A rossz bánásmód gyümölcsei viszont meglátszanak majd az egész iroda tevékenységén. Ezért elsőként a vezetőkkel kell megértetni az ideiglenesen náluk dolgozók jelentőségét. Ha ők jól kommunikálják a helyzetet a vállalati hierarchia alsóbb szintjei felé, akkor már hatékonyan kezelhető a probléma"- summáz Kiss Judit.

Útkereső álláskeresőknek jó a külsős státusz

Az ügyvezető hozzátette: nem minden európai országban idegenkednek az álláskeresők a munkaerő-kölcsönzéstől vagy attól, hogy ideiglenes, pár hónapos munkákra vagy projektekre szerződjenek cégekhez. "Hollandiában ez kimondottan divatos gyakorlatnak számít. Főként olyan, útkeresőben lévő munkavállalók választják, akik egy darabig nem kívánnak hosszabb távra elköteleződni, de szívesen megismernének több szervezetet és kipróbálnák magukat több területen, munkastílusban is. Hozzátette: itthon még főként a keresettebb szakmák képviselői- mérnökök, informatikusok, pénzügyesek-körében válik egyre közkedveltebbé a "nem státuszos" munkavégzés. Ezek a szakemberek rugalmasabbak. Jól fizetett szakterületük és nagyobb mozgásterük révén ugyanis nincsen akkora rizikója a gyakoribb váltásoknak...

Ami miatt a cégek munkaerőt szoktak kölcsönözni (százalékban):

Szezonális időszakban megnövekedett munkaerőigény: 14

Hiányzó munkaerők átmeneti pótlása: 7

Hosszú távú munkaerő-rugalmasság biztosítása: 3

Speciális tudásigényű munkakörök minél gyorsabb betöltése: 2

Munkavállalók kipróbálása állandó munkakör betöltésére: 2

Létszámstop vagy más korlátozás: 1

Az alaptevékenységeken kívüli feladatok kiszervezése: 1

Bérköltség helyett egyéb közvetlen költség: 1

Nem használunk nem saját állományú munkaerőt: 67

Takács Gabriella