Adatvédelem álláskereséskor - rendelkezzünk a felhasználásról

Az álláskeresés során számtalan személyes adatunk kerül napvilágra. Mi tartozik mindebből a leendő munkáltatóra? A kellemetlenségek elkerülhetőek, ha az állampolgár jogaival élve írásban maga rendelkezik arról: mi történjen a pályázáshoz szükséges adataival.  

A munkaerő-felvételi eljárás során íratott alkalmassági teszteket-adatvédelmi szempontból-elvben név nélkül kell megíratnia a munkáltatónak, a kiválasztást végzőnek. Az ok itt is a diszkrimináció mellőzése.

Ex-dolgozókról is tilos információt szolgáltatni

A munkáltatónak nincs arra joga, hogy akár szóban, akár írásban előzőleg foglalkoztatott alkalmazottjáról információt szolgáltasson ki. Volt rá eset: egy férfi sikeres munkahelyváltását az akadályozta, hogy előző főnöke a munkaszerződés aláírása után felkereste a leendő munkáltatót, hogy kedvezőtlen színben tüntesse fel egykori beosztottját. A megfúrt alkalmazott csak bírósági határozat jóvoltából helyezkedhetett el új állásában. Sem a munkáltatóknak, sem a toborzóirodáknak nincs joguk a számukra-esetleg kellemetlen élmények miatt -megjelölni egyetlen pályázó adatait se, hogy a következő kiválasztási folyamatnál automatikusan kiessenek az esélyesek sorából. Amennyiben bizonyíthatóan ezt teszik, diszkriminációt követnek el. Így per esetén a bíróság saját hatáskörben dönthet a nem vagyoni kártérítés nagyságáról.

Írásos önrendelkezéssel mellőzhető a visszaélés az adatokkal

Ám az összes kellemetlenség elkerülhető, amennyiben az álláskereső állampolgár jogaival élve saját maga rendelkezik arról, mi történjen a pályázáshoz szükséges adataival. A vitás kérdéseket - megőrizzék, vagy megsemmisítsék a pályázók adatait, kiadható-e újbóli állásajánlat esetén harmadik személy számára, kérés esetén milyen határidővel őrizhetőek meg az adatok, visszaküldjék-e a jelentkezőnek - érdemes az álláskeresőknek írásos nyilatkozat formájában tisztázni.

Takács Gabriella