Terjed a részmunkaidő, de nem Magyarországon

Gyorsan terjed a részmunkaidős foglalkoztatás az Európai Unió nyugati tagországaiban. Hollandiában például a női munkavállalók 75 százaléka, az összes dolgozó 35 százaléka dolgozik kevesebbet heti 35 óránál. Magyarországon ezzel szemben 2,7 százalék a részmunkaidősök aránya - írja a Világgazdaság.

Nyugat-Európában főleg a nők és a fiatalok számára sokszor szinte ez az egyetlen megoldás az elhelyezkedésre, mások azért részesítik előnyben, mert így több idejük marad a családjukra vagy a hobbijaikra.

A 2004 előtt csatlakozott EU-tagállamok átlagában 1986-ban 12,8 százalékos volt a legfeljebb heti harmincórás munkaidőben dolgozók aránya, 2006-ra ez 18 százalékra emelkedett. Az új tagországokban azonban egyelőre nem népszerű ez a foglalkoztatási forma, Magyarország (2,7 százalék) pedig a 2,5 százalékos Szlovákiával együtt - egyenesen a sor legvégén kullog ebből a szempontból - derül ki az OECD adataiból. Pedig a részmunkaidős alkalmazás számos előnnyel jár: A munkáltatók számára lehetővé teszi a rugalmasabb munkaszervezést. A dolgozóknak azért lehet vonzó, mert bizonyos élethelyzetekben jobban össze tudják egyeztetni a munkavégzést és a családi életüket.

Az alacsony fizetés miatt nem terjed nálunk

Magyarországon e foglalkoztatási forma elterjedését legfőképpen az alacsony bér- és jövedelmi viszonyok gátolják. Sok esetben más uniós országokban részmunkaidőben ugyanakkora keresetet lehet elérni, mint nálunk a teljes munkaidőben. Eközben az alapvető megélhetési kiadásokban koránt sincs akkora különbség - írja a gazdasági napilap.

A kormányzat jelenleg is különféle támogatásokkal próbálja ösztönözni a részmunkaidős foglalkoztatási forma elterjedését. Így például ebben az esetben kevesebb fix összegű egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A versenyszférára is kiterjesztették a Prémiumévek programot. Ennek lényege, hogy az idősebb, nyugdíj előtt álló munkavállalók lehetőséget kapnak arra, hogy fokozatosan vonuljanak ki a munkaerőpiacról. Ehhez vállalniuk kell a nyugdíjjogosultság eléréséig a részmunkaidős foglalkoztatást. Ez esetben az állam kompenzálja a nyugdíjjárulék-különbözetet, hogy ez ne jelentsen hátrányt a későbbiekben a nyugdíj megállapításakor.