Sokat érhet a "jegyzett" szakma

Vágólapra másolva!
Tavaly 155 ezren tettek államilag elismert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő vizsgát. Vannak szakmák, amelyeknél előfeltétel a vizsga, másokban nem. Mielőtt döntünk az akár több százezer forintos tanfolyamok elvégzése mellett, érdemes mérlegelni, megéri-e. Szellemi munkánál értékesek a pénzügyi képzések, a ügyintézői tanfolyamoknál viszont sokszor többet ér munkatapasztalat.
Vágólapra másolva!

A gyökeres átalakításon átesett Országos Képzési Jegyzékben, más szóval az államilag elismert, akkreditált szakmák listáján a megszerezhető szakmák száma két éve a felére csökkent: a korábbi 800 képesítés helyett már csak 420-at láthatunk a listán.

"Sokan azt hiszik, hogy megkurtítottuk a szakmakínálatot. Ez azonban félreértés. Az új OKJ-ban ezer feletti a megszerezhető szakmák száma" - mondja Nagy László, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet főigazgatója, aki példát is említ. Számos képzést, amely eddig különállóként szerepelt, összevontak, alá-fölérendeltségi viszonyba hozták őket. Például, a vízvezeték-szerelő és gázvezeték-szerelő képzés már nem külön szerepel a listán. Mindkettő az "épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő" név alatt fut.

Kevesebb az átfedés a moduláris rendszerrel

A legnagyobb változást a moduláris szakmaszerkezet kialakítása hozta. Az új OKJ lényege, hogy nem kell mindig elölről kezdeni a tanulást, a megszerzett ismeretek beépíthetők. A fenti példánál maradva: ha valaki megcsinálta a gázvezeték-szerelő képzést, akkor nem kell mindent újra tanulnia a vízvezeték-szerelő képzés elvégzéséhez.

Mivel igen sok az átfedés, ezért csak bizonyos modulokat kell elsajátítania az új szakma megszerzéséhez. Az új rendszerre való átállás egyébként még nem történt meg teljesen, jelenleg az új OKJ párhuzamosan fut a korábbi mellett, de 2009. januárjától már csak az új jegyzék szerint lehet képzéseket indítani.

Nagyobb a kamarák beleszólása

Miként kerülhetnek be szakmák az OKJ-be és hogyan kerülhetnek ki? A kamarák és a munkaadói szervezetek javasolhatják az új szakmák bekerülését. Ezt követően a javaslatot - a szakképesítésért felelős minisztérium megbízásából - a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet véleményezi, majd a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NSZFT) elé kerül a kérdés. Végül a szociális és munkaügyi miniszter dönt a bekerülésről.

Az állami döntési jogkör tehát maradt, azonban egyre több kompetencia kerül a szakmai szervezetekhez. "A képzések tartalmának formálásában, a vizsgabizottságok összeállításában nagyobb a befolyásunk" - mondja Bátyai László, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) szakképzési igazgatója. Hozzáteszi, a KISOSZ például megkapta a pincér és a szakács szakmák "gondozását", és a kereskedő szakmák közül néhány pedig éppen most kerül át hozzánk, illetve más érdekképviseleti szövetséghez".

A szakmák törlését az OKJ-ből munkaerő-piaci és képzési elemzések előzik meg. Nem volt ez másként például a számítógép-kezelő (-használó) képesítés esetében sem. "Az új OKJ kialakításakor az NSZFI munkatársai több ezer szakemberrel folytattak beszélgetéseket és elemzéseket, amely során kiderült, hogy nincs olyan munkakör, amelynek betöltéséhez ez a tanfolyam elegendő lenne. Mivel azonban sok pozíció részfeladataihoz szükséges a képzés, ezért nem szüntették meg teljesen: moduljait más képzésekbe helyezték be" - indokol Nagy László.

Az OKJ-s vizsgák népszerűségét jelentősen befolyásolja, előfeltétel-e a későbbi munkavégzéshez. "Míg korábban egy kereskedelmi egységben elegendő volt egy OKJ-s végzettségű eladót foglalkoztatni, mára minden alkalmazottnál elvárás. Népszerűnek számít a pincér és a szakács végzettség megszerzése is, ugyanis ezzel garantált a gyors álláshoz jutás nem csupán Magyarországon, hanem Nyugat-Európában is" - mondja Bátyai László, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) szakképzési igazgatója.