A Four Corners szerint a probléma világszerte elterjedt és talán az úszók esetében a leggyakoribb. Nem csoda, hogy korábbi sportolók, tisztségviselők alapvető reformokat követelnek, mert a korábbi, a sérültséget osztályozó szabályokat, az úgynevezett klasszifikációt ki, ki kényére kedve szerint változtatta, és a szabályszegők enyhe büntetéssel megússzták. Az ügy veszélyezteti a paralimpiai játékok hitelességét, amely a világ harmadik legnagyobb sporteseménye, több millió dolláros bevételt generál.
Sokan aggódnak, mert a rendszer nem jól működik, és a csalóknak nem kell a következményekkel számolniuk. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) korábbi vezetője, Xavier Gonzalez szerint a sportolók sérültségi kategóriákba sorolása, azaz klasszifikációja során elkövetett csalások veszélyeztetik a paralimpiai mozgalmat, az erőforrások hiánya pedig nehezíti a probléma kezelését. Az IPC a felelős a klasszifikációs szabályok betartatásáért, új testület felállítását kéri a szabályok szigorúbb alkalmazása érdekében.
„Az nem tolerálható, ha a besorolás révén próbálunk előnyt szerezni" – jelentette ki Gonzalez.
Az IPC egykori, klasszifikációért felelős vezetője, az ausztrál paralimpiai csapat orvosi igazgatója, Jane Buckley szeint szerte a világon vannak olyanok, akik mind a mai napig nem a fogyatékosságuknak megfelelő kategóriában versenyeznek.
„A 2009 után kezdődő félrevezetés bizonyos sportágakban, különösen az úszásban felháborító" – mondta Jane Buckley asszony. – „De azt mondták, hunyjak szemet."
Kijelentette, hogy a fogyatékosság súlyosságát rendszeresen félremagyarázták, és ez szinte már bevett gyakorlat a paralimpiai mozgalomban, és az ezzel szemben tett erőfeszítéseit meglehetősen vonakodva fogadták.
A félrevezetés, a csalás egyik leghírhedtebb példája a 2000-es Sydney-ben rendezett paralimpián történt, amikor a spanyol kosárcsapatba fogyatékosság nélküli férfiak is helyet kaptak.
„Az ausztrál műsorban elhangzottak java része igaz, jó néhány éve, ha nem is nagy nyilvánosság előtt, már felvetődött a probléma" – nyilatkozta a 888-nak Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke. „- Nincsenek egységes módszerek a sérültségi fok meghatározására, a nemzetközi és a nemzeti gyakorlatban kialakult sztenderdek nem egyformák. S ugye, atlétikában több mint ötvenféle sérültségi kategória létezik, a parasportolókat azonban nem mindig lelkiismeretesen vizsgálják az úgynevezett klasszifikátorok, akiknek pedig szakirányú végzettsége van. A vizsgálatoknak elvileg szigorú szakmai és etikai szabályai vannak, amelyek a szakemberekre, sportolókra és az edzőkre egyaránt vonatkoznak. Ám ezeket a szabályokat nem mindig alkalmazzák megfelelően. Az elmúlt néhány évtizedben a parasport kinőtte magát, világcégek álltak mögé. A jó eredményekért járó – egyre nagyobb - pénzek sokakat megszédítenek, a parasport is elvesztette ártatlanságát. Az a legfőbb cél, hogy ezeket a vadhajtásokat lenyesegessük."