Nagy Márta: A fogyasztó is legyen profibb!

A piacnyitások többnyire felemásra sikerültek, versenyélénkítés köntösében néha a monopólium megerősítése történt - mondta a Vendégszobában a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese. Dr. Nagy Márta tanácsot adott olvasóinknak a megtévesztő reklámok elleni védekezéshez, és válaszolt a lobbitörvényről, a politikai nyomásgyakorlásról, az egészségbiztosítási pénztárakról szóló kérdésekre is.

Mi a véleménye a GVH-nak az energetikai ágazatokban uralkodó monopolhelyzetről? [édesnőédespasit]
- Küzdünk és érvelünk ellene már hat-hét éve, a piacnyitás első évei után ágazati vizsgálatban néztük meg, hogy mi változott, és ami nem változott, miért nem változott. Minden eddigi piacnyitási lépés lényegében a verseny szempontjából hatástalan maradt, ennek hátterében az áll, hogy a kínálat nagyon nagy része egy kézben összpontosul, a hosszú távú áramvásárlási szerződések révén. Ily módon nem kell versenyezniük egymással az áramtermelő cégeknek, hiszen minden előállított energiájuk előre meghatározott árképlet és szerződési feltételek szerint megtalálja azt az egy vevőt. Nem kell érdemben versenyezni importtal sem, mert nagyon korlátozottak a határkeresztező kapacitások, és a felettük való rendelkezés is a monopolista áramvállalat tulajdonosi körébe tartozik. Végül pedig a magyar piac kicsi mérete miatt hatásos verseny csak valamiféle regionális, a magyarországinál nagyobb piac kiépítésétől várható.

Az energiaipari monopolhelyzetben lévőkre szabnak ki büntetéseket? [vera144]
- Nem, a versenytörvény eszközrendszere ilyen durva monopolhelyzetben kevés, itt kétféle módon lehet segíteni. Egyrészt olyan szabályozással, ami a monopolista viselkedését korlátok közé szorítja - ilyenre tett kísérletet a kormány, de a hatásos szabályozás lehetőségeit az Energia Hivataltól a parlament ehhez képest elvette. A másik mód a verseny kikényszerítése lenne, ami persze nem megy egyik napról a másikra.

Gyakran hallani fogyasztók megtévesztése miatti bírságról. Nem lehet, hogy ezt, például, a bankok előre beárazzák? [bucigyuri]
- Biztos, hogy létezik ilyen jelenség is. És nem is főképpen a bankok körében. A versenyhivatal a bírságolási politika nyilvánossá tételével esetleg még segíti is ezt a megközelítést, ugyanakkor reméljük, hogy a várható bírság visszarettent az ilyen módon történő átmeneti haszonszerzéstől. A bírságokat épp ezért egyre komolyabb tételekben szabjuk ki: lejárt a tanulóidő, és nem akarjuk az ön által említett kiskaput sem nyitva hagyni.

Az elmúlt időszakok reklámbírságainak önök szerint van visszatartó hatásuk? Kevesebb a megtévesztés? [kajaár]
- Nem mondhatni, hogy kevesebb. Bizonyos megtévesztésfajták visszaszorultak, helyette mások lépnek be. Szerencsére egyre több piacon érzékelünk olyasféle törekvést, hogy maguk a piaci szereplők is együttműködnek bizonyos megtévesztések kiirtásában. Ugyanakkor vannak olyan megtévesztésformák, amelyek élnek és virulnak, sem versenyfelügyeleti eljárással, sem szabályozással nem lehet gátat vetni nekik. Ilyen, például, a fogyasztói csoportok szervezése: ritkán derül ki a résztvevők számára, hogy ez egy, a szerencse elemeit is tartalmazó, a keresletüket hosszú idő alatt kielégítő formáció, és így nagyon sok a fogyasztói csalódottság, a sok, utazás keretében bemutatott áruvásárlási lehetőség is tömeges csalódást okoz. Ezek az áruk sokszor drágák és pocsékak, a fogyasztók nem világosíttatnak fel, hogy 15 napon belül elállhatnak a szerződéstől. Bizonyíthatatlan, hogy milyen szóbeli információk hangzanak el, amelyekkel aztán esetleg éppen ellenkező tartalmú szerződést ír alá a vevő. A jog meg nem tehet mást, mint hogy az írott szerződés tartalmát veszi komolyan.

Egy átlagember milyen megtévesztésekre figyeljen oda a reklámoknál? [kajaár]
- Mi azt az elvet képviseljük, hogy a reklám abban az értelemben legyen valós és lényegi információkat hordozó, hogy az átlagembernek ne kelljen állandóan gyanakodni és utánajárni. Mindenesetre jobb, ha a fogyasztó is minél inkább profi, ha következetes információkeresést folytat, ha törődik a kisbetűvel, ha utánanéz a reklámban foglalt állítások részletesebb, sokszor korlátozó feltételeinek, és ha vigyáz arra, hogy az agya tiszta maradjon, tehát ha egy reklámspot beütött valami kis hamis információt, akkor azért nézze meg, hogy a részletes szerződéses feltételek valóban olyanok-e, mint amit ő az első reklámüzenet alapján a saját fejében összeállított.

A befizetett bírságok az önök zsebébe jutnak? A károsultaknak nem jut belőle? [asdfsdfa]
- A bírságok a központi költségvetésbe folynak be. Két éve lehetőségünk van arra, hogy ennek 5 százalékát konkrét versenykultúra-fejlesztő projektekre visszakérjük és továbbítsuk. Pályázatokkal kutatásokat, a versenykultúra népszerűsítését, civil szervezetek programjait tudjuk támogatni, szakkönyvet fordíttatunk és adunk ki, kis füzeteket készítünk és juttatunk el a fogyasztókhoz, hogy bizonyos kedvezőtlen jelenségek ellen maguk is tudjanak védekezni. Az utóbbi időben bírságoló és marasztaló versenytanácsi határozatok helyett előnyben részesítünk olyan megoldásokat - kötelezettségvállalásnak hívjuk -, amelyek keretében a versenytörvény ellen vétő cég vállalja a magatartása által okozott fogyasztói károk közvetlen reparációját, ily módon nem a költségvetés, hanem a károsult fogyasztó jut olyan kompenzációhoz, amelyre egyébként csak hosszú bírósági procedúra után lenne lehetősége, így nyilván a fogyasztók többsége egyáltalán nem is használná ki.