Itt vannak Budapest legszebb terei

Kodály körönd

A legszebb magyarországi és európai főterek bemutatása után, sorozatunk harmadik részében következzenek a magyar főváros csodálatos terei. A válogatás most is szubjektív, ugyanakkor a bemutatásra kerülő terek majdnem mindegyike szerepel a külföldieknek összeállított „egy nap Budapesten” elnevezésű programban. Amelyik meg nem, arról is érdemes megemlékezni, egy-egy fényképét megtekinteni.

Hősök tere (XIV. kerület)

Az egyik legnagyobb hatású tér a magyar fővárosban, amely a világörökség része.

A tér jelenlegi nevét 1932-ben kapta, és a mögöttünk lévő nyolc évtizedben egyszer sem változott meg. 1894-ben az Andrássy út végén még egy ivókút állt. 1895-ben született meg az a döntés, hogy ennek helyén meg kell építeni a Nemzeti Pantheont. Az emlékműben eredetileg 14 magyar uralkodó szobrát helyezték el. A Tanácsköztársaság idején az egykori Habsburg-uralkodók, azaz I. Ferdinánd, III. Károly, Ferenc József, Mária Terézia és II. Lipót szobrai kikerültek a Pantheonból.

Hősök tere Fotó: Mudra László - Origo

Később, a két világháború között visszakerültek, majd a II. világháború után újabb cserék következtek. I. Ferdinánd helyett Bocskai István, III. Károly helyett Bethlen Gábor, Mária Terézia helyett Thököly Imre, II. Lipót helyett II. Rákóczi Ferenc, Ferenc József helyett pedig Kossuth Lajos szobra került be. Rajtuk kívül az oszlopcsarnokban helyet kapott Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János és Mátyás király.

A tér közepén lévő 36 méter magas obeliszk tetején a kitárt szárnyú Gábriel arkangyal tekint le ránk,

egyik kezében a Szent Koronát, a másikkal az apostoli kettős keresztet emeli a magasba. A Hősök tere Budapest egyik legragyogóbb jelképe, amelyet méltán csodálnak meg a külföldi turisták és a magyar emberek egyaránt.

Kossuth Lajos tér (V. kerület)

A Kossuth Lajos teret manapság a nemzet főterének is nevezik. A térképen 1804-ben tűnt fel először. Hild János építész a tér déli oldalára piacot tervezett, míg az északi részt parcellákra osztotta fel. A tervezett piac helyén lassan egy szeméttelep alakult ki, amelyet a pestiek 1844-ben kezdtek el feltölteni. Nem sokkal később Tömő térnek nevezték el, majd az Országház építésének idején változott meg Országház térre. A későbbiekben Köztársaság tér néven is ismerhettük, aztán

1927-ben, Kossuth Lajos születésének 125. évfordulóján kapta meg a Kossuth Lajos tér nevet.

Kossuth tér Fotó: Mudra László - Origo

Két, a téren zajló történelmi eseményről mindenképpen érdemes szólni.

Az 1956. október 25-i sortűzben több száz ember vesztette életét.

1989. október 23-án több tízezren szorongtak a téren, amikor az Országház erkélyéről Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök kikiáltotta a III. Magyar Köztársaságot. 2014-ben kétéves munka után adták át a felújított Kossuth teret, amely azóta a magyar főváros egyik legszebbike.

Kodály körönd (VI. kerület)

Egy tér, amelynek a neve nem tér, viszont az egyik legkedvesebb a számomra. Épületei előtt egy-egy kis park és szobor található. Balassi Bálint, Szondy György, Zrínyi Miklós és Vak Bottyán szobra mindenképpen megtekintésre érdemes. Kevesen tudják, hogy a Körönd egykori helyén szemétlerakó üzemelt, amelyet a későbbiekben feltöltöttek. Nem véletlenül írtam Köröndöt, a Kodály körönd elnevezést ugyanis csak 1971-től használják. A magyar zenetörténelem kiemelkedő nagyságú tudósának egykori lakása is ezen a téren volt. A Körönd elnevezést a kezdetektől, azaz 1890-től használják.

1938-ban a teret Adolf Hitlerről nevezték el.

Kodály körönd Fotó: Mudra László - Origo

A Körönd talán az utolsó egységes építészeti emléke volt az egykori Sugárútnak, az Andrássy útnak. A tér szimmetrikus, beleértve az épületek elhelyezését és a fák ültetését is. Turisztikai szempontból viszont a ritkábban látogatott helyek közé tartozik, ahol a turistabuszok többnyire csak átsuhannak.

Liszt Ferenc tér (VI. kerület)

Budapest egyik legnépszerűbb randevúhelyszíne az Oktogontól nem messze elterülő Liszt Ferenc tér. A közepén park terül el, a tér nagyjából 200 méter hosszú. Népszerűségét a téren található rengeteg étteremnek és kávézónak is köszönheti.

1907-ben nevezték el Liszt Ferencről.

Liszt Ferenc tér Fotó: Mudra László - Origo

A 11. számú ház lakója volt Szép Ernő író.

Liszt Ferenc szobra mellett egy Ady Endréről készült szobornak is helyet ad. A kialakítás előtt parcellázott, beépítetlen terület volt. Környéke az Andrássy út megépítése után, a XX. század első évtizedeiben indult rohamosabb fejlődésnek.

Rózsák tere (VII. kerület)

Szinte teljesen turistamentes hely, pedig a magyar főváros egyik legszebb temploma emelkedik a Rózsák terén. Már a 18. században fontos helyszíne volt ez az akkori Pestnek, hiszen rendszeresen tartottak itt állatpiacot. Német neve Viehmarkt volt, amelyet 1873-ban magyarosítottak Baromvásár térre.

Öt évvel később kapta meg a Szegényház tér elnevezést.

Mai elnevezése 1932-ben született meg, amikor Árpád-házi Szent Erzsébet halálának 700. évfordulójára emlékeztek. Szent Erzsébet attribútumai a rózsák voltak.

Rózsák tere Fotó: Mudra László - Origo

Legjelentősebb épülete az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom. A templomot az Országházat is tervező Steindl Imre neogótikus elképzelései alapján építették fel.

A templom 76 méter magas, és 1800 négyzetmétert foglal el a Rózsák terén.

Nekem ez az egyik kedvenc budapesti templomom, amelyet akár a téren kanyargó trolibuszok ablakából, akár egy séta keretében kiválóan lehet látni. Külön érdekesség, hogy bár hatalmas építményről van szó, az ide nem messze eső Rákóczi útról alig-alig látszik valami a nagyszerű templom épületéből. Így aztán sokan azt sem tudják, hogy ott „bújik” meg a házak között.

Vigadó tér (V. kerület)

A Dunára néző tér az egykori Budára vezető hajóhíd pesti hídfője volt. Ennek a térnek is rengeteg neve volt. Az 1840-es évektől kezdve Duna térként ismerhettük. Később Alsó Duna sornak, Vigarda térnek és Molotov térnek is nevezték.

Vigadó térként először 1879-ben nevezik el,

majd 1957-ben kapja vissza ezt a nevet. A Pesti Vigadó épülete ennek a térnek a legfőbb látványossága. A Feiszl Frigyes tervei alapján épített palota 1859 és 1865 között épült.

Vigadó tér Fotó: Mudra László - Origo

Ennek elődje a Pollack Mihály által tervezett Redoute volt. Hangversenyeket és társasági eseményeket, táncmulatságokat szerveztek benne. 1848-49-ben itt ülésezett az első népképviseleti országgyűlés, ahol Kossuth Lajos a fegyveres felkelésre buzdító híres beszédét tartotta. A Redoute 1849-ben romba dőlt, amikor az osztrák császári csapatok Budáról ágyúval lőtték az épületet.

A Vigadó tér a Budapestre érkező turisták egyik kedvence.

Nemcsak azért, mert a közelben lévő Duna-korzón nagyszerű sétákat lehet tenni, hanem azért is, mert a tér Duna felé eső végén halad a 2-es villamos, amelyet a világ egyik legszebb panorámájú és vonalvezetésű villamosaként tartanak számon.

Széchenyi István tér (V. kerület)

Majdnem biztos vagyok abban, hogy ezt a teret Roosevelt térként még többen ismerik, mint a jelenkori nevén. A Duna-parti világörökség része.

A 18. század elején Ács térnek nevezték.

Későbbi ismert nevei között találjuk a Kirakodó tér, a Lánchíd tér, a Ferenc József tér és az Október 29. tér nevet.

Széchenyi István tér Fotó: Mudra László - Origo

Egyik legismertebb épülete a Magyar Tudományos Akadémia,

a másik pedig a Gresham-palota. Azt már talán kevesebben tudják, hogy a tér József Attila utca felé eső oldalán trónol a Belügyminisztérium hatalmas székháza. Amikor a Lánchídon Budáról Pestre hajtunk, már a hídról való leérkezés előtt elénk tárul e tér minden szépsége. A közepén elterülő parkosított terület adja a Széchenyi István tér igazi barátságosságát és kiváló hangulatát.

Clark Ádám tér (I. kerület)

A Clark Ádám tér akkor mutatja meg legszebb arcát, ha az Alagút tetejéről nézünk le rá. Ekkor tárul elénk a tér minden szépsége, a Lánchíd, a közepén elhelyezett virágoskert, és persze (majdnem) minden egy számjegyű főút kiindulópontja a Nulla kilométerkő. Hogy miért majdnem?

Mert a 8-as út kiindulópontja nem a főváros, hanem Székesfehérvár.

Clark Ádám tér Fotó: Mudra László - Origo

Kisgyerekként sokáig azt hittem, hogy Clark Ádám magyar ember volt. Csak az óvodában magyarázták el, hogy a skót építésznek köszönhetjük a Lánchíd és a Várhegy alatti alagút megépítését is. Azt viszont gyerekként sem tudtam, hogy a teret az 1860-as években Népszínház térnek is nevezték. Az 1870-es évek közepétől Lánchíd tér, majd 1912-ben kapta meg a Clark Ádám nevet. Mára a tér eredeti házai közül csak a Lánchíd-palota (Fő utca 1.) maradt meg épségben.

A tér közepén lévő körforgalmat 1949-ben építették meg.

Ekkor bontották el a II. világháborúban bombatalálatot kapott Budai Takarékpénztár épületét, amelynek helyén ma is foghíjtelek áll.

Bécsi kapu tér (I. kerület)

Ez a pici tér a Budai Vár egyik jelentős közlekedési csomópontja volt.

Mai nevét 1874-ben kapta.

Itt futottak össze a Várnegyedet átszelő utcák, az Ostrom, a Táncsics Mihály, a Nándor, a Kard és a Fortuna utca is. A középkorban a Bécsi kapu tér a közeli Kapisztrán térrel egybefüggő területet alkotott, amelyet Szombat piac néven is emlegettek.

Bécsi kapu tér Fotó: Mudra László - Origo

A Bécsi kapuról nagyon sokáig különféle fegyverek lógtak le. A hagyomány szerint ezek Toldi Miklós fegyverei voltak, de ezek sosem nyertek bizonyságot.

Külön érdekesség, hogy a 18. században eltűntek

és azóta sem találták meg őket. A jelenlegi kaput 1936-ban, Buda török uralom alóli felszabadulásának 250. évfordulójára építették fel.

Hess András tér (I. kerület)

A tér, amely a mai Táncsics Mihály utca és a Fortuna utca déli végénél helyezkedik el, és dél felé a Szentháromság térig terjed.

A turisták által az egyik leglátogatottabb tér a Várban,

hiszen itt található a közeli Szentháromság tér, az ott emelkedő Mátyás-templom is.

Hess András tér Fotó: Mudra László - Origo

Hogy mégis ezt a teret választottuk, annak az az oka, hogy alakja szinte teljesen olyan, mint egy nyújtott trapéz, ilyenből pedig nagyon keveset találunk a magyar fővárosban.

A téren van Budapest legrégebben lakott épülete, a Vörös Sün ház is,

amely egyszerre a tér mellett másik két utcából is látható (Hess András tér 3./Fortuna tér 1./Táncsics Mihály utca 2.). A mai épület az 1260 körül épített korai gótikus házak összeépítéséből alakult ki. A házat már 1696-ban Vörös Sün néven említik. Sajnos már nem lehet tudni, hogy honnan eredhetett a kedves elnevezés. Az is homályos, hogy a ház megnevezése vagy a benne működő fogadó neve volt-e előbb? Ki tudja...