Felborult a komp a La Manche-csatornán, közel kétszázan meghaltak

A felborult hajó a kikiötő közelében

1987. március 6-án este felborult a brit Herald of Free Enterprise nevű komp a La Manche-csatornán, amikor épp elhagyta a belgiumi Zeebrugge kikötőjét. A hajón 459 utas és 80 fős személyzet volt, akik közül 193 meghaltak. A baleseti vizsgálat megállapította, hogy nyitva maradt a hajó orrán levő hatalmas ajtó, amelyen keresztül kamionok és buszok is be tudnak hajtani a raktérbe. Az ajtó zárásáért felelős matróz a kimerültség miatt szolgálat közben elaludt, a parancsnoki hídon pedig nem volt semmilyen jelzőlámpa, amelyik mutatta volna az ajtó nyitott vagy zárt állapotát. Bár a vizsgálat a hajótársaságot tette felelőssé a katasztrófáért, a tulajdonosokat nem állították bíróság elé. Ők ma is azt állítják, hogy igazságtalanul hurcolták meg őket.

A katasztrófa

A 16 éves Gillian, aki számára nagy kaland volt az átkelés a Csatornán, kiment a fedélzetre. Egyedül volt a hideg estén, mindenki más bent maradt a zárt részeken. A hajó köteleit alig 25 perce oldották el, a kikötő és a város fényei még szinte kézzelfogható közelségben ragyogtak, amikor a komp váratlan megremegett és a bal oldala felé dőlt.

Úgy éreztem magam, mintha délibábot látnék, vagy egy filmen nézném, ahogy felborul egy hajó. Csakhogy ez nem film volt, hanem éppen ez történt.

A garázsfedélzet közelében, mélyen a hajó belsejében a tengerészek valami borzasztó dologra lettek figyelmesek: jeges víz zúdult be a hajóba az ajtók alatt, a csöveken át, a falak elemeinek díszpaneljei között és a lépcsőkön.

Víz tört be egy hajóba a tengeren, amatőr videófelvétel részlete Forrás: Reddit

Ekkor a Herald of Free Enterprise drámai hangok közepette felegyenesedett. Az utasok rémülten, teljes csendben kapaszkodtak az asztalokba és székekbe. De csak néhány másodperc haladékot kaptak a sorstól, mert a hajó újra megbillent.

Ennél a második dőlésnél nem állt meg a billenés, hanem egy lendülettel felborult a hajó. Annyira gyorsan történt, ami elképzelhetetlen volt

- mondja Larry O'Brien.

Ahogy a dőlés fokozódott, úgy mozdultak el a járművek a garázsfedélzeten, úgy zuhantak lefelé, és a rakomány ilyen elmozdulása tovább gyorsította a borulást. A felső fedélzeteken is ugyanez történt, csak ott emberek is voltak, méghozzá több százan. Martin Barnes-ba örökre beleégett ez a pillanat.

Minden, ami nem volt a padlóhoz rögzítve, a hajó bal oldala felé csúszott, amerre borult a komp. A padló lett most az egyik oldalfal, és ami eredetileg oldalfal volt, az volt a padló. A tányérok, tálcák, táskák, székek mind repültek fefelé, az emberekkel együtt.

A hajó 23 méter széles volt. Ha valaki a hall szélén ült, az ablaknál, az alatt most egy 20 méteres szakadék nyílt meg. Ha pedig azon az oldalon ült, amerre dőlt a komp, akkor minden tárgy és minden utas ráesett.

Az első billenés után még felegyenesedett a hajó, a második után viszont felborult Forrás: Facebook

Nem fogtam fel, mi történik. Nekiestem egy ablaknak, elkábultam

- emlékezik vissza a steward.

A Herald of Free Enterprise 1 perc alatt felborult.

Ha nem olyan sekély a tenger ezen a szakaszon, akkor teljesen átfordult volna. Így viszont ráborult a homokos tengerfenékre, de nem dőlt tovább – ezért nem haltak meg sokkal többen az utasai közül.

Csapdába esve

A bent rekedt 539 ember még nem is tudott magához térni a sokkból, amikor borzalmas dolog történt. Azok a masszív, nagy ablakok, amelyek most az egyik oldalon a víz alá kerültek, elkezdtek repedezni.

Mint a katasztrófafilmekben, pont olyan volt. Csak sokkal gyorsabban robbant be az üveg, és valami iszonyatos erővel zúdult be a víz. És ekkor már mindenhonnan jött, az oldalablakokon, az ajtókon, a vészkijáratokon

- mondta később O'Brien.

A felborult hajó a sekély tengerben Forrás: Reddit

Ekkor sorra kialudtak a fények a hajón és lassacskán minden helyiség sötétségbe borult. Mark Barnes-nak szerencséje volt, nem csúszott le a többiekkel alulra, mert valahogy fennakadt egy rögzített asztalon.

Ekkor a liftaknán keresztül berobbant egy betonkeménységű vízoszlop és telibe talált. Olyan volt, mintha egy buldózer elütött volna. És kezdtek eltűnni a fények, azt hittem, hogy épp meghalok.

Az ír sofőr még mindig abba az asztalba csimpaszkodva lógott, amelynél ült a boruláskor.

Az a megmagyarázhatatlan gondolat járt a fejemben, hogy mi a fenét keresek én itt? Közben valahogy mégis csak észnél kellett lennem, mert az jutott eszembe, hogy egyetlen út van innen kifelé, az pedig felfelé van. Elkezdtem mászni a falon, és abba kapaszkodtam, amibe tudtam.

Közben a tinédzser lány, aki egyedül volt a fedélzeten, ott találta magát egy korláton fekve. hogy felemelte a fejét, rájött, hogy elájult a boruláskor. Eszébe jutott, hogy a szülei a hajóban vannak.

Vissza kell mennem hozzájuk, meg kell keresnem őket, ez az érzés volt bennem. A víz viszont egyre emelkedett, és nem tudtam hova mászni a sötétben, ezért elhatároztam, hogy beugrok a tengerbe.

A tenger azonban egyáltalán nem volt sima, ráadásul borzasztó hideg, mínusz 3 fokos volt. (A tengervíz a sótartalma miatt lehet mínusz fokos, anélkül, hogy megfagyna. A szerző megjegyzése.) Gillian rájött, hogy képtelen lesz kiúszni a partra, ezért úgy döntött, hogy visszamászik a felborult kompra.

Emelkedik a vízszint a hajó halljában (illusztráció) Forrás: Owlcation

A hajó acélbörtönében egyre emelkedett a víz szintje. Az emberek kétségbeesetten próbáltak feljebb és feljebb jutni. Larry O'Brien is az életben maradásért küzdött. Körülötte emberek százai is kiabáltak a jeges sötétségben.

A borulás utáni óra

A kikötőparancsnokság ügyeletére ekkor érkezett egy rádióhívás egy hajóról.

Egy komp felborult a kikötő bejáratánál!

A hívás nyomán azonnal kiadták a vészjelzést. A Duke of Anglia nevű hajó volt az első, amelyen vették a kikötői hatóság vészjelzését. Malcom Shakesby kapitány azonnal kirohant a fedélzetre, mert onnan jobban látott.

A mayday-hívásban minden hajót megkértek, hogy keressék a felborult kompot és a túlélőket a vízben. Én is kirendeltem mindenkit, akinek nem a hajóban volt dolga, és távcsővel figyeltünk a tengert a sötétben.

Malcolm Shakesby kapitány (középen) egy ünnepségen 2014-ben Forrás: Bournemouth Echo

A Duke of Anglia azonban még messze volt, és egyelőre nem is látták a sötétben a felborult hajót, amelyben a csapdába esett több száz ember az életéért küzdött. Az ír sofőrt elfogta a pánik, ahogy a víz tovább emelkedett a hallban. A menekülést nehezítette, hogy a felborult hajóban nagyon nehéz volt tájékozódni, hiszen ami eddig a padló volt, az most függőlegesen állt. Ezt a bénító furcsaság jól érzékelteti egy később készített fotó, amelyen egy mentő látható a felborult hajóban. A mögötte levő lépcső eredetileg felfelé vezet.

A katasztrófa másnapján 11 brit búvár behatolt a hajóba, hogy kimentse az esetleges túlélőket. Itt az egyik búvár látható a hajó egy vízmentes részén Forrás: Youtube

O'Brien végül addig kapálózott, amíg egy kötélfélét nem talált.

Az mentett meg, hogy a kezembe akadt egy tűzoltótömlő. Másodjára sikerült átdobnom a fölöttem levő széken, ami szerencsére a padlóhoz volt rögzítve (a padló most a hajó oldala volt, a szerző megjegyzése). Minden erőmet összeszedtem és felhúztam magam rá. Fölöttem ott sorakozott a többi szék és asztal, és ezeket létraként használva feljutottam a plafonig. És itt egy vastag ablak fogadott, amelyet nem lehetett kinyitni.

O'Brien levette a bakancsát, és addig ütötte az ablakot a bakancs vastag sarkával, amíg valahogy sikerült betörnie az üveget. Kimászott a hajó oldalára.

A steward ugyanígy mászott felfelé a hajó egy másik pontján. Többször visszaesett a jéghideg vízbe, de végül ő is a plafonig jutott.

A felborult komp a kiemeléskor, látható a nyitott orrajtó Forrás: Het NIeuwsblad

Larry O'Brien ott ült a hajó oldalán, és önkéntelenül belenyúlt a zsebébe, hogy kivegye a cigarettáját. Ekkor észbe kapott, hogy nem tud rágyújtani, mert elázott az egész doboz.

De az is eszembe jutott, hogy fel kell hívnom mások figyelmét arra, hogy itt vagyunk. Fogtam az öngyújtómat, és meggyújtottam. Arra nem gondoltam, milyen nevetséges fénye lehet ennek a kis lángnak.

4-5 kilométerre látott is egy hajót, de az nem reagált a jelzésére. O'Brien lenézett a hajó belsejébe, és látta az embereket a vízben vergődni. Leengedte a tűzoltótömlőt és lekiabált, hogy ezen másszanak fel.

Elkezdtek kapaszkodni, én pedig felhúztam őket, az ablakon át a hajó oldalára.

A hős sofőr végül 40 embert húzott fel a betört ablakon keresztül.