Fegyvert, kémeket és drogot szállított egy amerikai légitársaság

Az Air America egy színes festésű gépe repül az ellenség közelében Laoszban

Az Air America nevű légitársaság a CIA tulajdona volt 1950 és 1976 között. Az amerikai kémszervezetnek szüksége volt egy civil fedőcégre, amely lehetővé tette olyan titkos akciók végrehajtását, amelyekben nem lehetett használni az amerikai légierőt és hadsereget. Az Air America pilótái civilek voltak, mégis részt vettek minden, délkelet-ázsiai amerikai hadműveletben. A gépek szállítottak katonai tanácsadókat, kémeket, kommandósokat, fegyvereket, menekülő civileket, diplomatákat, sőt, Richard Nixon alelnököt is ők fuvarozták, amikor ellátogatott Vietnámba. Emellett katonai irányítás mellett részt vettek a lelőtt amerikai pilóták kimentésében, olyan területeken, ahova nem repülhettek be az amerikai légierő kutató-mentő helikopterei. 1990-ben Mel Gibson főszereplésével film készült a légitársaságról. A szórakoztató kalandfilm minden volt Air America-pilótát felháborított, mert felelőtlennek és drogcsempésznek állította be őket.

Az Air America látta el a kommunisták ellen harcoló falvakat

Amikor a szovjetek légihíddal tették lehetővé a laoszi kommunistáknak, hogy elfoglalják az ország egy fontos térségét, a ma az Unesco világörökség részeként számon tartott, turistalátványosságnak számító Korsók síkságát, Amerika egy olyan tábornokot kezdett támogatni, aki a hegyvidéki hmong népcsoportból toborzott hadsereget.

A hmong Vang Pao tábornok a háború után Amerikába menekült Forrás: Reddit

Vang Pao maga is a hmong törzsből származott, aki tudta, hogy kommunista győzelem esetén a hmong kisebbség megtorlás áldozata lesz, mert korábban a franciákat, most pedig a királyt támogatták.

A hmongok tulajdonképpen menekültekké váltak a saját országukban a háború miatt, így a CIA-nak több ezer embert kellett áttelepíteni biztonságosnak tekintett területekre, majd ott ellátni őket. Ez utóbbit szinte egymaga szervezte meg egy vallásos indianai farmer, Edgar Buelle, aki önkéntesként csatlakozott egy segélyszervezethez. Buelle a dzsungelt járva találkozott össze egy CIA-tiszttel az egyik faluban, ekkor derült ki számára, hogy amerikai ügynökök vezetik a rojalista ellenállást. Buelle addig követelőzött, amíg a CIA belement, hogy az Air America segítsen az élelmiszerosztásban.

Edgar Buelle ing nélkül, az Air America egyik helikoptere előtt, 1961-ben Forrás: CIA

Buelle improvizált segélyprogramja aztán hivatalossá vált, amikor csatlakozott hozzá a USAID kormányzati akciója.

Ettől fogva a teljes Air America flotta minden nap segélyszállítmányokat vitt – a fegyverek és a lőszer mellett.

Csak a szállítás évi 8 millió dollárba került, a segély értékéről nem is beszélve.

A hmong menekültek falvai így éveken át juthattak nemcsak gyógyszerekhez vagy használati tárgyakhoz, hanem rizshez is.

Kitapasztaltuk, hogy max. 300 méter magasságból, lassú repüléssel kell ledobnunk a rizses zsákokat, merőlegesen a hegyoldalra. Ha a zsák szétszakadt, jöttek a disznók. Nagyon okosak voltak, rájöttek, hogy a repülőgép hangja azt jelenti, érkezik a rizs. Lesben álltak a falu határában, és ha valóban kinyílt egy zsák, ők voltak hozzá a legközelebb. Az embereknek így esélyük sem volt.

A disznók szintén a levegőből érkeztek. A mezőgazdasági segélyprogram részeként ládában, ejtőernyővel dobták ki őket az Air America gépeiből. A ládák azonban gyakran összetörtek a landoláskor, a disznók pedig szétszaladtak és önálló életet kezdtek élni a dzsungelben.

Balesetek a dobásokkor

A leszállni nem tudó, nagy gépeken több tonna segélyt lehetett elhelyezni. Ezek átrepültek a falu felett, és ejtőernyővel dobták le a szállítmányt. A ládákat, zsákokat a rakodók dobták vagy rúgták ki a nagy, nyitott teherajtókon keresztül. A nehéz ládák mozgatása kockázatos volt, és több rakodó kiesett. Mindannyian kötelezően ejtőernyőt viseltek, ennek ellenére volt, aki nem tudta időben kinyitni, és meghalt.

Ellátmányt dob le egy szállítógép a vietnámi háborúban Forrás: Wikipedia

Egy rakodó kétszer is kizuhant. Mivel megszállott ejtőernyős volt, a főnökök gyanúsnak találták a zuhanásait, és eltanácsolták az Air Americától. Pár év múlva „ügyfélként" jött vissza, a CIA ügynökeként. De történt olyan is, hogy egy falu vezetője szerette volna a levegőből megnézni a dobásokat, annyira tetszett neki a dolog. Felkéredzkedett a gépre, ott állt az ajtóban, és egy ládával együtt kiesett

- emlékezett vissza Miles Lechtman.

A pilóták többször tapasztalták azt is, hogy a baráti, hmong katonák unalmukban az Air America gépeire lövöldöztek. Bob Dawson-nal egyszer az esett meg, hogy probléma nélkül ledobták a szállítmányt egy hmong bázis fölött, majd amikor visszatértek a második adag ledobására, a gép testén olyan kopogást hallott, mintha valaki varrógépet kezdene használni. A leszállás után 27 lyukat talált a repülőgép törzsén. Mivel kommunista csapatok nem voltak a közelben, csak a baráti erők lőhették szitává a gépét.

Az Air America egy helikoptere a laoszi dzsungel fölött Forrás: Pinterest

Ennek a szórakozásnak akkor lett vége, amikor Ralph Davis egy őrnaggyal és 13 katonával a gépe fedélzetén egy hegyi őrhelyhez közeledett, leváltani az őrséget. A szolgálatban levő őr meglátta az Air America lassú gépét, és viccből leadott rá egyetlen lövést. Az szíven találta a pilótát, aki azonnal meghalt, a repülő pedig lezuhant és az utasaival együtt elégett. Vang Pao tábornok személyesen végezte ki a katonát.

Kémek és hamis pénz a Ho Si Minh-ösvénynél

A Ho Si Minh-ösvény erdei csapások, utak és vízi átkelőhelyek szövevényes, 16 000 (!) kilométeres hálózata volt Észak- és Dél-Vietnám között, laoszi és kambodzsai területen. Észak-Vietnám ezen keresztül juttatta el a fegyvereket, lőszert és élelmiszert a délen harcoló kommunista gerilláknak, akik a Viet Kong nevű szervezetben tömörültek. Az úthálózat mellett 5 ezer kilométer csővezeték húzódott, ezen a háború alatt 270 000 tonna benzint szállítottak délre. A kommunisták 75 ezer munkással építtették ki ezt a fontos útvonalat, ahol 20-30 kilométerenként kiépített pihenők várták a kommunista sofőröket, és útépítő katonák álladó táborai is megtalálhatók voltak az utak mentén. Az egyes útszakaszokat bambusszal, pálmákkal álcázták, a folyókon pedig a vízbe süllyesztett cölöphidakat építettek ki, amelyek járófelülete 1 méterrel volt a víz alatt, így nem látszott a levegőből.

A pirossal jelzett terület a Ho Si Minh-ösvény, a stratégiai úthálózat Forrás: Wikipedia

A Ho Si Minh-ösvény tehát stratégiai jelentőségű volt, ezért 2 ezer légvédelmi fegyver – géppuska, gépágyú és löveg – védte. A nehéz légvédelmi ágyúk egészen 30 ezer méter magasságig hatásos tüzet tudtak lőni. Az Air America pilótái többször láttak itt légvédelmi rakétákat is, de az amerikai légierő erre rövid választ adott:

Az lehetetlen.

A CIA légitársasága a legőrültebb, ún. „black", tehát szupertitkos feladatokat kapta a Ho Si Minh-ösvénynél. Gyakran kellett kis kémcsoportokat ki-be szállítaniuk a területre, amelyeket gyakran egy CIA-tiszt kísért. Ezek az ügynökök észak-vietnámi vagy Pathet Lao-egyenruhát viseltek, ezért a pilóták a lehető leggyorsabban ki akarták őket rakni a leszállózónában, nehogy velük együtt elfogják őket, mert az azonnali kivégzéssel járt volna.

Bevetésre indul egy csoport a Ho Si Minh-ösvénynél, az ilyen egységeket az Air America helikopterei vitték be kommunista területre Forrás: Business Insider

A kémek kihozatala ugyanolyan veszélyes volt, mint a kirakásuk a zónában. A pilóták ugyanis sosem tudhatták, hogy akik előjönnek a dzsungelből, saját katonák, vagy észak-vietnámiak-e.

Tom Grady helikopterét így csalták csapdába a kommunista katonák. A hajózószerelő géppuskalövéstől meghalt, de a két pilótát egy másik Air-America-helikopter ki tudta menteni.

A CIA légitársaságának egy helikoptere egy laoszi katonai bázison Forrás: Walt Darran

Egy másik „black" hadműveletben a CIA hamisított kommunista valutával, a Pathet Lao szervezet saját pénzével akarta romba dönteni a kommunisták által elfoglalt országrész gazdaságát. Ezért több millió dollár értékű hamis bankjegyet nyomtattak, és ezeket az Air America gépeinek kellett ledobniuk a Pathet Lao területei fölött. Robert Wofford szerint ezt jellemzően úgy kellett végrehajtaniuk, hogy egy-egy éjszakai bevetés után megkérte őket a CIA egy tisztje, utoljára még repüljenek egyszer vissza az ellenséges terület fölé.

Alkalmanként legalább száz kiló bankjegyet dobtam le. A zsákokat egy kis robbanótöltet nyitotta ki dobás után, a levegőben, és így nagy területen szóródott szét a hamis pénz. Én annak örültem, hogy ennek segítségével a következő napokban sok szegény ember jóllakhatott annyi éhezés után. Nekünk csak jelentett gondot, hogy ha egy zsák még a gépben kinyílt, a leszállás után órákig takarítottuk a sok pénzt a repülőből, mert az egész raktár tele volt hamis bankjegyekkel, amelyek egy fillért se értek.

Robert Wofford felszálláshoz készül az Air Americe egy DHC-4 Caribou szállítógépével. Wofford azok közé tartozott, aki hamis pénzt is ledobott a kommunista területek felett Forrás: University of Wisconsin

Az Air America bombázásban is részt vett

A CIA ügynökei ritkán lepték meg a főnökeiket, de az egyik tisztnek ez sikerült. A férfi a vientiane-i repülőtér felszállópályája mellett, mindenki szeme láttára saját receptúrájú napalm-töltetet gyártott. Laoszi munkásokat szerződtetett, akik 50 gallonos hordókban kavargatták a mosószer és gázolaj egyvelegét. Az ügynök „forró levesnek" nevezte a robbanó folyadékot.

Ez volt a legkevésbé hivatalos sztori, amivel találkoztam. Az „ügyfél", ez a CIA-ügynök odajött hozzánk, és megkérdezte, nincs-e kedvünk vinni egy kis forró levest a komcsi vonalak fölé. Pénzt nem ajánlott érte, ez szívességi alapon történt. Ha egy pilóta elvállalta, berakodtak a gépébe annyi hordót, amennyi csak befért. A trükk az volt, hogy 60 méterről kellett ledobni a hordókat, amelyek késleltetett gyújtóval voltak felszerelve. Így gyakorlatilag akkor robbantak fel, amikor leértek a talajra. Egy-két hordó egy 50 méteres szakaszon mindent és mindenkit elégetett.

Napalmtámadás egy Vietkong állás ellen Vietnámban Forrás: NARA

Az Air America kb. 25 ilyen házi napalmtámadást hajtott végre 1970-ig, amikor az amerikai nagykövet fülébe jutott az akció híre. G. McNurtrie Godley azonnal megtiltotta a bombázást, ennek ellenére más bázisok pilótái arról számoltak be, hogy ők egészen a háború végéig dobtak „forró levest" a kommunista egységekre.

Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!