Egy táska miatt maradhatott életben Adolf Hitler

A merénylet helyszíne 1944. június 20-án a robbanás után

1944. július 20-án pontban déli tizenkettő óra harminc perckor kezdődött el a szokásos napi helyzetértékelő megbeszélés Hitler rastenburgi főhadiszállásán. A Berlintől több mint 500 kilométer távolságra fekvő kelet-poroszországi főhadiszálláson aznap a júliusi hőség miatt nem a betonból épített vezéri bunkerben, hanem egy faépületben tartották meg az értekezletet. Senkinek sem tűnt fel, hogy a tanácskozás közben Klaus Schenk von Stauffenberg ezredes, a német tartalékos véderő vezérkari főnöke egy telefonhívásra hivatkozva elhagyta az épületet. Tíz perccel később iszonyatos detonáció rázta meg a barakkot, amelyből lángnyelvek, és sűrű füst gomolygott elő. A délutáni órákban miután a berlini Benderblockba visszaérkező Stauffenberg Hitler biztos halálát jelentette az összeesküvésben részt vevő tiszteknek, kezdetét vette a Valkűr-hadművelet, a a náci uralmat megdöntő fegyveres hatalomátvételi kísérlet.

Himmlert és Göringet is likvidálni akarták, ezért halasztottak el egy biztos lehetőséget

Július 15-én von Stauffenberg ezredest a rastenburgi főhadiszállásra kérették. Stauffenberg azt tervezte, hogy ekkor fogja végrehajtani a gondosan előkészített és egy aktatáskában elrejtett pokolgéppel a merényletet. Olbert altábornagy azonban az utolsó pillanatban eltanácsolta ettől, mert kiderült, hogy sem Heinrich Himmler, az SS főnöke, sem pedig Hermann Göring birodalmi marsall, a Führer helyettese nem lesznek jelen a tanácskozáson, márpedig velük is végezni akartak az összeesküvők. Mint utóbb kiderült, komoly hiba volt elhalasztani a merényletet, mivel a július 20-ra összehívott újabb tanácskozásra sem jött el a két prominens náci vezető.

Stauffenberg ( a kép bal szélén) az 1944. július 15-i tanácskozáson Rastenburgban Hitler oldalán Forrás: Bundesarchiv/O..Ang.

Az idő viszont már annyira szorította az összeesküvőket, hogy úgy döntöttek, Himmler és Göring jelenléte nélkül is meg kell kísérelni Hitler megölését. Aznap a szokásosnál korábban kezdték el az értekezletet, mivel délután négy órára a rastenburgi főhadiszállásra várták Mussolinit. Von Stauffenberg repülővel érkezett meg a Wolfschanzéba, késő délelőtt.

A pokolgépet az aktatáskájában rejtette el az iratok között.

Külön pechnek számított, hogy a forróságra tekintettel aznap a tanácskozást nem a szokott helyen, a Führer betonbunkerében, hanem a 6-os számú fából épített barakképületben tartották meg. (Ha a bunkerben kerül sor az értekezletre, a pokolgép robbanása mindenkit, így Hitlert is megölte volna.)

Hitler Hermann Göringgel. A birodalmi marsall a július 20-i tanácskozáson sem jelent meg Forrás: Bundesarchiv

Von Stauffenberg már néhány perccel Hitler megérkezése előtt a barakk tanácskozótermében tartózkodott, hogy a pokolgépet rejtő aktatáskáját a nagy térképasztalnak annál a végénél helyezze el, ahol Hitler szokott állni. A tanácskozást pontban fél egykor kezdték el, Alfred Jodl vezérezredes, a Wehrmacht főparancsnoksága, az OKW (Oberkommando der Wehrmacht) hadműveleti főnökének általános helyzettájékoztatójával.

Hitler szűkebb stábjával, köztük Alfred Jodl vezérezrdessel (Hitler mellett közvetlenül jobbra) egy 1940-ben készült fotón Forrás:Farabola/Leemage

Stauffenberg már jól előre megszervezte, hogy telefonon hívják fel Berlinből, megteremtve ezzel az ürügyet a tanácskozóterem elhagyására. Stauffenberg távozása után még tíz perc volt hátra a bomba felrobbanásáig.

A félrelökött táska, ami miatt megmenekült Hitler

Von Stauffenberg távozása senkinek sem szúrt szemet, hiszen folyamatos volt a jövés-menés ezeken a vezérkari tanácskozásokon. A fülledt meleg miatt kinyitották az ablakokat is, ami még tovább csökkentette a ketyegő pokolgép hamarosan bekövetkező detonációjának hatását. Heinz Brandt ezredes, aki közvetlenül Hitler mellett állt, véletlenül belerúgott az asztal lábához támasztott táskába.

Az ezredes erre lehajolt és odébb tolta a Stauffenberg pokolgépét rejtő aktatáskát.

Mint utóbb kiderült, ezzel a mozdulattal akaratlanul is megmentette Hitler életét.

A barakk tanácskozóterme a robbanás után Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Tíz perccel von Stauffenberg távozása után működésbe lépett a bomba időzítőszerkezete. A hatalmas detonácót követően füst és lángok törtek elő a barakkból, ezért az első pillanatokban úgy látszott, hogy senki sem maradt életben a bent tartózkodók közül. Így gondolta ezt maga Stauffenberg is, akinek az azonnal elrendelt riadó ellenére sikerült elhagynia a főhadiszállás területét. A robbanás hatása azonban mégsem volt annyira pusztító, mint amilyennek elsőre látszott.

A merénylet helyszíne 1944. június 20-án a robbanás után Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

A barakkban tartózkodók közül négyen ugyan azonnal meghaltak, többen pedig súlyosan megsebesültek,

de alighogy eloszlott a füst kiderült, hogy Hitler életben maradt.

A Führer félig megsüketülve, szakadt zubbonyban és megpörkölődve mászott elő a leomlott fagerendák alól. Az egyik dobhártyája berepedt, és a bal karja is vérzett, de ennél komolyabb sérülés nem érte, így tulajdonképpen kisebb karcolásokkal úszta meg a merényletet.

Hitler robbanástól összeszaggatott nadrágja Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Miután a kezdeti zűrzavar lecsillapodott, valakinek feltűnt, hogy Stauffenberg ezredes hiányzik. A kapuőrség telefonon megerősítette az ezredes távozását, ezért a gyanú igen gyorsan Stauffenbergre terelődött.

A cikk folytatódik, lapozzon!