Fizetőeszközként használták a kakaóbabot az ősi maják
A kakaóbab értékes kincsként cserélt gazdát
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Az ősi maják, akik évezredekkel ezelőtt éltek Közép-Amerikában, a csokoládé alapjának tekinthető kakaónövényt az istenek ajándékának tekintették. Olyannyira, hogy az ezekről a fákról származó babot egyfajta fizetőeszközként használták. Most a kutatóknak sikerült azonosítaniuk azokat a helyeket, ahol a maják ezeket a szent kakaóligeteiket művelték. Az ősi termés nyomait is megtalálták a védett területek talajában, amelyek régen a páratartalom és az árnyék ideális keverékét biztosították a növények virágzásához.
Az úgynevezett cenote természetes módon kialakult kútszerű karsztképződmény. Bár a Föld több pontján előfordul, de ezzel a névvel Mexikóban, azon belül is a Yucatán-félszigeten a leggyakoribb. Ezek nem a szabad felszínen, hanem a saját mikroklímájukkal rendelkező víznyelők belsejében alakultak ki. A kutatók úgy találták, hogy
ezek a víznyelők teobromint és koffeint tartalmaznak, amelyek kulcsfontosságú biomarkerek a kakaónövények növekedéséhez.
Ezeken a rejtett helyeken a csapat több jelét is felfedezte a rituáléknak: kőlépcsőket és faragványokat, oltárokat, valamint jáde- és kerámiákat találtak, amelyeket a „magasabb hatalmaknak" való felajánlásokként használhattak fel.
Több éven át kerestük a teobromint, és néhány helyen kakaóbabot találtunk, amire nem számítottunk
– mondta Richard Terry, a Brigham Young Egyetem (BYU) talajkutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Nagyon elcsodálkoztunk, amikor láttuk ezeket a ceremoniális tárgyakat: a tanítványaim belerontottak az egyik víznyelőbe, és azt mondták: „Hűha! Van itt egy szerkezet!" Ez egy lépcső volt, amely a víznyelő egyharmadát töltötte meg kővel.
Az ezekből a víznyelőkből kinyert talajt a szakemberek megszárították és átszitálták, forró vízzel lefedték, majd centrifugába helyezték az egyes elemek elkülönítésére. Ezután tömegspektrometriával vizsgálták meg, hogy mit tartalmaz a talaj.
Végül az eredményeket a kontroll mintákkal való összehasonlítással erősítették meg.
A Journal of Archaeological Science: Reports tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az egyik víznyelő a mexikói Coba közelében található és a késő posztklasszikus időszakban (időszámításunk előtt 1000-1400) egy szent kakaóliget helyszíne lehetett. A kutatók megtalálták itt egy figura karját és karkötőjét, valamint több kerámia modellezett kakaóhüvelyt, valamint a még növekvő kakaófák maradványait.
Most már megvannak ezek a kapcsolatok a vallási struktúrák és az ezekben a víznyelőkben termesztett vallási növények között
– mutatott rá Terry. – Tudva, hogy a kakaóbabot fizetőeszközként használták, ez azt jelenti, hogy a víznyelők olyan helyek voltak, ahol a kakaóbabot lehetett termeszteni és ellenőrizni.
Úgy tűnik, a maják teljes mértékben kihasználták ezeket a természetes üregeket. A tudósok szerint az új tanulmány gazdag történelmi narratívát mutat egy rendkívül jól kihasznált maja környezetről, amelynek gazdasági, politikai és spirituális értéke is van.