500 éve halt meg a magyar bíboros, aki majdnem pápa lett

Bakócz Tamás bíboros II. Ulászlóval (Breznay József festménye)

Ötszáz éve, 1521. június 15-én halt meg Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek,  akit csak egyetlen szavazási forduló választott el attól, hogy pápa legyen. A jobbágyi sorból magát Mátyás király bizalmas tanácsadójává, esztergomi érsekké és az ország leggazdagabb főurává felküzdött főpapot az esztergomi bazilika róla elnevezett reneszánsz stílusú kápolnájában temették el.

A jobbágyfiú, aki Hunyadi Mátyás bizalmasa lett

Bakócz Tamás 1442 körül született Erdődön, a Drágfi nemzetség egyik kerékgyártó jobbágyának fiaként. A papi pályára lépett és idővel titeli préposttá lett bátyja pártfogásával tanulhatott a domonkosoknál, majd a sziléziai Boroszlóban (ma Wroclaw, Lengyelország), Krakkóban, Padovában és Ferrarában.

Külföldi tanulmányai után Hunyadi Mátyás közvetlen környezetébe került.

Hunyadi Mátyás és Beatrix királyné (rekonstrukció) Forrás: Network/Mátyás király klub

Bakócz Tamás a sziléziai hadjárat idején, Boroszló ostroma alatt adott tanácsaival hívta fel magára a király figyelmét. Előbb a kancelláriában kapott hivatalt, majd 1480-ban elnyerte a bátyja és Janus Pannonius által is viselt titeli prépostságot. Idővel a király titkára, Hunyadi Mátyás bizalmasa, továbbá királyi tanácsos és győri érsek lett.

II. Ulászló magyar király Forrás: Wikimedia Commons

Mátyás 1490 áprilisában bekövetkezett halála után is megtartotta a befolyását.

A magyar királlyá megválasztott gyenge és erélytelen II. Ulászló mellett Bakócz Tamás töltötte be a kancellári posztot, akit hatalma és óriási befolyása miatt "második királyként" emlegettek.

Európai tényezővé vált a magyar bíboros

1497-ben megszerezte a leggazdagabb magyar egyházi javadalmat, az egri püspökséget, amit még abban az évben elcserélt a jóval nagyobb egyházi-politikai befolyást jelentő esztergomi érsekségre, az ekkor alig 15 éves Estei Hyppolittal. Aragóniai Beatrix királyné unokatestvére nyolcévesen lett Magyarország prímása, de gyermekkorúsága miatt természetesen az egyházmegyét nem kormányozhatta, viszont a bevételeivel rendelkezhetett.

VI. Sándor Pápa tette meg bíborossá a befolyásos magyar főpapot Forrás: Wkimedia Commons /Cristofano dell'Altissimo

Az esztergomi javadalom elcserélése után hazatért Itáliába. VI. Sándor pápa három évvel később kardinálissá tette, és elküldte Bakócznak a bíborosi kalapot, II. Gyula pápa 1510-ben pedig konstantinápolyi pátriárkává nevezte ki.

Az immár európai tényezőnek számító Bakócz ügyesen lavírozott a folytonosan változó hatalmi szövetségek között,

a pápa és a keresztény uralkodók ellentéteinek csitítására, békítésére törekedett, így egyre több lekötelezettre tett szert.

Valóságos ünnep volt a Rómába történt bevonulása

A betegeskedő II. Gyula pápa 1512-ben zsinatot hívott össze, Rómába. A tanácskozás egyik nagy eseménye Bakócz diadalmas bevonulása volt: a város feldíszítve fogadta, emberei pedig bőkezűen szórták az aranyat az ujjongó nép közé. A magyar főpap úgy fogadta a rómaiak üdvözlését, mint egy hamisítatlan reneszánsz fejedelem.

Bakócz Tamás bíboros II. Ulászlóval (Breznay József festménye) Forrás: hirado.hu

Amikor II. Gyula pápa 1513 elején meghalt, Bakócz vált az egyház és a pápai állam egyik ideiglenes kormányzójává, és az egyetlen magyar lett, aki valaha is a pápaválasztás komoly esélyesének számított. A diadaltól, Szent Péter trónjának megszerzésétől azonban ellenfelei - köztük az egyébként ősellenség Mediciek és a Fugger bankárház - összefogása elütötte.

Bakócz Tamás mellszobra Forrás: Origo

A konklávé második szavazásából végül egy Medici került ki győztesen. Az új Medici- pápa a X. Leó nevet vette fel - utalásként a szent pápára, aki annak idején megmentette Rómát a barbár hunoktól.

X. Leó pápa, aki elütötte Bakócz Tamást Szent Péter trónusától Forrás: Wkimedia Commons / Raffaello Sanzio

Érdekesség, hogy X. Leó volt az utolsó egyházfő, aki megválasztásakor még nem volt pap, csak négy nappal később szentelték fel.

Félresikerült a vigaszdíjként kapott keresztes hadjárat

Bakócz csalódottan, pápai legátusként tért haza Rómából, kezében a török elleni keresztes háborúra felhívó pápai bullával, amit X. Leó egyfajta fájdalomdíjként adott a magyar bíborosnak.

A bullát országszerte kihirdették a templomokban,

aminek hatására 1514 elején tízezrek sereglettek össze Budán, de miután lefújták a török elleni hadjáratot, a hír hallatán lázadozó keresztesek Dózsa György vezetésével nem a pogány, hanem a földesuraik ellen indultak meg.

Dózsa György kivégzése Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

A véres harcok árán levert felkelésért a főurak közül sokan Bakóczot tették felelőssé, akinek befolyása II. Ulászló két évvel később, 1516-ban bekövetkezett halála után tovább csökkent. A hatalmas vagyona viszont megmaradt, és ebből sokat költött diákok iskoláztatására, könyvekre, művészetekre. Befejeztette az egri székesegyház szentélyét

és Esztergomban megépítette a róla elnevezett vörös márvány kápolnát,

egyik legszebb fennmaradt korai reneszánsz emlékünket.

A vörös márványból faragott Bakócz-ápolna az esztergomi bazilikában Forrás: Wkimedia Commons /Andres Rus

(Amikor a 15 éves háború idején 1594-ben a török kézen lévő esztergomi várat megostromolták a keresztény hadak, a lőportárként használt székesegyház felrobbant. Csodával határos módon egyedül csak a kápolna maradt épségben. A 19. században, az új bazilika építésekor 1600 darabra szedték szét, és tájolását megváltoztatva illesztették be a székesegyházba.)

A szépirodalom is megőrizte emlékét

A köszvénytől gyötört, betegeskedő Bakócz Tamás élete utolsó éveit szinte teljes visszavonultságban töltötte. 1519-ben szélütés érte, s 1521. június 15-én halt meg Esztergomban. A róla elnevezett kápolnában temették el, kincseiből főpapi lánca, keresztje, kelyhe, miseruhája és graduáléja maradt fenn.

Bakócz Tamás portréja (Muhi Sándor grafikája) Forrás: Wkimedia Commons / Muhi Sándor

Szülővárosában, Erdődön (ma Ardud, Románia) szobrot állítottak az emlékére. Herczeg Ferenc „Az élet kapuja" címmel regényt, Tóth-Máthé Miklós pedig „A nagyrahivatott" címmel írt történelmi drámát róla. Az idei évforduló alkalmából Esztergomban emléknapot tartottak, amelyen első alkalommal vetítették le a Tóth-Máthé Miklós műve alapján készül tévéjátékot.

(Forrás: MTVA Sajtóarchívum)