Fontos állomáshely: kis pólingok a kardoskúti Fehér-tavon

A kis pólingok (Numenius phaeopus) viszonylag kisszámú átvonuló, július és szeptember között, tavasszal márciusban és áprilisban, főleg a Tiszántúlon lehet megfigyelni. Előfordulnak átnyaraló példányok is Fotó: Kalotás Zsolt

A tavaszi vonulás során a kis pólingok egyik fontos magyarországi állomáshelye a Körös-Maros Nemzeti Parkban található kardoskúti Fehér-tó. Idén a vonulás csúcsidőszakában egyszerre 221 kis póling tartózkodott a területen.

A kis pólingok tőlünk jóval északabbra, a tundrákon költenek. Magyarországon leginkább csak a tavaszi vonulásuk során találkozhatunk velük. A kardoskúti Fehér-tónál március elején jelentek meg az első, néhány példányos csapatok, a hónap végén pedig már 28 madarat számoltak. Számuk folyamatosan növekedett, április 2-án elérte a 107-et, április 10-én pedig 221-es létszámmal tetőzött. Ezután csökkenő tendencia következett, április 20-án 156, április 26-án pedig már csak 41 madarat számoltak. Az éjszakákat a tavon töltötték, a hajnali kihúzáskor pedig a környező gyepekre mentek táplálkozni. A mezőn sétálgatva felkapdosták az útjukba kerülő tücsköket, rovarokat.

A kis pólingok (Numenius phaeopus) viszonylag kisszámú átvonuló, július és szeptember között, tavasszal márciusban és áprilisban, főleg a Tiszántúlon lehet megfigyelni. Előfordulnak átnyaraló példányok is Fotó: Kalotás Zsolt Forrás: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/fontos-allomashely-kis-polingok-a-kardoskuti-feher-tavon-212

A kis pólingok magyarországi vonulási útvonala a Tiszántúlon vezet keresztül, s Kardoskúton van az egyik legfontosabb állomáshelyük. Az utóbbi években a Biharugrai-halastavak térségében is egyre többször bukkannak fel, lehetséges tehát, hogy útvonaluk kissé keletebbre is eltolódott.

Tavaly százas csapatokat is megfigyeltek Biharugrán, idén azonban inkább a kisebb, 15-20 példányos csapatok a jellemzőek. Leggyakrabban a lecsapolt halastavakon és a környező legelőkön, pusztafoltokon állnak meg táplálkozni.

A kis póling (Numenius phaeopus) Észak-Amerika és Eurázsia északi területein költ. A nyílt tundrák jellegzetes fészkelő madara, de más vízközeli élőhelyeken is előfordul. Fészke egy talajmélyedés, melyet növényi anyagokkal bélel. Fészekalja 4 tojásból áll, a fiókák 27-28 napos kotlás után kelnek ki és 6 hetes korukban válnak önállóvá. Tápláléka állati eredetű, főleg rovarokat zsákmányol a talajról. Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-numpha

A Körös-Maros Nemzeti Parkban csak a tavaszi vonuláskor állomásoznak kis pólingok, ősszel nagyon ritkán.

Ezek a madarak ugyanis gyakran megállás nélkül teszik meg a költőhelyről a telelőhelyre vezető, több ezer kilométeres utat.

Volt olyan jelölt példány, amely Izlandról Gambiába három és fél nap alatt repült el anélkül, hogy egyetlen egyszer is megállt volna.

(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park, Magyar Madártani És Természetvédelmi Egyesület))