Nem sikerült kapcsolatot teremteni a Philae-vel

A model of the landing module "Philae" is pictured at the ESA/ESOC (European Space Agency / European Space Operation Center) in Darmstadt, western Germany, on November 12, 2014, as European probe Philae is poised to land on a comet, the culmination of a historic quest to explore an enigma of the Solar System. After a trek of more than a decade, the mini lab called Philae separated on schedule from its mother ship Rosetta. Philae is to land on 67P/Churyumov-Gerasimenko, a comet now more than 510 million kilometres (320 million miles) from Earth and racing towards the Sun. AFP PHOTO / DANIEL ROLAND

Hamarosan végéhez ér a Csuri üstökösre küldött Philae küldetése: az Európai Űrügynökség tudósai ugyan január végéig még próbálnak kapcsolatot teremteni vele, ám az üstökös felszínén uralkodó körülmények túlságosan zordak ahhoz, hogy a robot életben maradjon.

A darmstadti irányító központ mérnökei a hét végén megpróbáltak ismét kapcsolatot teremteni a szerkezettel, amely július 9-e óta nem ad életjelet magáról.

A Philae leszállóegység apró modellje - az eredeti robotot most nem sikerül elérniük az ESA kutatóinak Forrás: AFP/Daniel Roland

Stephan Ulamec, a Philae-t irányító mérnökcsoport vezetője a német űrkutatási központ darmstadti irányítóközpontjában kedden közölte, hogy kísérletük sikertelen volt, nem kaptak semmilyen jelet a régóta hallgató robottól.

Nem tudja lerázni magáról a porréteget

A szakemberek azt az utasítást küldték a robotnak, hogy hozza mozgásba lendkerekét, amivel azt akarták elérni, hogy

napelemeiről lerázza a rárakódott porréteget és jobb szögbe kerüljön a Nappal

– magyarázta Koen Geurts projektvezető. A Rosetta, a Philae-t az üstökösre juttató űrszonda Osiris kamerája végig követte és felvételeket készített az üstökösről a kapcsolatteremtés idején. A videót még most elemzik az űrközpontban.

Január végéig még fognak parancsot küldeni a Rosettán keresztül a Philae-nek, hogy meggyőződjenek arról, nem kapja meg az utasításokat.

A Philae elhallgatott, de a Rosetta anyaszonda folyamatosan dolgozik. A navigációs kamerával az egyik legújabb felvétel november 20-án, 30,8 km távolságból készült Forrás: ESA

A szakemberek azonban már korábban közölték, hogy a leszállóegység két rádióadójának egyike meghibásodott, és feltételezik, hogy a másik sem működik százszázalékosan.

Január végén örökre elveszítjük a robotot

Január végén azonban végleg megszűnik a lehetőség arra, hogy kapcsolatot létesítsenek a Philae-vel, mivel a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös és az őt kísérő Rosetta űrszonda nagyon távol, mintegy 300 millió kilométerre kerül a Naptól. Akkor

az üstökös felszínén a hőmérséklet mínusz 51 Celsius-fok alá kerül,

és ilyen körülmények között a Philea működésképtelenné válik.

A nap és az üstökös kapcsolatát vizsgálta

A Rosettát 2004-ben indította útnak az ESA a 67P/CSurjumov-Geraszimenko közvetlen közelébe azzal a céllal, hogy tanulmányozzák az üstökös aktivitását, azt, hogy miként válik a Nap hatására gáz- és poranyag kibocsátójává az üstökösmag.

Ez volt az első kép a Csurjumov-Geraszimenko üstökös magjának felszínéről. A fedélzeti CIVA kamerarendszer két felvételéből összerakott képen látszik a Philae leszállóegység egyik lába Forrás: ESA

Az űrszonda 2014. augusztus 6-án állt pályára az üstökös körül, leszállóegysége november 12-én landolt az égitesten. A Philae a tervezett célpontja helyett egy árnyékos mélyedésben szállt le. Mivel kevés napfény érte,

54 órányi működés után lemerültek az akkumulátorai,

és 7 hónapra hibernálta magát. Júniusban éledt fel, és számtalan tudományos adatot küldött a földi irányítóközpontnak.

A Rosetta-misszió ősszel ér véget 12,5 év utazás és 7,9 milliárd kilométer megtétele után.