Hol járunk? Keserű béke, eklektikus tornyok

A Károlyi-kastély a romániai Nagykárolyban 2014. szeptember 19-én. A kastély elődjét 1482-ben kezdték építeni, a héttornyos, árokkal körülvett lovagvárat Ybl Miklós tervei alapján 1894-ben építették át neogótikus-neobarokk stílusban. A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a fotót

A szatmári kastély egykori birtokosa fontos szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcban.

A képen az Szatmárnémetitől nem messze fekvő Nagykárolyban álló Károlyi-kastély látható, melyet a nemesi család első ismert rezidenciájaként tartanak számon. Elődjét 1482-ben Mátyás király engedélyével Károlyi Láncz László építtette, majd a török korra jelentősen megerősítették, és a végvárrendszer részévé vált. A vár később német helyőrséget kapott, azonban, mivel az akkori birtokos, Károlyi Sándor a Rákóczi-szabadságharcban a fejedelem pártján állt, hamarosan német csapatok támadták - sikertelenül. II. Rákóczi Ferenc több mint egy hónapot tartózkodott e falak között, majd később itt készítették elő a szabadságharcot lezáró szatmári békeszerződést.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a fotót Forrás: MTI/Balázs Attila

A várat később, a 18. század végén nagyrészt lebontották, és díszesebb barokk kastéllyá alakították át, majd egy évszázad múlva, Ybl Miklós tervei alapján ismét új külsőt kapott, és elnyerte mai formáját - ekkor jelentek meg a különböző tornyok, és a belső udvarból is ez idő tájt lett fedett előcsarnok. A kastélyt 1918-ban kifosztották, a második világháború alatt pedig katonai iskola, majd kórház működött a falai között. Később a városi könyvtárnak és kultúrháznak adott otthont, ma pedig múzeumként látogatható.