Hol járunk? Himfy-vár egy kis falu fölött

Szarvaskő műemlék várának romja a Döbrönte felett magasodó sziklaszirten. A várat, amelynek ma már csak a rondelláját és a belsőtornyos rész néhány falának maradványát láthatjuk az 1990-es és 2001-es állagmegóvó munkáknak köszönhetően, Himfy Benedek építtette gótikus stílusban 1367-ben. A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a fotót

A költői megoldáshoz egy címerállat vezet el.

A képen Szarvaskő vára látható, melynek romjai a Pápához közeli kicsiny falura, Döbröntére néznek. A várat a 14. század végén építette az akkori birtokos Himfy Benedek, a név eredete is e család címerállatára, a szarvasra vezethető vissza. Himfy komoly karriert futott be hadvezérként Nagy Lajos király oldalán, halála után azonban a vár rablólovagok fészke lett - még az a csúfság is megesett, hogy egyik ura 1464-ben kifosztotta a pannonhalmi apátságot. A birtokviták újabb fordulata nyomán a vár visszakerült a Himfyek tulajdonába, majd megörökölték az Essegváriak, végül a török uralom derekán teljesen elhagyták, majd a 18. századi német telepesek építkezéseiknél rengeteg követ használtak fel az akkor már gazdátlanul álló épületből.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a fotót Forrás: MTI/Lehotka László

A Himfy név nem is annyira a család politikai kalandjai nyomán vált széles körben ismertté, mint inkább Kisfaludy Sándor költői álneveként, aki egy távoli felmenőjétől kölcsönözte, miután szerelmi bánatában verselésbe fogott. E versekben jelent meg - majd vált népszerűvé - a Himfy-strófa, melynek rímrendszerét Kisfaludy a szonetthez hasonlóan próbálta összeállítani. Így hát, ha egy bölcsészbulin megtetszik valaki, csak súgjuk gyengéden a fülébe, hogy ababcdcdeeff - és a hatás nem marad el.