Hol járunk? Királyok a kanyarban

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a légi fotót

Egy hely, ahol Luxemburgi János és Václav Havel is gyönyörködhetett a kilátásban.

A légi felvételen a Dunakanyart, a visegrádi királyi palotát, a Salamon-tornyot és a fellegvárat láthatjuk. Utóbbit, Magyarország számos más erősségéhez hasonlóan a tatárjárás után, IV. Béla építtette, méghozzá felesége hozományából. A vár, noha nagyszerű kilátást ad a Dunára, nem a folyó miatt került erre a magaslatra, hanem azért, hogy szigorúan ellenőrizze az Esztergom és Buda közti kulcsfontosságú útvonalat. A tökéletes védelem érdekében a fellegvárat zárófal kötötte össze a Duna partjához egész közel álló hatszögletű Salamon-toronnyal.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a légi fotót Fotó: Jüling Krisztián, www.egikamera.hu

Visegrád, mely a latin forrásokban említett Altum Castrum ("magas vár") szláv megfelelőjéből kapta a nevét, az Árpád-ház kihalását követő időszakban hivatalos királyi székhely volt, majd Hunyadi Mátyás alatt európa fontos reneszánsz kulturális központjává vált. A török korban a település lekerült a politika színpadáról, hogy csak 1991-ben tűnjön fel újra, mint a Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország között megkötött Visegrádi Együttműködés aláírásának helyszíne.

A találkozó nem véletlenül itt jött létre, hiszen a nevezetes helyszínen bő hatszázötven éve már összeültek e három (négy) nemzet királyai, hogy tiltakozzanak Bécs árumegállító joga ellen, és az egyezség komoly gazdasági fellendülést hozott mindhárom királyságnak.

A kép Jüling Krisztián Sólyom szárnyán című légi fotós albumában jelent meg, amely kétszáz gyönyörű felvételt tartalmaz Magyarországról. Az albumról bővebb információk itt érhetők el.