A hazai űrkutatás, űrhajózás mérföldkövei
1946. február 6-án Bay Zoltán vezetésével egy hazai kutatócsoport sikeresen veszi a Hold felszínéről visszavert radarjelet. Ez volt a magyar űrkutatás első, kezdeti lépése.
1959-től Magyarország az Világűrbizottság (COPUOS) alapító tagjává válik. (A bizottság jelenlegi első alelnöke dr. Both Előd, a MŰI igazgatója.)
1965-ben a szocialista országok között létrejön az Interkozmosz Együttműködés (teljes nevén: A szocialista országok együttműködése a világűr békés célú kutatásában, felhasználásában)
1966-ban megalakul Magyarországon az első, kormányzati űrkutatásért felelős szerv, az Űrkutatási Kormánybizottság, mely helyére 1978-ban az MTA Interkozmosz Tanácsa, annak helyébe pedig 1992-ben a Magyar Űrkutatási Iroda lép.
Űrszemét Az űrkorszak óta alaposan "teleszemeteltük" bolygónk környezetét. A becslések szerint jelenleg mintegy 600 000 darab olyan mesterséges eredetű objektum kering Föld körüli pályán, amely 1 centiméternél nagyobb méretű. Természetesen ezek legtöbbje passzív, kisméretű ún. űrszemét. A nagyobbak közül az amerikai katonai megfigyelő szolgálat, a NORAD kb. 10 000 darabnak követi a pályáját, és az embert szállító űreszközöknek (Nemzetközi Űrállomás, űrrepülőgépek, Szojuz-űrhajók stb.) jelzi, ha ütközésveszély lép fel. A Naprendszerben a Hold- és űrszondákkal kapcsolatosan is százas nagyságrendű lehet a repült űreszközök és az űrszemét-darabok száma. |
1970. november 28-án a világűrbe is eljut szuborbitális repülése során a Vertyikál-1 tudományos kutatórakéta, fedélzetén egy magyar fejlesztésű mikrometeorit-csapdával.
1972. április 4-én a világűrbe indul az Interkozmosz-6, az első műhold, melynek fedélzetén magyar fejlesztésű műszer kapott helyet.
1980. május 26-án elindul az űrbe Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa. Hat magyar műszerrel végez egy héten át tartó kutatásokat a Szaljut-6 űrállomás fedélzetén.
1984. decemberében nemzetközi együttműködésben, de főként magyar, cseh és szovjet műszerekkel elindultak a Vega-1 és Vega-2 űrszondák. Feladatuk a Vénusz megközelítése, leszállás, légköri ballonnal történő mérések végzése, majd az anyaszondával a Halley-üstökös megközelítése.
1991. április 10-én Magyarország (a közép-kelet-európai államok közül elsőként) a világűr békés célú kutatásában és felhasználásában való együttműködésről szóló egyezményt az Európai Űrügynökséggel. 1998-tól részt vettünk az ESA tudományos kísérletek fejlesztését célzó ún. PRODEX programjában, 2003-tól pedig (elsőként) az ESA Európai Együttműködő Államává váltunk. Csatlakozásunk előreláthatólag 2010-2011 körül várható. Hazánk Oroszországgal (2000-től) és az Egyesült Államokkal (2001-2006) is kötött kormányközi űrkutatási együttműködést.
Napjainkban a hazai magánszektor, kis-és középvállalkozások is egyre nagyobb arányban kapcsolódnak be az űrtevékenységbe, legyen az az űrtechnológia földi alkalmazása vagy kutatás. A magyar kutatóhelyeken jelenleg két-háromszáz kutató dolgozik űrkutatási projekteken, és mindeddig több mint 100 magyar műszer járt a világűrben - olvasható a Magyar Űrkutatási Iroda sajtóközleményében.
Programajánló Ötvenéves az űrkorszak címmel előadássorozat zajlik a Polaris Csillagvizsgálóban (Budapest, III. ker., Laborc u 2/C), kedden esténként 18 óráról. A program: Okt. 9.: Otthonunk a világűrből (Tímár Gábor, Kern Anikó) |