Az énekes tériszonnyal és klausztrofóbiával is küzd, nagyon izgult tavaly, mikor felkérték versenyzőnek a Sztárban sztárra. „Nagyon nehezen bírom a bezártságot, a szűk helyeket, és ha azt érzem, hogy valami elnyomja a testemet vagy az arcomat, teljesen kikészülök. A műsorban szereplő zenészkollégák mesélték, hogy valamikor 5-6 órán keresztül tart egy maszkolás és akkor arról már ne is beszéljünk, hogy a körülbelül kétórás tévéműsor alatt is viselni kell a jelmezt” – mesélte akkor.
„Remélem, nem pánikolok be és tépem le magamról maszkot, mert ha rám tör ez az érzés, nehezen tudom kontrollálni a félelmemet. Azonban ennél is súlyosabb a magasságtól való viszolygásom. A tériszonytól megszédülök, rosszul leszek és könnyen el is ájulhatok, annyira megvisel, mint akár egy mély és nyitott lépcsőház. Remélem, meg tudok küzdeni ezekkel a fóbiáimmal, ha ilyen feladatot kapok, és nem lesz semmi bajom a próbákon vagy a produkciók alatt. Nem szedek erre semmilyen gyógyszert, inkább igyekszem kikerülni ezeket a helyzeteket” – részletezte.
A műsorvezető évekkel ezelőtt idézte fel azt a gyerekkori élményt, ami miatt máig retteg a liftektől.
„Valóban klausztrofóbiás vagyok, és ez már így is marad. Egy kiskori élmény lehet a betegségem okozója. Történt ugyanis, hogy a tizenkét tagú családommal beszálltunk egy hatfős liftbe, ami természetesen hamar feladta a küzdelmet, és beszorultunk.”
„Pici gyerekként az apám övcsatja alól valahogy úgy tűnt, mintha mindenki az életéért küzdve nyomkodná a gombokat. Ez így utólag viccesen hangzik, de ha beragadok a felvonóba, még ma is kiver a víz, és ha tudnám, a kezemmel szakítanám fel a lift falait, hogy kiszabaduljak” – mesélte.