Tragikusan fiatalon haltak meg, a magyar futball csillagai lehettek volna
Talán még azok is emlékeznek a szívbemarkoló képsorokra Fehér Miklós haláláról, akik kisgyerekként nézték a focit 2004 januárjában. Talán azok is látják maguk előtt Fülöp Márton és Lázár Bence mosolyát, akik nem annyira naprakészek a labdarúgással kapcsolatban. Mindannyian tragikusan fiatalon haltak meg úgy, hogy ígéretes karrier állt előttük.
Bizakodó volt egészségi állapotával kapcsolatban, minden erejével a gyógyulásra koncentrált. "Az előző idényem Görögországban nagyon jól sikerült, amivel megalapoztam egy jó nyári szerződést, sajnos közbejött ez a betegség, de bízom abban, hogy még erősebben térek majd vissza.
A betegség után rosszabb állapotra számítottam, nehéz volt újra belecsapni, de napról napra jobban érzem magam.
A topformát tavaszra nyerhetem vissza, de ez attól függ, milyen állapotban lesz a karom, a labdafogásra már jó, de vetődéseket egyelőre még nem csinálhattam" – mondta ugyanebben a 2013-as interjúban az Origónak.
A válogatottban is számítottak rá, öt kapitány is behívta a csapatba. 2005. május 31-én mutatkozhatott be az A-válogatottban Lothar Matthäusnál, a franciák elleni meccsen. A német szövetségi kapitány után Bozsik Péter, Várhidi Péter, Erwin Koeman és Egervári Sándor is lehetőséget adott neki. Huszonnégyszer védett válogatottként, ebből kilenc meccsen nem kapott gólt.
Kezelése után az Olimpiakosszal, a PAOK-kal és az Ergotelisszel is hírbe hozták, sőt, 2014 tavaszán úgy hírlett, hogy a Napoli is érdeklődik utána, de már nem tért vissza a pályára. Állapota romlott, sokáig ápolták kórházban, majd 2015. november 12-én hajnalban halt meg.
Aki szakértőként is helytállt
Amikor 2018. február 22-én Magyarország megszerezte története első téli olimpiai aranyérmét Burján Csabának, Knoch Viktornak, Liu Shaoangnak és Liu Shaolin Sándornak, vagyis a férfi rövidpályás gyorskorcsolya váltónak köszönhetően, nem lehetett felhőtlen a sportszeretők öröme. Nagyjából a fantasztikus sporttörténelmi sikerrel egyszerre érkezett a hír: meghalt Lázár Bence.
A mindössze 26 éves játékosban a hozzáértők szerint minden megvolt ahhoz, hogy igazán sikeres focista legyen. Szerénység és alázat párosult kemény munkával és gólérzékenységgel. Nem népszerűségre vágyott, hanem a védők figyelmére, és arra, hogy csapatát sikerre vigye. A Nemzeti Sportnak egy 2010 februárjában adott interjúban például határozottan visszautasította, hogy sztárnak tartaná magát azután, hogy az Újpest színeiben két gólt lőtt a Kaposvárnak.
Hallani sem akarok ilyesmiről, eszembe sem jut ez a szó. Remélem, hogy sok ilyen jó találkozó áll még előttem. Tudom, hogy nem lehet minden bajnokin két gólt lőni, de azt azért el lehet érni, hogy folyamatosan figyeljenek rám a védők.
Szeretném, ha elkerülnének a hullámvölgyek, és állandósítanám a jó formámat. Ha jön egy rosszabb sorozat, akkor pedig gyorsan meg kell majd szakítanom valahogy."
A legrosszabb sorozatot viszont nem sikerült gyorsan megszakítania. Hiába a stílusos és meggyőző belépő a magyar élvonalba - NB I-es bemutatkozásakor két gólt szerzett a Kaposvár ellen az Újpest játékosaként -, hiába a rengeteg gól a 2011-es tavaszi szezonban, hiába a kölcsön játék az osztrák SV Würmlánál és a Nyíregyházánál, 2014-ben úgy ért véget a karrierje, hogy igazából el sem kezdődött. Felemelt fejjel vette tudomásul, hogy gerincfájdalmai miatt abba kell hagynia a labdarúgást, pedig minden álma az volt, hogy első osztályú futballista legyen. Bátran nézett szembe a leukémiával úgy, hogy közben megtalálta a helyét a pályán kívül is.
A Sport TV szakkommentátoraként intelligenciájával, humorával és közvetlenségével levette a lábukról a nézőket.
Sokáig úgy tűnt, megküzdött a betegséggel, amikor váratlanul irányított véradásra kérték a szurkolókat, ebből lehetett sejteni, hogy Bence nincs jól. Két nappal később be is igazolódott a gyanú: Lázár Bence 26 évesen meghalt.
Mélységes megdöbbenéssel állok a történtek előtt, ilyenkor érzi át az ember, hogy a sportban elszenvedett kudarcok valójában semmit sem számítanak, az igazi tragédia ez, amikor elveszítünk egy nagyszerű fiatalembert"
– így emlékezett a tehetséges csatárra az mlsz.hu-nak Róth Antal, aki az utánpótlás-válogatottnál dolgozott együtt a csatárral.
Róth szerint „Bence a futballért élt, hihetetlen kitartásról tanúbizonyságot téve, rengeteget tett azért, hogy utánpótlás-válogatott, valamint meghatározó élvonalbeli játékos váljon belőle.
Küzdeni tudásának, elhivatottságának és gólérzékenységének köszönhetően a legjobb hazai labdarúgók egyike lett,
az U21-es válogatottban mindvégig érezni lehetett rajta a hihetetlen győzni akarást, soha nem elégedett meg a saját teljesítményével. Az elmúlt években is mindent megtett, hogy legyőzze a betegséget, tragikus, hogy a sors végül megakadályozta ebben."
Mennyire lettek volna sikeresek klubszinten, és mennyit tehettek volna hozzá a válogatott sikeréhez, ha van még idejük? Lehetetlen megmondani, hogyan is lehetne. Az viszont biztos, hogy mindhárman felejthetetlen alakjai voltak a magyar labdarúgásnak - fiatal koruk ellenére. És hogy mi lett volna, ha nincs Fehér Miklós hirtelen szívmegállása, Fülöp Márton rákos daganata és Lázár Bence leukémiája? Csak egy biztos: ez az összeállítás nem született volna meg.