Vágólapra másolva!
Többszörös olimpikonként rutinos versenyzőnek számít, pedig még emlékszik első versenyére, ahol remegő kézzel tette fel magának a rajtszámot. Helebrandt Máté gyalogló már biztos résztvevője az augusztusi, budapesti atlétikai világbajnokságnak, de még nem dőlt el, hogy melyik távon indul.

Origo: Mennyire monoton a felkészülése?
Helebrandt Máté: Szinte minden napom ugyanúgy alakul az elmúlt tíz évben, csak a versenyek és az edzőtáborok jelentenek egy kis ritmusváltást. Általában reggel és délután van edzésem, közte gyógytorna vagy erőnléti edzés, masszázs.

Hogyan viseli a változatlanságot?
Mindig van benne valami új, hamarosan például magaslati edzőtáborba megyünk Spanyolországba, Sierra Nevadába, 2400 méterre. Ilyen korábban még nem volt. Három hetet töltünk ott, mert nagyon jó hatása van a teljesítményre. Kétezer méter fölött ritkább a levegő, növekszik a vörös vértestek száma, így a tengerszintre visszatérve fejlődik az állóképesség. Bízunk benne, hogy mindennek meglesz az eredménye a világbajnokságra.

Hogy alakult az idei éve mostanáig?
A felkészülésem rögtön egy műtéttel kezdődött. Hasi sérvem volt, amit meg kellett operálni, emiatt csúszott hat hetet a start, csak december közepén kezdtem meg a felkészülést, de szerencsére hamar behoztuk a lemaradást. Januártól márciusig Portugáliában edzőtáboroztam, majd a márciusi első versenyemen sikerült egy olyan időt gyalogolnom 35 km-en, amivel felkerültem a világranglistára, ezzel meg is lett a világbajnoki kvóta. Később egy 20 km-es országos bajnokságot is sikerült megnyernem, onnantól szinte már csak a vb-re készülünk.

Helebrandt Máté (jobbról a második) és a norvég Havard Haukenes (jobb szélen) a nők és a férfiak 50 km-es gyaloglásának rajtja után a berlini atlétikai Európa-bajnokságon Forrás: MTI/EPA/Felipe Trueba

Most milyen formában van?
Nagyon jóban! Az új atlétikai központban részt vettem egy országos bajnokságon, 5 km-t rendeztek nekünk, ami valójában edzésnek indult, mégis egyéni csúcsot mentem. Lenyűgözött a stadion élőben, a melegítőpályától kezdve a stadionig minden csodálatos, az egyik legszebb komplexum, ahol megfordultam. Libabőrös voltam, amikor a rajthoz vezettek minket.

Aztán mikor megtelnek a lelátók magyar zászlókat lengető szurkolókkal...
Igen, egyre jobban izgulok, ahogy közeledik. Voltam már világbajnokságon, Eb-n és olimpián, de azért egy hazai rendezésű vb hatalmas dolog. Természetesen a családom, a barátaim is jönnek, már szállást is foglaltak, hatalmas a készülődés.

Szokott izgulni?
Megszoktam a versenyzést, de emlékszem a pályafutásom elején egy versenyre, amin olyan izgatott voltam, hogy fordítva tettem fel a rajtszámot a mezemre. Már csak három perc volt a rajtig, nagyon kellett kapkodni, hogy minden rendben legyen, remegő kézzel nyomogattam a biztosítűket, majdnem lekéstem a rajtot.

34 évesen idősnek számít már a sportágban?
Nem tekintem magam öregnek, ezt a sportágat 40 éves korig lehet űzni világszinten. Idén ráadásul egyéni csúcsot mentem 5 km-en, tavaly 20 km-en, szóval ez is mutatja, hogy formában vagyok. Egyáltalán nem gondolkodom a befejezésen.

Mennyiben különbözik a 20 és a 30 km taktikailag?
Nagyon sokban. Teljesen máshogy kell frissíteni, máshogy kell beosztani az erőt. Élvezem, szeretem, habár lehet, hogy nem 35 km-en indulok majd, hanem 20 km-n. A párizsi olimpián ugyanis már csak 20 km lesz, így a jövőre nézve is hasznos lenne. Ráadásul a felkészülés alatt úgy érezzük, hogy ez sikeresebb lenne, mint a hosszabbik táv, mert gyors vagyok. És ha még az élmezőnnyel sikerülne célba érni, azzal elégedett lennék.