Bukta Imre a MODEM-ben

KIÁLLÍTÁS

A Da Vinci-tárlat anyaga már dobozokban, de nem sokáig tátonganak a debreceni MODEM kiállítótermei. Reneszánsz után vissza a jelenbe, hátha Leonardo népszerűsége egy kortárs kiállításra is bevonzza a kíváncsi közönséget: december 13-án a mai magyar művészet jeles alkotójának, Bukta Imrének nyílik életmű-kiállítása. Bukta Imre Mezőszemerén született, most is ott él és alkot, és mindez azért fontos, mert nincs dolog Bukta Imre életében, amely jobban meghatározná festészetét, mint ez a kis Heves megyei falu. Bukta egyedi figurája a magyar művészetnek: ő a "mezőgazdasági festő" szerepét vállalta magára, amely azért hangzik nagyon furcsán, mert a művészet, a grand art általában városi holmi, és ha a falusi életforma meg is jelenik festményeken, akkor általában valami furcsa, elvont, bukolikus színezetet ölt - hiába, ez így van Giorgionétől Millet-n át Munkácsyig. Mesterünk viszont az idilli romlatlanság helyett belülről látja és láttatja ezt a környezetet, és a hozzá tartozó életmódot. Képein szaglik a trágya, feketéllik a szénmező és csillog a humor.

Szénmező, 1989

Ehhez a különös, meglepő agro arthoz ugyanis a humor és a groteszk irónia is szorosan hozzátartozik: Bukta 1974-es Alkalmi kiállítás a majorságban tartott állatoknak című akciójában a szalmakazalra üres papírvásznakat akasztott, amely elé ironikus installáció gyanánt szerszámokat támasztott. Manet híres képe, a Reggeli a szabadban Buktánál újságpapírba csomagolt szalonna, sarló-kalapácsos bicskával, miniatürizált kaszákkal, ahol a természet - egy kis fű - nem kirándulóhelyszín, hanem a vidéki ember természetes reggeliző helye. 1985-ben festette meg a Műanyagból tiszta búzát készítő cséplőgép-et. Művészeti akadémia helyett a téeszben dolgozott, szabadidejében rajziskolában tanult, majd vállalati dekoratőrként helyezkedett el. Művészi karrierjét az indította el, hogy szervezkedni kezdett a szintén autodidakta Bernáth(y) Sándorral, majd a Tiszai Vegyi Kombinát művésztelepén folyó kísérletezgetés közben megismerkedett a szentendrei Vajda Lajos Stúdió legendás tagjaival.

Bukta I., 2003

Folyamatosan vannak kiállításai, de a most nyíló debreceni tárlat ígérkezik a legátfogóbbnak. A Kibontott táj címet kapó kiállítás berendezésében maga az alkotó is részt vesz, így az ő koncepciója - és önértelmezése - fog érvényesülni a művek sorrendjében. Csütörtökön négy órakor Mélyi József nyitja meg a kiállítást a Jéger-család zenei kíséretében. És egy jó hír a Leonardo-rajongóknak: a ló marad - a Baltazár Dezső téren még jövő héten is látható lesz az elkészített lovasszobor.