Zelenszkij is elismerte, hadserege felmorzsolódik a Nyugat támogatása nélkül
2024. március 12. 04:27
Olvasási idő: 1 perc
Események
Fotó: AFP/Anatolii Stepanov
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Zelenszkij is elismerte, hadserege felmorzsolódik a Nyugat támogatása nélkül
Fotó: AFP/Anatolii Stepanov
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háborúról.
Cikkünk folyamatosan frissül27 bejegyzés
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 748. napjáról.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. március 11-én az ukrán-magyar határszakaszon 4415 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3494 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Kibertámadás érte Franciaországot
Több francia kormányszervetet is "példátlan intenzitású" kibertámadás ért, amelyet oroszbarát hackerek vállaltak magukra - értesült az AFP francia hírügynökség.
A hackerek szerint a kibertámadás a gazdasági, a munkaügyi, a kulturális és az energetikai átállásért felelős minisztériumokat, valamint a miniszterelnöki hivatalt és a francia polgári légiközlekedési hatóságot érintették.
"A támadások hatása jelenleg a legtöbb szervnél korlátozott, és a hozzáférés a kormányzati honlapokhoz helyreállt" - hangsúlyozta a miniszterelnöki hivatal.
Ukrajna sejti, mi lesz Putyin lépése
Napi videójában egyebek mellett aról beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy hírszerzési információik szerint az orosz elnökválasztás után Vlagyimir Putyin újabb mozgósítást tervez.
Zelenszkij szerint a világ közös feladata, hogy növelje Oroszország elszigetelését.
1860%-kal ugrott meg az autóexport
Az orosz-ukrán háború előtti időszakhoz képest 1860%-kal emelkedett meg az Azerbajdzsánba exportárt brit luxusautók száma - derült ki a Sky News elemzéséből. Noha a két legnagyobb gyártó, a Rolls-Royce és a Bentley is tagadja, hogy tudnának róla, minden valószínűség szerint az azeri export teljes egészében Oroszországba kerül, ahova a szankciós döntések értelmében már nem exportálhatnak 42 ezer fontnál (kb.: 19,5 millió forint) drágább autókat.
Mivel hivatalosan követhetetlen, hogy az Azerbajdzsánba eladott járművek sorsa mi lesz, a gyártók nyugodtan mondhatják, hogy betartanak minden szankciós korlátozást.
Kijev behívatta a pápai nunciust
Ukrajna hétfőn behívatta a pápai nagykövetet, hogy kifejezze csalódását Ferenc pápa megjegyzései miatt, miszerint Kijevnek "fel kell mutatnia a fehér zászlót", és tárgyalásokat kell kezdenie Oroszországgal a háború befejezése érdekében.
Az ukrán külügyminisztérium közleménye szerint jelezték: "a pápától elvárható, hogy jelzéseket küldjön a világközösségnek arról, hogy azonnal össze kell fogni, hogy biztosítsák a jó győzelmét a gonosz felett".
Korábban a németországi püspökök is levelet írtak a Vatikánnak, hogy felvilágosítást kérjenek a pápa megjegyzéseivel és a háború befejezéséről szóló tárgyalásokkal kapcsolatban.
Kínát látja Oroszország mögött az amerikai hírszerzés
Kína gazdasági és biztonsági segítséget nyújtott Oroszországnak, miközben az ukrajnai háború továbbra is tart – közölték amerikai hírszerző ügynökségek. A jelentés szerint
2022 óta több mint a háromszorosára nőtt a potenciálisan katonai felhasználású áruk exportja Kínából Oroszországba.
Avril Haines, a nemzeti hírszerzés igazgatója sürgette a Kongresszust, hogy hagyja jóvá a Kijevnek nyújtott katonai segítségnyújtást. Azt mondta, "nehéz elképzelni, hogy Ukrajna hogyan tudná megtartani a visszafoglalt területeket Washington további segítsége nélkül".
Vegyi gránátok bevetésével vádolják Oroszországot
Ukrajna azzal vádolta meg Oroszországot, hogy az elmúlt héten mérgező anyagot tartalmazó gránátok tucatjait használta csapatai ellen. A vegyszerek könnyezést és fulladást okoztak az ukrán katonáknál Zaporizzsjában – jelentette az Ukrinform Dmitro Lihovijra, a Tavria hadműveleti és taktikai csoport közkapcsolati vezetőjére hivatkozva. Oroszország nyilvánosan nem kommentálta az állításokat, de korábban tagadta, hogy vegyi fegyvert használt volna a konfliktusban.
Lengyelország a védelmi kiadások emelését javasolja
Lengyelország elnöke felszólította a NATO-tagállamokat, hogy védelmi kiadásaikat bruttó hazai termékük (GDP) 3 százalékára emeljék, mivel Oroszország háborús alapokra helyezi gazdaságát.
2014-ben a NATO-tagok megállapodtak abban, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 2%-ára emelik, miután Oroszország abban az évben annektálta a Krím-félszigetet, de a legtöbb tagállam még mindig nem éri el ezt a célt. Lengyelország ugyanakkor GDP-jének 4%-át költi védelemre, így százalékosan a legtöbbet költő ország.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába
A NATO főtitkára elhatárolódott Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatától, miszerint a nyugati szövetségesek nem zárhatják ki, hogy csapatokat telepítsenek Ukrajnába.
"A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába, és a NATO nem részese a konfliktusnak"
- mondta Jens Stoltenberg a Reutersnek adott interjújában. Azt mondta, még ha a NATO-országok úgy döntenek is, hogy egyénileg küldenek csapatokat Ukrajnába, az a szövetség egészét érintené, mivel tagjait kollektív védelmi egyezmény köti.
Vatikán: a tárgyalások első feltétele az orosz agresszió leállítása
Az ukrajnai háború lezárására irányuló bármilyen tárgyalások legelső feltétele, hogy az orosz agressziót le kell állítani - jelentette ki egy kedden megjelent interjúban Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár.
Parolin a Corriere della Sera című olasz napilap keddi számában nyomatékosította, hogy
a Vatikán tűzszünetet szorgalmaz, és "mindenek előtt az agresszornak kell abbahagynia a tüzelést".
Hétfőn Kijevben a külügyminisztériumba kérették a pápai nunciust, és Ukrajna csalódottságának adott hangot, amiért Ferenc pápa egy interjúban korábban arról beszélt, hogy Kijevnek "a fehér zászló bátorságát kellene megmutatnia", és tárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal a két éve tartó háború befejezéséről.
Parolin szerint a pápa arra törekedett, hogy "megteremtse a méltányos és tartós béke megtalálásához vezető diplomáciai megoldáshoz szükséges légkört".
A vatikáni államtitkár úgy vélte, nyilvánvaló, hogy mindkét félnek tárgyalóasztalhoz kellene ülnie, de ennek első feltétele az agresszió abbahagyása.
A bíboros kiemelte, hogy az Ukrajna ellen indított háború nem valamilyen természeti katasztrófa, hanem emberi döntések következménye.
"Ugyanaz az emberi akarat, amely ezt a tragédiát okozta, arra is képes és azért is felelős, hogy lépéseket tegyen a befejezése érdekében és megnyissa az utat a diplomáciai rendezés felé" - hangoztatta Parolin. (MTI)
Magasabb készültségi szintre lép a fehérorosz hadsereg
Fehéroroszország megkezdte fegyveres erői harckészültségének ellenőrzését - közölte az ország védelmi minisztériuma. "A személyzetnek a kijelölt területekre kell költöznie, és gyakorlatokat, kiképzést kell tartania, beleértve az éles lőgyakorlatot is" - áll a közleményben.
A bejelentés néhány órával azután érkezett, hogy a lengyel külügyminiszter azt sugallta, hogy NATO-erők már Ukrajnában vannak. Oroszország többször is figyelmeztetett a közvetlen konfliktus elkerülhetetlenségére közte és a NATO között, ha külföldi csapatokat küldenek Ukrajnába.
Tavaly Moszkva taktikai nukleáris fegyverei egy részét Fehéroroszországba szállította, ami a nemzetközi közösség aggodalmát váltotta ki. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök akkor azt mondta, hogy a lépés célja, hogy a NATO-tag Lengyelországot visszatartsa minden katonai lépéstől.
Kigyulladt egy orosz olajfinomító az ukrán dróntámadás után
Tűz ütött ki egy olajfinomítóban az oroszországi Orjol városában egy ukrán dróntámadás után. Az elsősegélynyújtókat a helyszínre vezényelték - közölte Andrej Klicskov, az Orjol régió kormányzója a Telegramon keresztül.
Kupjanszkot bombázták az oroszok
Orosz repülőgépek célba vették a Harkivi területen lévő Kupiansk városát március 12-én éjjel, és irányított bombát dobtak egy lakóházra - jelentette az ukrán állami rendkívüli helyzetek szolgálata.
Orosz területre próbáltak betörni az ukránok
Ukrán fegyveres betörési kísérletet akadályoztak meg a határon Belgorod és Kurszk megyében az orosz fegyveres erők - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint közép-európai idő szerint hajnali 1 órakor körül, polgári létesítmények intenzív lövetése után
harckocsikkal és páncélozott harcjárművekkel támogatott "ukrán terrorista alakulatok" próbáltak meg egyszerre három irányból behatolni Oroszország területére
a belgorodi régióban. Az orosz hadsereg és határőrizet a tájékoztatás értelmében valamennyi támadást visszaverte, majd légi-, rakéta- és tüzérségi csapásokat mért a "terroristákra", akik veszteségeket szenvedtek és visszaszorultak.
A moszkvai katonai tárca szerint az államhatárt a támadók nem sértették meg, és az ukrán oldalon lévő határterületen, Odnorobovka térségében mintegy 60 embert, Nyehotyejevka térségében három harckocsit és egy páncélozott személyszállítót, Szporagyjusino térségében pedig két harckocsit vesztettek.
Ezenkívül - közép-európai idő szerint 6 óra és 6 óra 25 perc között - a kurszki régióban lévő Tyotkino falu közelében négy ukrán diverzáns- és felderítő csoport betörését verték vissza. A "terroristák" a közlemény szerint itt is jelentős veszteségeket szenvedtek el.
Roman Sztarovojt, a régió kormányzója Telegram-csatornáján a minisztérium által kiadott tájékoztatást megelőzően azt írta, hogy Tyotkino községénél "egy diverzáns- és felderítő csoport megpróbált áttörni, tűzharc volt, de áttörés nem történt". A kormányzó szerint egy civil megsebesült, aki orvosi ellátásban részesült. A térségben rakétariadót rendeltek el.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója közölte, hogy Grajvoron város környékét az ukrán fél tüzérségi tűz alá vette. Gladkov a védelmi minisztériumra hivatkozva elmondta, hogy a légvédelem lelőtte cseh Vampire sorozatvetők nyolc rakétáját és egy Tocska-U taktikai rakétát is megsemmisített. Grajvoronban 11 lakóház és öt személygépkocsi sérült meg.
Az ukrán hadsereg kedd reggel dróntámadást intézett öt orosz régió ellen. Az orosz védelmi minisztérium 25 pilóta nélküli repülőszerkezet lelövéséről tett bejelentést. Orjolban és Nyizsnyij Novgorodban olajipari létesítményekben tűz keletkezett. (MTI)
Nem tud bejutni a zaporizzsjai atomerőműbe az ukrán személyzet
Nem származik közvetlen biztonsági probléma abból, hogy
az ukrán személyzet nem tud bejutni az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőműbe
- jelentette ki Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója kedden a Reuters hírügynökségnek adott interjúban.
"A helyzet hosszú távon nem tartható fenn. Ugyanakkor a leállás jelenlegi konfigurációjában az ott lévő személyzet képes ellátni a feladatát" - fogalmazott a főigazgató. A korábban az Enerhoatom ukrán állami vállalat felügyelete alatt működő zaporizzsjai atomerőművet a háború elején, két évvel ezelőtt szállták meg az orosz erők. A múlt héten a NAÜ kormányzótanácsa megszavazta, hogy
Oroszországnak ki kell vonulnia az erőműből, és vissza kell adniuk az ellenőrzést az ukrán hatóságoknak.
Az erőmű üzemeltetésében jelenleg is részt vesz az eredeti ukrán alkalmazottak egy része, többeket azonban kitiltottak az erőmű területéről, mert nem voltak hajlandóak aláírni az új orosz munkaszerződést. Grossi a távolmaradó ukrán alkalmazottak számát száz körülire becsülte. Ami viszont Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter szerint "egy újabb orosz hazugság". Ő 380-ra teszi az erőműből kizárt ukrán szakemberek számát, megjegyezve, hogy a személyzet hiánya miatt a helyzet "nukleáris baleset felé halad". Grossi az interjúban "szubjektív megítélésnek" tulajdonította a számbeli eltérést.
Klaus Iohannis: Románia nem küld harcoló csapatokat Ukrajnába
Románia sokféle módon fogja a továbbiakban is segíteni Ukrajnát, mindaddig amíg szükséges, de nem küld harcoló csapatokat Ukrajnába - jelentette ki Klaus Iohannis államfő kedden. A román elnököt Jakov Milatovic montenegrói köztársasági elnökkel közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén újságírók kérdezték arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök szerint nem zárható ki nyugati katonák Ukrajnába küldése. "Nem vetődik fel, hogy NATO-küldetésként küldjenek harcoló egységeket Ukrajnába, mert Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Hogy egyébként milyen kétoldalú megállapodásokat köt Ukrajna bármelyik állammal, az csak az adott megállapodás részeseire tartozik. Románia nem fog harcoló csapatokat küldeni Ukrajnába" - mondta a román államfő. (MTI)
Orosz előretörés Donyeckben
Az orosz védelmi minisztérium március 12-én azt közölte, hogy az orosz csapatok elfoglalták az ukrajnai Donyeck régióban fekvő Nevelske falut.
A falu esetleges elvesztése, amelyet Ukrajna eddig nem erősített meg, lehetőséget teremtene arra, hogy az orosz erők támadhassák Krasznohorivka városát.
Ukrán dróntámadás Belgorod ellen
Egy ukrán drón csapódott be az oroszországi Belgorod város egyik közigazgatási épületébe, két ember megsérült - közölte Vjacseszlav Gladkov, Belgorod régió kormányzója.
Egy civil meghalt a Kupjanszk elleni orosz támadásban
Egy 46 éves és egy 38 éves férfi megsebesült, egy ember pedig meghalt egy orosz bombatámadásban Kupjanszk ellen - közölte Oleh Syniehubov, Harkov régió kormányzója.
Lezuhant egy Il-76-os orosz katonai szállítógép Oroszországban
Felszállás közben, fedélzetén tizenöt emberrel lezuhant kedden egy Il-76 típusú orosz katonai szállítógép a Moszkvától északkeletre fekvő Ivanovói területen - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint a legénység felszállt a tervezett feladat végrehajtásához, amikor kigyulladt az egyik hajtómű, és a gép lezuhant. A tüzet eloltották. A gépen nyolcfős legénység és hét utas tartózkodott. A TASZSZ a műveleti szolgálatoktól úgy értesült, hogy elsődleges értesülések szerint mindnyájan meghaltak.
A tűz okát nem közölték. A védelmi tárca közlése szerint a baleset okának tisztázására Ivanovóba utazott az orosz légi és űrerők főparancsnokságának bizottsága.
Egy szemtanú elmondta, hogy a repülőgép Bogorodszkoje falu temetője mögött zuhant le.
Dánia újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának
Dánia újabb, 2,3 milliárd dán korona (121 milliárd forint) értékben küld katonai segélycsomagot Ukrajnának - jelentette be kedden a dán védelmi miniszter.
Troels Lund Poulsen elmondta, Koppenhága CAESAR típusú önjáró lövegeket, aknavetőket és lőszereket ad Ukrajnának.
A Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint Dánia Ukrajna negyedik legnagyobb támogatója katonai segélyek terén. Koppenhága a támogatásokat az erre a célra létrehozott alapon keresztül fogja eljuttatni Ukrajnának.
"A támogatásokról szövetségeseinkkel együttműködésben döntöttünk, és fontos jelzésnek szánjuk azzal kapcsolatban, hogy széleskörűen támogatjuk Ukrajnát" - jelentette ki a tárcavezető.
A lövegeket Dánia Franciaországgal közösen finanszírozza, a tüzérségi lövedékeket pedig Észtországgal és Csehországgal közösen - derült ki a minisztérium közleményéből.
Koppenhága február végén tíz évre szóló biztonsági megállapodást írt alá a kijevi kormánnyal.
Az Európai Unió ismét meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács kedden további hat hónappal, egészen szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, függetlenségének és önállóságának aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések időtartamát - közölte az Európai Tanács kedden.
A szankciók mintegy 1800 személyt és szervezetet érintenek.
Válaszul Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított agresszióra az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai személyek és Kreml-párti propagandisták ellen vezetett be szankciókat. Emellett az EU példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét - olvasható a tanácsi közleményben.
Moldova panaszt tett a Dnyeszter menti szavazóhelyiségek megnyitása miatt
Moldova hivatalos panaszt tett kedden a chisinaui orosz nagykövetnél a Dnyeszter menti szakadár területen az oroszországi elnökválasztáshoz kialakított szavazóhelyiségek megnyitásáról szóló döntés miatt.
A külügyi tárca közlése szerint kedden bekérették a moldovai külügyminisztériumba Oleg Vasznyecov orosz nagykövetet, és tájékoztatták a moldovai kifogásról.
Az orosz elnökválasztás március 15-től 17-ig, péntektől vasárnapig tart. A külügyminisztérium korábban egyetlen, kizárólag péntektől vasárnapig működő chisinaui szavazóhelyiség kialakításába egyezett bele az orosz elnökválasztás lebonyolításához, azonban Moszkva hat szavazóhelyiség megnyitásáról döntött a Dnyeszter menti szakadár területen.
"Ezek az intézkedések sértik a nemzetközi jogot, aláássák Moldova szuverenitását és területi integritását" - fogalmazott a minisztérium.
Örményország felmondja a fő repülőterére telepített orosz határőrökről kötött szerződést
Örményország augusztus 1-jével felmondta a Jereván közelében lévő, legnagyobb nemzetközi repülőterére telepített orosz határőrökről szóló szerződést - jelentette be Nikol Pasinján miniszterelnök kedden.
Az örmény határőrség levélben értesítette orosz kollégáit arról, hogy az örmény határőrök saját maguk is képesek ellátni a szolgálatot a Zvartnoc repülőtéren - mondta sajtótájékoztatóján a kormányfő.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője megerősítette az intézkedést. A kapcsolatok minden szinten folytatódnak - jelentette ki Peszkov, de nem tért ki a részletekre. Egy kétoldalú megállapodás értelmében orosz katonák a Szovjetunió felbomlása óta állomásoznak a Jerevántól nyugatra fekvő Zvartnoc Nemzetközi Repülőtéren, felügyelve az Örményországban állomásozó orosz csapatok utánpótlását.
Az Egyesült Államok több százmillió dolláros rendkívüli fegyverszállítmányt küld Ukrajnának
Az Egyesült Államok 300 millió dollár értékű fegyver- és lőszerszállítmányt küld Ukrajnának sürgősségi biztonsági segítségként idén először - jelentette be a Fehér Ház kedden.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tavaly december óta szünetelő segítségnyújtás megújítását az tette lehetővé, hogy a védelmi minisztériumnak, a Pentagonnak a beszállítókkal folytatott tárgyalások során sikerült bizonyos "előre nem tervezett megtakarításokat" elérnie azokban a szerződésekben, amelyek a korábbi időszakban Ukrajnának küldött amerikai katonai raktárkészletek pótlására szolgálnak.
Jake Sullivan tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van eszközökre a fegyveres harchoz. Kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben a folytatódó orosz támadások közepette az ukrán haderő kénytelen takarékoskodni a hadianyaggal, ami "területben és emberéletben" mérhető veszteségeket okoz, valamint a NATO számára "stratégiai" veszteséget jelent.
Pat Ryder, a Pentagon szóvivője ezzel egy időben bejelentette, hogy az Ukrajna számára összeállított újabb csomag tartalmaz többi között 105 és 155 milliméteres lövedékeket, Stinger légelhárító rakétákat, HIMARS-önjáró eszközökben használatos rakétákat, páncéltörő rendszereket és további kisebb fegyverekhez használatos lőszereket és pótalkatrészeket.
origo.hu
Drámai orosz bejelentés érkezett
origo.hu
Minden eddiginél közelebb hozhatja a világháborút Lengyelország újabb lépése
borsonline.hu
Külföldre menekült a forgatás után a Házasság első látásra sztárja: "Le kellett ezt zárjam magamban és itthon nem ment"
hirtv.hu
Kormányinfó élőben a HírTV műsorán
ripost.hu
Tízmilliószoros nap, Nyilas telihold: ez a 3 csillagjegy hatalmas esélyt kap az élettől
mandiner.hu
A Mandiner szolidaritást vállal Nádas Péterrel, aki friss hírek szerint a neme és bőrszíne miatt nem kaphatta meg a Világ Kultúráinak Háza irodalmi díját
origo.hu
Megjelent egy fotó, amelyet az áldozatok percekkel a verőcei hajóbaleset előtt készítettek
origo.hu
Pornózásra akarják rávenni Ivana Knöllt, a világ legszexibb fociszurkolóját - képek
origo.hu
Megtalálta a rendőrség a verőcei hajótragédia negyedik áldozatát
origo.hu
Így meztelenkedtek a legdögösebb magyar bombázók a kommunizmus reklámjaiban - fotók
origo.hu
