Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A CDU/CSU Bundestag-frakciója bejelentette, hogy húsvét után “parlamenti vizsgálóbizottság felállítását fogja kérni a Scholz-Warburg adóügyben” - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. A bizottság Olaf Scholz szociáldemokrata szövetségi kancellárt a Warburg bankbotrányban való érintettségéről kérdezné ki – közölte Mathias Middelberg a CDU/CSU frakcióvezető-helyettese. Hozzátette, hogy a politika beavatkozott a botrányba, amelynek segítségével megpróbáltak egyes részleteket elhallgatni.
Mivel a kancellár eddig kitért a szokásos parlamenti módon történő kihallgatás elől, a vizsgálóbizottság felállítása elkerülhetetlen
– vélekedik a CDU/CSU parlamenti képviselője.
Az úgynevezett CumEx-ügytől évek óta hangos a nemzetközi sajtó, mivel több ország is érintett benne. Az ügy lényegében egy adócsalási rendszerrel kapcsolatos nyomozás, amelyben egy komplett hálózatot vizsgálnak a hatóságok, amelyet bankok, tőzsdei kereskedők, ügyvédek és pénzügyi tanácsadók alkottak.
A hálózat milliárdokat szerzett az európai államkincstáraktól az osztalékadóval kapcsolatos feltételezett csalás és spekuláció révén. A legnagyobb pénzösszeget veszítő államoktól több mint 62 milliárd dollárt csaltak el. A sor elején Németország van, a jelenlegi adatok szerint a nyugat-európai nagyhatalmat több mint harmincöt milliárd dollárral károsították meg.
Olaf Scholz német szociáldemokrata kancellár is érintett lehet az ügyben, bár időről időre sikerül magát valahogy ideiglenesen kimosni a nyomozásból. Felmerült ugyanis a gyanúja annak, hogy Scholz még hamburgi polgármesterként segített adót csalni a Warburg banknak. Amikor elkezdték a bank elleni nyomozást, az intézményt a jelenlegi polgármester, Peter Tschentscher vezette. A nyomozás és az ügyészség munkálatai ellenére Hamburg kifizetett 47 millió eurónyi adóvisszatérítést a Warburg banknak, pedig erre nem is volt jogosult az intézmény, Olaf Scholz pedig a gyanú szerint tudott a turpisságról.
Scholz ugyanis többször találkozott a bank tulajdonosaival, de a nyomozás során azt állította, hogy nem emlékszik arra, hogy pontosan miről beszélgettek a találkozókon. A kancellár memóriáját azonban felfrissítette egy tanú naplóbejegyzése. Az egyik tulajdonos, Christian Olearius ugyanis lejegyezte, hogy Scholz mindenkit biztosított arról, hogy ha rajta múlik, akkor a Warburg bank megtarthatja a pénzt. A két fél közötti kapcsolatot erősíti a tény, hogy a bank rengeteg pénzt adott Scholz pártjának, a szociáldemokratáknak – a jelek szerint tehát szó szerint kifizetődő volt a barátság és a feltételezett segítségnyújtás.
A Scholz elleni nyomozás egyelőre véget ért, az ellenzéki pártok ugyanakkor azt követelték nemrég, hogy ne csak Scholz polgármesteri levelezését nézzék át, hanem a privát levelezését is kutassák át a nyomozók az elmúlt évtized egyik legnagyobb adócsalási ügyében. Felmerül ugyanis a gyanúja annak, hogy Scholz a hivatali levelezőrendszeréből e-maileket és naptárbejegyzéseket törölt.
Olaf Scholz korrupciós botrányáról egy könyv is megjelent, amelyet Oliver Schröm és Oliver Hollenstein írtak, és amely a „A Scholz-akták: A kancellár, a pénz és a hatalom" címen a Cum-Ex botránnyal és mások mellett Olaf Scholz szerepével foglalkozik. A könyv alapvetően arra a két kérdésre keresi a választ, hogy:
Hamburgi polgármestersége alatt, Olaf Scholz kampányolt-e a bankért, hogy annak tulajdonosai mentesüljenek az adó-visszatérítés alól? Illetve, hogy a jelenlegi kancellár szándékosan vezette-e félre a parlamentet és a közvéleményt az ügyben betöltött szerepével kapcsolatban az elmúlt években?
A könyv kapcsán akkoriban vita alakult ki a német parlamentben is, Matthias Hauer, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője kijelentette, hogy a botrány napról napra jobban rombolja a kancellár hitelességét, pedig Németországnak most egy olyan kancellárra van szüksége, aki becsületesen vezet, és akiben az emberek megbízhatnak. Ahogy fogalmazott:
"Akár Hamburgban, akár a szövetségi kormányban, egy kormányfőtől elvárom, hogy ne találkozzon az adóbűnözőkkel, ne adjon nekik tippeket, hanem egyenesen és világosan megmondja nekik: nem ússzátok meg az adócsalást."
Az Alternatíva Németországért (AfD) képviselője, Albrecht Glaser pedig azt mondta a parlamentben, hogy az állam és a demokrácia megbecsülése évek óta csökken
és nem azért, mert a polgárok rossz demokraták, hanem mert a politikai osztály nem végzi a dolgát.
Olaf Scholz egyébként valamennyi meghallgatásán azt állította, hogy nem emlékszik a részletekre, így válaszolni sem tudott a kérdésekre. Egy nemrég készült felmérés azonban rávilágított, hogy az emberek hetven százaléka nem hisz a kancellárnak, de még a szociáldemokratákat támogatók többsége, 56 százaléka sem hiszi el, hogy Olaf Scholz szinte semmire sem emlékszik az ügyből. A németek mindössze tizenegy százaléka hisz Scholznak az ügy kapcsán.
