A november 8-ai elnökválasztás előtt három elnökjelölti és egy alelnökjelölti vitát rendeznek. Az idei első elnökjelölti vita hétfőn, helyi idő szerint este kilenckor, magyar idő szerint hajnali 3 órakor kezdődik, a következő kettőt pedig október 9-én és október 19-én tartják.
Az alelnökjelöltek csupán egyszer vitáznak: október 4-én.
Az elnökjelölti vita szigorúan 90 percig tart, ezúttal Lester Holt, az NBC televízió munkatársának irányításával. A második elnökjelölti vitát az ABC főmunkatársa, Martha Raddatz és a CNN riportere, Anderson Cooper vezeti, a harmadikat pedig a Fox televízió munkatársa, Chris Wallace irányítja majd.
Íratlan szabály, hogy az újságíróknak nem szabad kommentálniuk a jelöltek válaszait.
A vitán
azok vehetnek részt, akiknek legalább 15 százalék az országos támogatottságuk.
Ezért a Libertárius Párt elnökjelöltje, Gary Johnson és a Zöldek kandidátusa, Jill Stein nem lehet ott, csak Trump és Clinton.
Immár hagyomány, hogy az elnökjelöltek főtanácsadói írásos, de a közvélemény előtt általában titokban tartott megállapodásban
rögzítik a szabályokat:
kezdve attól, hogy hol és hogyan lépnek be a terembe a jelöltek, egészen addig, hogy a moderátornak ki kell-e javítania, ha valamelyik elnökjelölt tárgyi tévedést hangoztat.
Az idén egyébként Donald Trump kampánycsapata vitatta, hogy a vitavezetőnek ez feladata lenne. „A vitavezetés a dolga, nem a tények és adatok ellenőrzése” – méltatlankodott pár napja Donald Trump a Fox televízióban.
Politikai elemzők úgy tartják, hogy az elnökjelölti viták többnyire az utolsó lehetőséget jelentik a politikusoknak arra, hogy még befolyásolják az ingadozó szavazókat, és új támogatókat gyűjtsenek maguknak.
Az NBC televízió és a The Wall Street Journal című lap napokban készült közös felmérése az 1992 és 2012 közötti elnökjelölti vitákat vizsgálta, és megállapította, hogy
általában az nyerte az elnökválasztást, aki már a viták előtt is vezetett a közvélemény-kutatásokban.
Egyetlen kivételt találtak: a 2000-ben George W. Bush és Al Gore között lezajlott elnökjelölti vita valóban a republikánus Bush felé fordított sok választót.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az elnökjelölti viták idejére a választók már csaknem teljes bizonyossággal eldöntötték, kire voksoljanak. Így van ez Hillary Clinton és Donald Trump esetében is.
Clintont és Trumpot ráadásul már a kampány előtt is
jól ismerték a választók.
Clinton először first ladyként, majd New York állam szenátoraként és külügyminiszterként is ismertséget szerzett.
Donald Trumpot, a sikeres vállalkozót és a New York-i társasági élet fenegyerekét még régebb óta, a nyolcvanas évek eleje óta ismeri a szélesebb publikum. Ráadásul Trumpnak éveken keresztül sikeres valóságshow-ja is volt az egyik televíziós csatornán.
Politikai elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy a tévévita nemcsak a különböző politikai víziók melletti érvelésről szól, hanem arról is, hogy vajon fontosak-e a politikai vízió részletei is.
Hillary Clinton már részletes, összetett elképzeléseket vázolt a társadalmi és gazdasági élet sok területén.
Vetélytársa, Donald Trump viszont jóval kevesebb részletes tervvel hozakodott elő, és inkább általánosságokban beszélt arról, hogy szerinte milyen a jó kormányzás. Ám Donald Trumpnak, tévés személyiségként is, gyakorlata van abban, hogyan „adja el” a kevesebbet is.