Mutatjuk, mire figyeljen, ha kiadja a lakását, vagy bérelni akar

Minden fél számára előnyös, ha a lakás- vagy irodabérleti szerződést közjegyzői okiratba foglalják. A bérbeadó így el tudja kerülni a hosszas és költséges pereskedést, ha a bérlő tartozásokat halmozna fel, vagy a bérleti jogviszony megszűnése után sem hajlandó kiköltözni a bérleményből. A bérlő pedig védve érezheti magát arra az esetre, ha a bérbeadó nem fizetné vissza neki a kaució összegét.

Az elmúlt három évben csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma – számolt be róla a közjegyzői kamara.

A kamara tapasztalatai szerint már az sem ritka, hogy magánszemélyek is közjegyzői okiratba foglaltan készítenek bérleti szerződést, elsősorban akkor, ha az egyik fél külföldi állampolgár, vagy ha nagyobb értékű ingatlan bérbeadásáról van szó.

A lakásbérleti piacon még mindig népszerűbb az egyoldalú kötelezettségvállalói nyilatkozat, amit gyakran kiköltözési nyilatkozatnak neveznek az ingatlanhirdetésekben. Ez lényegesen olcsóbb, mintha a teljes bérleti szerződést közjegyző készítené el, az abban vállalt kötelezettségeket pedig a közokiratba foglalt szerződéshez hasonlóan pereskedés nélkül, bírósági végrehajtás útján is ki lehet kényszeríteni. 

A Világgazdaság felhívja a figyelmet arra, hogy mindegyik fél szempontjából az a legbiztosabb megoldás, ha a bérleti szerződést közjegyző készíti el, legyen szó lakásbérletről vagy céges irodabérletről. A bérbeadó így tudja elkerülni a hosszas és költséges pereskedést, ha a bérlő nem fizeti meg a bérleti díjat és az egyéb költségeket, kárt tesz az ingatlanban, vagy a bérleti jogviszony megszűnése után sem hajlandó kiköltözni a bérleményből. Ugyanakkor a bérlők számára is egyfajta biztosítékot jelenthet a közokirat abban a nem várt esetben például, ha a bérbeadó nem fizeti vissza a kaució összegét. 

Érdemes közjegyzői okiratba foglalni a lakásbérleti szerződést 
Fotó:  123RF 

A lakáspiacon az elmúlt években elterjedt, hogy a bérbeadók a birtokba adás feltételéül szabják, a bérlő tegyen közjegyző előtt egyoldalú nyilatkozatot.

Így pereskedés nélkül, közvetlenül végrehajtható, amennyiben a bérlő nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit.

Az OTP Bank egy érdekes felmérése szerint a lakást bérlők - miután a mai árak mellett nincsenek könnyű helyzetben - valamilyen módon igyekeznek csökkenteni a költségeiket. Bevett szokás a kiadások megosztása azok között, akik többen élnek egy lakásban, csupán 14 százalékára jellemző, hogy önállóan vásárolja és fizeti ki a szükségleteit. Az együtt élők közel harmadánál vannak olyan háztartási termékek, cikkek, melyeket közösen használnak és a költségeiket is elosztják. A válaszadók 16 százalékánál az egyes tételeket mindig más fizeti, így nagyjából azonos arányban jön ki minden, 14 százalékánál pedig egyikük vállalja magára a fizető szerepét és a végén osztják el az összeget.