Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Üléspárnák, ablaküvegek, egy bőrönd maradványai és egy szárnydarab – egyelőre úgy tűnik, ennyi maradt az 515 napja eltűnt maláj utasszállítóból. Persze már ez is hatalmas előrelépés, hiszen az indiai-óceáni Réunion szigetén előkerült roncsdarabok bebizonyították:
az MH370-es járat minden elmélet és összeesküvés-elmélet ellenére a tengerbe zuhant.
A kérdés már csak az, hogy meg tudják-e állapítani a szakértők, mi történt a Kuala Lumpurból Pekingbe tartó gép fedélzetén lévő 239 emberrel. Terroristatámadás miatt vesztették életüket, vagy műszaki hiba okozta a katasztrófát? Életben voltak-e, amikor a gép a tengerbe csapódott, tudták-e, mi fog velük történni, vagy elvesztették az eszméletüket? (A gép eltűnésének egyéves évfordulóján összegyűjtöttük a lehetséges elméleteket és megoldásokat, a sorozat részeit itt és itt találja.)
A tavaly március 8-ai katasztrófa okait kereső szakértők abban eddig is biztosak voltak, hogy a roncsok néhány darabja előbb-utóbb partra vetődik majd. A pontos helyről azonban fogalmuk sem volt, hiszen azt sem lehet tudni, hogy a Boeing 777-es hol zuhant a vízbe.
Brit műholdak adatai szerint a gép még legalább hat órát repült az után, hogy eltűnt a radarokról,
utoljára az ausztráliai Perth közelében volt a levegőben. Minden jel arra utal tehát, hogy a gép utolsó útja az Indiai-óceán déli részén ért véget.
Egészen mostanáig semmit nem találtak a kutatócsapatok, pedig hatalmas területeket fésültek át. Többször is találtak gyanús tárgyakat a vízen, de előbb-utóbb mindegyikről kiderült, hogy nincs köze az eltűnt géphez. Ezért is jelentett áttörést, amikor Réunion szigetének tengerpartján előkerült egy roncsdarab.
A közel kétméteres csűrőlapról már az első órákban tudni lehetett, hogy egy Boeing 777-eshez tartozik, de napok teltek el, mire francia szakértők megvizsgálták, és kijelentették: „rendkívül határozottan feltételezhető”, hogy a roncsdarab valóban az eltűnt gép része volt. Azóta már üléspárnák, repülőgép-ablaküvegek és alumíniumfóliák is a partra sodródtak – jelentette be Liow Tiong Lai maláj közlekedési miniszter. Ezt azonban a franciák cáfolták, viszont több hajót és kutatócsapatot a környékre vezényeltek, hátha találnak még nyomokat.
Nem véletlen, hogy a francia szakértők ilyen óvatosan fogalmaztak.
Ahhoz, hogy 100 százalékosan meg lehessen állapítani, hogy a roncsok az eltűnt maláj géphez tartoztak-e, még további vizsgálatok kellenek.
„Igazságügyi bizonyítékokra van szükség, mint például a festék- és a fémdarabok elemzése” – nyilatkozta a CNN légügyi szakértője.
Ha ez megtörténik, akkor kisebb nyomokból talán lehet majd arra következtetni, hogy a gép még a levegőben tört-e szét, vagy pedig sértetlenül zuhant az óceánba. A rejtély megoldásához azonban ez sem visz majd sokkal közelebb, ahhoz sokkal nagyobb darabokra lenne szükség, erre viszont nincs sok esély.
A szárnydarab azért maradhatott épségben, mert üreges részek is vannak benne, így a levegő fenntarthatta a víz felszínén.
A nagyobb gépdarabok azonban szinte biztosan azonnal lemerültek az óceán fenekére,
egy idő után pedig ugyanez történt az utasok személyes holmijával is.
Robin Beaman, az ausztráliai James Cook Egyetem tengergeológusa a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy az első fotók alapján a csűrőlapon elég jelentős óceáni élővilág volt, ami azt jelenti, hogy régóta lehetett a felszínen. Azt azonban ennyiből lehetetlen megállapítani, hogy pontosan mióta.
A fotón egy vízszintes szakadás és más sérülések is látszódnak a szárnydarabon. Néhány névtelenül nyilatkozó szakértő ebből arra következtetett, hogy a Boeing
nem orral előre zuhant a vízbe.
Ha ugyanis így történt volna, akkor a repülő egészen apró darabokra törik, és nem marad meg belőle viszonylag épségben egy kétméteres szárnyrész.
Ez a legvalószínűbb forgatókönyv a Boeing mérnökei szerint is. Ők arra következtettek, hogy valamilyen ismeretlen okból a pilóták nem tudták irányítani a gépet – ez lehetett műszaki hiba, eszméletvesztés –, a repülő viszont a levegőben maradt, és addig suhant utazómagasságon, amíg ki nem fogyott az üzemanyag. Amikor ez megtörtént, és leálltak a hajtóművek, spirálban kezdett zuhanni, és a vízbe csapódott.
A rokonok kételkednek
Az eltűnt repülőgépen utazók hozzátartozói csütörtökön kézzel írott és a közösségi portálokhoz eljuttatott közleményben kétségüket fejezték ki, hogy az említett csűrőlap valóban a maláj légitársaság eltűnt gépének alkatrésze volt.
"Az MH370 járat utasainak valamennyi hozzátartozója" nevében közzétett közleményben az aláírók azt követelték, hogy a malajziai kormány magas rangú képviselője találkozzon velük Pekingben, és adjon magyarázatot a történtekre.
Azt mindenki hangsúlyozta, hogy a katasztrófa pontos oka ennyiből biztosan nem fog kiderülni.
„Olyan ez, mint egy 1000 darabos puzzle, amelyből egy darabot kiteszünk az asztalra, és megpróbálunk rájönni, mit ábrázol”
– vázolta fel a helyzetet Shawn Pruchnicki, az Ohiói Egyetem szakértője.
Az elmúlt 17 hónapban a maláj hatóságok feltérképezték a pilóták és a személyzet, valamint az utasok hátterét, külön kitérve az esetleges terroristakapcsolatokra.
Mint korábban megírtuk, erre többek között az adott alapot, hogy két olyan utast sikerült azonosítani, akik
az Interpol által körözött lopott útlevelek felhasználásával, hamis személyi adatokat megadva szálltak a fedélzetre.
Az osztrák Christian Kozel az incidens idején Ausztriában tartózkodott, útlevelét még 2012-ben Thaiföldön lopták el. Szintén hamisnak bizonyult az olasz állampolgárságú Luigi Maraldi személyazonossága, aki ekkor Thaiföldön nyaralt, és ugyancsak ott lopták el az útlevelét.
A nyomozás már március 11-én kiderítette, hogy a lopott útlevelekkel két iráni férfi szállt fel a gépre, az egyikük Frankfurtba, a másik pedig Koppenhágába utazott végcélként. Az is kiderült, hogy a jegyeket egy Kazem Ali nevű iráni illetőségű személy foglaltatta le honfitársainak. A megvásárolt jegyek csak az oda útra szóltak. A személyi profiljuk feltérképezése azonban kizárta, hogy terrorszervezetekkel álltak volna kapcsolatban, az viszont nem világos, hogy mit kerestek a gépen.
Vizsgálták a gép repülőtéren eltöltött idejét, a csomagkezelést, a műszaki állapotát és a korábbi javításokat, de semmi nem vezetett közelebb a megoldáshoz. A különböző elméleteket ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
A kulcs – mint minden katasztrófánál – itt is a két fekete doboz megtalálása lenne. Mivel azonban az óceán mélyén vannak, és már rég nem adnak jelzést, óriási szerencse kellene, hogy megtalálják őket a kutatóalakulatok.
A Franciaországhoz tartozó Réunion mintegy 3700 kilométerre van attól az Ausztráliához közel eső térségtől, ahová a gép utáni kutatást koncentrálták.
Szakértők ennek ellenére lehetségesnek találták, hogy az óceáni áramlatok ilyen messzire sodorják a roncsdarabot.
Az ausztrálok nem adják fel, továbbra is kutatnak a térségben.
A tengerbe zuhant repülőgéproncsok rendkívüli nehézségekkel járó felkutatásában az eddigi legnagyobb eredmény az Air France AF 447-es járat 2009. június 1-jén, a brazil Fernando de Noronha-szigetektől északra tengerbe zuhant Airbus 330-asának másfél évvel későbbi megtalálása volt. Az MH370-es ennél sokkal bonyolultabb viszonyok közötti keresése azonban könnyen lehetséges, hogy a repüléstörténet egyik legtitokzatosabb esete marad.
