Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Legkevesebb huszonhét ember meghalt, további kilencvenhárom pedig megsebesült egy gázavárosi ENSZ-iskolát érő izraeli légitámadásban csütörtökön - közölte a dzsabalíjai menekülttábor al-Auda kórházának egyik orvosa.
Izrael egyelőre nem kommentálta a jelentést.
A Gázai övezetet irányító Hamász iszlamista palesztin szervezet csütörtöki közleménye szerint is mintegy harminc ember halt meg az izraeli légitámadásban. A csapás egy iskolát ért, amelyet az ENSZ palesztin menekülteket támogató ügynöksége (UNRWA) tart fenn a dzsabalíjai menekülttáborban.
A dzsabalíjai a legnagyobb menekülttábor a Gázai övezetben. Az UNRWA szerint 156 iskolában és más létesítményben az övezet csaknem egymillió belső menekültje keresett menedéket az offenzíva elől, amelyet Izrael a déli települései elleni október 7-i terrortámadás hatására indított a Hamász ellen. (MTI)
Az izraeli hadsereg közlése szerint egy Khan Júniszban végrehajtott légicsapásban megölték a Hamász haditengerészeti erők parancsnokát, Amar Abu Dzsalalahot - írta a BBC.
A hadsereg további jelentése szerint a csapásban a haditengerészeti egység egy másik tagja is meghalt.
Khan Júnis a Gázai övezet déli részén fekvő város, ahová több százezer kitelepített civil menekült északról Izrael utasítására.
Izrael napokkal ezelőtt szórólapokat osztogatott az ottani palesztinoknak, amelyekben arra figyelmeztette őket, hogy költözzenek ki a városból - ami arra utal, hogy
a katonai műveletek hamarosan a Gázai övezet déli része felé is áttevődhetnek.
A Világélelmezési Program szerint több mint 100 teherautó áll készen arra, hogy az ideiglenes tűzszünet életbe lépése után mintegy 1300 tonna élelmiszert szállítson Gázába - írta a BBC.
Várhatóan most kezdődik a négynapos szünet az Izrael és a Hamász közötti harcokban - írta a BBC. Ha ez sikerül, akkor ez lesz az első szünet a harcokban a háború majdnem hét hete alatt.
Az ideiglenes tűzszüneti megállapodás 50 nő és gyermek szabadon bocsátását is tartalmazza, akik a Hamász által az október 7-i támadások során túszul ejtett mintegy 240 ember közül néhányat.
Néhány pillanattal az ideiglenes tűzszünet hivatalos kezdete előtt az izraeli hadsereg egy videót tett közzé a közösségi médiában, amelyben arra figyelmeztette a Gázában élőket, hogy "a háborúnak még nincs vége" – írta a BBC.
"A humanitárius szünet ideiglenes" - mondta Avichay Adraee, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője.
"A Gázai övezet északi része veszélyes háborús övezet, és tilos észak felé haladni. A biztonságuk érdekében a déli humanitárius zónában kell maradniuk" - mondja a gázaiaknak.
Az elmúlt 20 percben nem hallatszott harci zaj, fegyvertűz vagy robbanások, úgy tűnik, hogy a tűzszünet szilárd - jelentette a BBC tudósítója Gázából.
David Cameron ma, közel-keleti látogatásának második napján tárgyalásokat folytat palesztin vezetőkkel.
A brit külügyminiszter elmondta, hogy az ország további 30 millió fontot biztosít a Gázai övezetben egyre súlyosbodó humanitárius válság kezelésére.
A pénzt az ENSZ és más ügynökségek támogatására fordítanák, amelyek a helyszínen életmentő segélyeket nyújtanak, többek között menedéket és orvosi ellátást.
Elmondta, hogy Nagy-Britannia sürgősen megvizsgálja a Gázába irányuló támogatás minden lehetőségét, beleértve a szárazföldi, légi és tengeri szállításokat is.
Lord Cameron elmondta, hogy a túszmegállapodás jelentősége nem csak abban rejlik, hogy néhány fogoly hazatérhet, hanem abban is, hogy a harcok szüneteltetése lehetővé teszi, hogy több humanitárius segélyt juttassanak Gázába.
A palesztin vezetőkkel folytatott megbeszélései során Lord Cameron várhatóan a válság hosszabb távú politikai megoldásáról is tárgyalni fog.
A Reuters televíziós felvételei szerint mintegy 90 perccel azután, hogy Izrael és a Hamász harcosai között tűzszünet kezdődött, segélyszállító teherautók kezdtek el behajtani a Gázai övezetbe Egyiptomból.
Az egyiptomi szervezeteket képviselő teherautók közül kettőn "Együtt az emberiségért" feliratú transzparensek voltak láthatóak. Egy másikon "A gázai testvéreinkért" felirat állt.
Nem világos, hogy kik lesznek az elsőként szabadon engedett túszok között, de számos hír szólt arról, hogy Avigail Idan, a négyéves amerikai gyermek is köztük lehet.
Avigailt október 7-én rabolták el a Kfar Aza kibucból a Hamász dél-izraeli támadása idején - írja a Jerusalem Post. Szülei, Roee és Smadar Idan meghaltak, míg két idősebb testvére szekrényekben bujkálva maradt életben.
Amint péntek reggel megjelentek a hírek arról, hogy a gázaiak délre menekültek, és visszatértek otthonaikba az övezet északi részén - amikor Izrael és a Hamász közötti tűzszünet életbe lépett - az IDF megismételte figyelmeztetését, hogy a helyzet továbbra is veszélyes, és a lakosoknak maradniuk kell az övezet déli részén.
Az IDF arab nyelvű szóvivője, Avichay Adraee alezredes az X-en (korábban Twitteren) beszélt: "A háború még nem ért véget. A humanitárius szünet átmeneti. A Gázai övezet északi része veszélyes háborús övezet, és tilos észak felé mozdulni. Az Ön biztonsága érdekében a déli humanitárius övezetben kell maradnia."
Izrael pénteken szabadon enged 39 palesztin foglyot, köztük 24 nőt és 15 tizenéves fiút Ciszjordániában, cserébe 13 túszért, akiket a Hamász szabadít ki a Gázai övezetből, mondta egy palesztin tisztviselő - jelentette az izraeli média.
A Gázai övezetből származó jelentések szerint 15 palesztin, akik pénteken megpróbáltak átkelni az övezet déli részéről északra, a tűzszünetet követően, megsebesültek az izraeli hadsereg tüzében - írja a Haaretz.
A palesztin terror elítéltjei, akiket Izrael ma szabadon kíván engedni, olyan foglyokat tartalmaznak, akik késes támadásokat követtek el izraeliek ellen, és néhányan Kelet-Jeruzsálemből származnak, a katonai rádió szerint - írja a The Times of Israel.
Tíz mentőautó indult útnak a gázai Ahli Baptista kórházba, hogy segítsen a betegek evakuálásában - közölte a Palesztin Vörös Félhold Társaság. A személyzetet az ENSZ koordinálta és kísérte, és a Gáza déli részén fekvő Khan Younisból utaznak.
Egyelőre nem világos, hogy hová viszik a betegeket. Október 17-én az Ahli Baptista kórházban történt robbanás súlyos áldozatokat követelt. A palesztinok Izraelt okolta a robbanásért, de Izrael szerint azt egy félresikerült palesztin rakétaindítás okozta.
Négy üzemanyagot szállító tartálykocsi és további négy, gázt szállító tartálykocsi érkezett Gáza déli részére - közölte az Izraeli Védelmi Erők. A szállítmányok az Izrael és a Hamász között létrejött ideiglenes tűzszünet részét képezik.
Az IDF szerint az üzemanyagot és a gázt Egyiptomból szállították az ENSZ humanitárius szervezeteinek a rafahi határátkelőn keresztül.
Egyre több segély érkezik a Gázai övezetbe, a palesztinok számára engedélyezték a biztonságos átkelést. Helyi idő szerint 16:00 órakor 50 izraeli túsz közül az első 13-at átadják a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának.
Az egyiptomi rafahi átkelőn keresztül fogják őket kivinni, és ezután egy teljes protokoll lesz arra vonatkozóan, hogy mi fog történni.
Az átkelő egyiptomi oldalán találkoznak az izraeli biztonsági erőkkel, ellenőrzik személyazonosságukat, átesnek az első orvosi vizsgálatokon, majd helikopterrel Izraelbe szállítják őket.
Ezután kórházba viszik őket, ahol további orvosi vizsgálatokon vesznek részt, majd egyesítik őket a családjukkal. Ezután néhány óra múlva - a megállapodás feltételei szerint - az első palesztin foglyokat kiengedik az izraeli börtönökből.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) a fegyverszünet kihirdetése után nyitottak tüzet a Gázai övezetben – számolt be az Al Jazeera tévécsatorna.
A tévécsatorna szerint hét palesztin megsebesült az ágyúzás következtében. Ezek olyan emberek voltak, akik megpróbáltak visszatérni a terület északi részére. A RIA Novosztyi tudósítója korábban arról számolt be, hogy az IDF felszólította a palesztinokat, hogy a tűzszünet ellenére ne térjenek vissza az enklávé északi részére.
Iszmail Haníje, a Hamász vezetője közölte, hogy elkötelezett a tűzszünet és a túszcsereegyezmény és annak sikere mellett, amennyiben Izrael is elkötelezett.
A Hamász által szabadon engedett 13 izraeli túsz első csoportja átkelt Egyiptomba - jelentette a Times of Israel. A Hamászhoz kötődő Al-Aqsa TV a csoporton belüli forrásokat idézett, akik szintén megerősítették, hogy az izraeliek első csoportját átadták a Vöröskeresztnek.
A Világélelmezési Program szerint több mint 100 teherautó áll készen az élelmiszerszállításra Gázába. Egyiptom közölte, hogy naponta 130 000 liter gázolajat és négy teherautónyi gázt szállítanak az övezetbe. Laila Barhoum az Oxfamtól azonban azt mondta a BBC Newsnak, hogy a segélyszállítmányok tervezett száma nem felel meg a szükségleteknek.
"Gáza teljes lakossága összesen kétmillió... ez közel sem elég" - mondta.
Al-Szíszi egyiptomi elnök kész egy demilitarizált palesztin államra a NATO és az arab erők garanciáival.
Az első 13 kiszabaduló izraeli civil mellett 12 thaiföldi vendégmunkást engedett el október 7-e óta tartó fogságából a Hamász. A thaiföldiek Izraelben a többi kiszabadult tússzal azonos elbánásban részesülnek, őket is valamelyik izraeli kórházba szállítják.
A hírt időközben megerősítette a thaiföldi miniszterelnök is.
Izraelben először a Hacerimban található légibázisra utaznak velük, majd legalább két napra megfigyelésre kórházba viszik őket, és ott már találkozhatnak családtagjaikkal.
Az amerikai illetékesek hangsúlyozták: az első foglyok elengedésének sikere meghatározza, hogy a következő napokban sikerül-e rendben lebonyolítani az Izrael és a Hamász között katari, egyiptomi és részben amerikai közvetítéssel kialkudott túszcserét.
A Fehér Ház folyamatosan nyomon követi az izraeli fogolycsere fejleményeit.
A CNN hírtelevízió beszámolója szerint a pénteken első körben szabadon engedett 13 túsz között nincs amerikai állampolgár.
A megállapodás értelmében a pénteken életbe lépett négynapos tűzszünet során a Hamász 50, október 7-én elhurcolt, többségében izraeli állampolgárt enged el,
minden elengedett fogolyért cserében Izrael három palesztint enged ki a börtönből.
Joe Biden elnök csütörtökön a fogolycseréhez fűződő várakozásairól újságírók előtt annyit mondott, hogy reméli, az első körben elengedettek között lesz az a 3 éves amerikai állampolgárságú gyermek, akinek szüleit a Hamász rajtaütése során megölték.
A libanoni ENSZ-misszió (UNIFIL) vezetője az Izrael és a Hezbollah síita mozgalom közti konfliktus eszkalációjára figyelmeztetett pénteken.
Aroldo Lázaro az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet közötti tűzszünet életbe lépése után nyilatkozott, amelyhez a Hezbollah is csatlakozott.
Lázaro a hosszú távú megoldás reményében arra szólította fel Izraelt és a Hezbollahot is, hogy vessenek véget az erőszakspirálnak.
Az erőszak fokozódása Dél-Libanonban lesújtó következményekkel járna
- mondta az UNIFIL vezetője.
Az európai biztonsági tisztviselők egyre nagyobb veszélyt látnak a háború miatt radikalizálódott iszlamisták által elkövetett támadásokra.
A legnagyobb fenyegetést valószínűleg a nehezen nyomon követhető magányos farkasok jelentik.
Öt európai ország - köztük Nagy-Britannia, Németország és Franciaország - több mint 10 hírszerzési tisztviselője elmondta, hogy fokozzák az iszlamista militánsok megfigyelését.
Egy brit biztonsági tisztviselő szerint a gázai háború valószínűleg a 2003-as iraki háború óta a legnagyobb toborzási lehetőséget jelentheti az iszlamista fegyveresek számára, és Európában egyre több felhívást látni zsidó és nyugati célpontok elleni támadásokra.
A múlt hónapban két iszlamista támadás is volt Franciaországban és Belgiumban. Három ember halt meg.
Ausztria, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina megemelte a terrorfenyegetettségi szintet.
Fokozódott a feszültség az izraeli Ofer katonai börtön előtt a megszállt Ciszjordániában, ahol 39 palesztint engednek szabadon, akiket a börtönben tartottak fogva.
A megállapodás értelmében Izrael összesen 39 palesztin foglyot enged szabadon.
24 nőt, köztük néhányat, akiket gyilkossági kísérletért ítéltek el az izraeli erők elleni támadások miatt, és 15 tinédzsert, akiket olyan bűncselekményekért, mint például kődobálás miatt börtönöztek be - közölték a palesztin hatóságok.
A foglyokat, akik mindannyian a megszállt Ciszjordániából vagy Jeruzsálemből származnak, átadják a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának az oferi börtönben. Kilencen közülük Kelet-Jeruzsálembe, a többiek Ciszjordániába térnek haza.
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) nyilvánosságra hozta annak a 13 túsznak a nevét, akiket ma engedtek szabadon Gázából.
A 13 túsz jelenleg izraeli területen tartózkodik, és a különleges erők kísérik őket, amíg nem egyesülnek családjukkal.
A szabadon engedett túszok listája:
Doron Katz-Asher, 34
Raz Asher, 4
Aviv Asher, 2
Daniel Aloni, 45
Amelia Aloni, 5
Ruth Munder, 78
Keren Monder, 54
Ohad Monder, 9
Adina Moshe, 72
Hana Katzir, 76
Margalit Mozes, 77
Hanna Perry, 79
Yaffe Adar, 85
A diplomaták remélik, hogy jóval a négynapos ideiglenes gázai tűzszünet lejárta előtt bejelenthetik a tűzszünet meghosszabbítására vonatkozó terveket, de ehhez először meg kell győzniük Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, hogy nem akarják csapdába csalni erőiket.
A Hamász által fogva tartott túszok listája már elkészült, amely túlmutat azon az 50 foglyon, akiket várhatóan a következő négy napban szabadon engednek.
A tárgyalásokban részt vevők azonban elismerik a nehézségeket, beleértve annak valószínűségét, hogy a Hamász a palesztinok arányosan nagyobb számának szabadon bocsátását kérheti, mint amit a most szabadon engedett túszoknál megállapított 1:3 arányban.
Izraeli börtönökben 7000 palesztin fogoly van, köztük olyanok, akik gyilkosságért többszörös életfogytiglani börtönbüntetést kaptak.
A háborúban mindkét félnek jó oka van arra, hogy ne hosszabbítsák meg a tűzszünetet.
A Hamász elveszítené befolyását Izraelre, ha az összes túszt szabadon engednék. Azzal is érvelnek, hogy a Hamász nem engedheti meg magának, hogy túl sok engedményt tegyen anélkül, hogy ne veszítse el a Gázában működő más rivális katonai csoportok, például a palesztin Iszlám Dzsihád támogatását.
Netanjahu a barbárság és a civilizáció közötti harcnak nevezte ezt a háborút, így aligha engedhet meg magának egy olyan konfliktust, amely nem vezet teljes győzelemhez.
Az egyiptomi elnök egy olyan palesztin állam megalapítását javasolta pénteken, amelynek nem volna fegyveres ereje, de a területén ideiglenesen állomásozna egy nemzetközi biztonsági erő, hogy ezáltal mind a palesztinok, mind Izrael elfogadható biztonsági garanciát kapjon.
Abdel Fattáh esz-Szíszi Kairóban a Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel és Alexander De Croo belga államfővel közös sajtótájékoztatón kijelentette:
Egyetértünk abban, hogy ez a palesztin állam fegyvertelen legyen, és biztonságát garantálja valamilyen nemzetközi erő akár a NATO, akár az ENSZ vagy arab országok vagy az Egyesült Államok irányításával mindaddig, amíg mind Izrael, mind a palesztin állam biztonságban nem érzi magát.
Esz-Szíszi emlékeztetett arra, hogy mind a mai napig nem jött létre a palesztin állam az 1967-es határokkal és Kelet-Jeruzsálemmel mint fővárossal.
A szaúdi, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszter elutasította azokat a javaslatokat, amelyek szerint a Hamász elleni izraeli hadjárat befejeztével arab erőkre hárulna a biztonsági feladatok elvégzése a Gázai övezetben.
Ajman Safadi, Jordánia külügyminisztere londoni látogatásán kijelentette:
Arab erők nem fognak belépni az izraeli hadsereg által kietlen területté változtatott Gázai övezetbe.
