A vízilabdás hősöké az arany

A magyar vízilabda-válogatott betetőzte a szovjetek elleni tegnapi bravúros győzelmét a mai jugoszlávok ellen vívott döntővel. A fiúk 2:1-re győztek, és ezzel megszerezték Magyarország kilencedik aranyát. A valaha volt egyik legjobb magyar vízilabdacsapat melbourne-i aranyérme rövid, de frappáns epilógust írt az 1956-os forradalom történetéhez. 

Sokakban meglepetést keltett, hogy Martin Miklós ezen az olimpián mégcsak vízbe sem szállhatott. A nymburgi focizások alatt szerzett sérülése okozta volna mellőzését? A"Emlékszem, Gyarmati Dezső, a csapatkapitány kérlelte Rajki Bélát, az edzőnket, hogy legalább egy meccsre tegye be a Martint. És nem. Martin nem játszott egy fél percet sem" - meséli Kárpáti György.

A sérült Zádor helyére Martin Miklós akár alkalmas is lehetett volna, hiszen alacsony termete ellenére kiváló center volt. Ehelyett Rajki Mayert állította be, aki nem szokott centert játszani. "Martin Miki igazi zsonglőr volt" -állítja Kárpáti György. "Azt csinált a labdával, amit csak akart" - mondja Zádor is. "Nem volt elég erős. Túl kicsi lett volna a jugoszláv emberhegyek között" -találgat Zádor. "Rajki Béla szerint kilógott a sorból" - mondja Kárpáti.

"Melbourne-ben, ha valahol lehetőség adódott pluszedzésre, már indultunk is" - meséli Jeney László. "Egy kis Volkswagen buszt kaptunk valahonnan, amelyet Gyarmati Dezső vezetett. Azzal jártuk a várost. Minden alkalmat megragadtuk, hogy behozzuk a lemaradásunkat. Úgy emlékszem, hogy Martin ehhez nem úgy állt hozzá, hogy elnyerje Rajki tetszését. El-elmaradt ezekről az edzésekről. Önmaga ellen hangolta Rajkit." "Egyszer azt mondta Martinnak Béla bácsi: 'Megkértem a csapatot, te nem tettél eleget ennek a kérelemnek, mindenki más igen'" - emlékszik Bolvári Antal.

Rajki Béla szigorú edzőnek bizonyult, de nagyra tartotta játékosait. "A magyar csapat volt a Csapat, a szó igazi értelmében" - mondja az edző. "Nem volt gyenge pont, mert úszástudás, labdatechnika és állóképesség szempontjából minden játékosunk egyformán magas, az átlagot messze túlhaladó színvonalon játszott. "Ezt a tökéletesen egységes csapatot mindmegannyi egyéniség alkotja. Boros Ottó a megtestesült nyugalom. Ezen az olimpián a világklasszisok sorába emelkedett. Mérkőzésről mérkőzésre higgadtabb, körültekintőbb lett. A legfontosabb mérkőzésen, a jugoszlávok ellenin nyújtotta a legeredményesebb játékot, és ezen a világ legjobb kapusának elismert Kovacsicsot is felülmúlta."