Mindenki megtalálja a maga József Attiláját

2005-ben ünnepelte a magyar kultúra József Attila születésének 100. évfordulóját. A magyar irodalomtudomány több mint egy éven keresztül kiemelten foglalkozott a költő munkásságával. Az emlékév fontosabb eseményeiről, vitáiról, tudományos hozadékáról beszélgetett a Mindentudás Egyeteme (ME) Klubjában 2006. május 26-án három ismert irodalomtörténész: Tverdota György, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, a József Attila Társaság (JAT) elnöke, Bókay Antal egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a JAT vezetőségi tagja, és Veres András, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője, a JAT társelnöke.

A József Attila-kutatás utánpótlásáról esett ezután szó, amellyel kapcsolatban Bókay Antal kiemelte a junior kutatók konferenciáját, amelyen jó néhány igen tehetséges fiatallal találkoztak, valamint az OTDK-versenyeket, amelyeken a József Attilával foglalkozó diákok külön szekciót alkotnak.

Rényi András

Veres AndrásStoll Béla Tverdota György

Szóba került még az önazonosság problematikussá válása József Attila költészetében. A kutatók egy része azért is tartja fontosnak ezt a kérdést, mert ma a nyugati líra kánonja szerint az számít korszerűnek, amelyben ez megjelenik. A József Attila című vers elemzése során azonban bemutatták az irodalomkutatók, mennyire nehéz ezt kimutatni - vagy éppen az ellenkezőjét bebizonyítani - József Attila esetében.

Sok témára nem kerülhetett már sor idő hiányában az este folyamán - pl. a József Attila-oktatás, a költő külföldi népszerűsége, vagy az, hogy 2004-ben az Unesco a világ nagy költői közé emelte. Azonban, mint azt a közönség egyik tagja is elmondta a beszélgetés végén: az átlag irodalomkedvelő olvasó számára is sok hozadéka volt ennek az évnek, ennek a beszélgetésnek, és remélhetőleg a közönség érdeklődése termékeny hatással lesz a szakmára is.