Akkor jó, ha láthatatlan

Miért szükséges, hogy a jegybank független legyen a politikától? Hogyan képes megőrizni önállóságát? Hogyan hat egymásra a monetáris és a fiskális politika? Csatlakozhat-e Magyarország 2010-ben az eurózónához? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Látogatóközpontjában 2005. május 11-én megrendezett Mindentudás Egyeteme (ME) Klub résztvevői: Antal László és Csaba László közgazdász egyetemi tanárok és Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója.

- Ez alkalommal - "rendhagyó módon" - arról szeretnénk beszélgetni, ami a klubest címében is szerepel: nevezetesen a jegybank szerepéről, arról, hogy mit jelent az infláció, és hogy mikor és hogyan érkezik el hozzánk az euró - kezdte a párbeszédet Fábri György, az ME tudományos igazgatója. Elsőként Hamecz Istvánhoz fordult, akit arról kérdezett, mi az a közös tulajdonság, amely általában jellemzi a jegybankokat. - Az, hogy monopóliumuk van az állampénz kibocsátásában - foglalta össze röviden az MNB ügyvezetője a választ, majd kifejtette, a modern gazdaságokban ez jelentős erőt jelent, hiszen ezáltal a jegybankok ráhatással vannak az egész gazdasági életre. Mint mondta, a pénzkibocsátás régen a királyok kiváltsága volt, csak a demokratikus államokban jöttek rá, hogy a monetáris politika és a pénz olyan veszélyes eszköz, amelyet jobb a napi politikától távol tartani. A mai modern jegybankokat intézményileg és kulturálisan is elválasztották a gazdaságpolitika egyéb ágaitól. Jelentős változás, hogy a jegybankok nem finanszírozzák többé az államot. Kezdeti funkciójukat megtartották, amennyiben a monetáris stabilitást ilyen célnak tekintjük. Ma a magyar jegybanknak is alapvető törekvése az árstabilitás elérése és fenntartása, a monetáris politikához kapcsolódó stratégiai döntések meghozatala pedig a Monetáris Tanács feladata.

A beszélgetés résztvevői: Csaba László, Hamecz István,
Antal László, Fábri György

Antal Lászlóhoz fordult ezután a beszélgetés moderátora arról érdeklődve, megfelel-e a klasszikus jegybanki feladatoknak ma az MNB. A közgazdász elmondta: a jegybank működésének lényege, hogy a szakmai apparátus kidolgozza azokat az anyagokat, amelyek alapján a Monetáris Tanács tagjai informálódnak a monetáris politikával közvetlenül összefüggő folyamatokról, illetve a költségvetés helyzetéről és a makrogazdasági tényezőkről. Ezek alapján, egy hosszú távú stratégiába ágyazva hozzák meg a döntéseiket. - Az a véleményem, hogy egy monetáris politika akkor jó, ha nincsenek heroikus húzásai. Ha hol az erős, hol a gyenge oldalon kénytelen védeni a forintot, az azt jelenti, hogy úgy működik, mint a kezdő autóvezető, aki állandóan rángatja a kormányt. Ha unalmas a monetáris politika, ha nem lehet róla hallani, és az ügyvezetőt, aki a döntés-előkészítő, csak ilyen helyeken lehet látni, akkor jól dolgozik a jegybank.
- Mi jegybankárok azt gondoljuk, kevés hatásunk van a gazdaságra - vette át a szót Antal Lászlótól Hamecz István. Mint mondta, bár a napi pénzpiaci hírekben gyakran szerepet kapnak a jegybankok, a gazdaságot nem ezek mozgatják, hanem a hosszútávú reálgazdasági folyamatok, amelyekre semmiféle hatással nincs a monetáris politika. - Azt gondoljuk, hogy egy nagyon fontos rövid távú funkciónk van: ez pedig a gazdaság rövid távú ingadozásainak és azon belül az inflációnak a féken tartása, de ez a társadalom életének egy nagyon szűk (bár fontos) szelete.

Antal László

Hamecz István
Antal László