A magány csoportok között terjed, és a nőket könnyebben "megfertőzi", mint a férfiakat - állítják tanulmányukban a Chicagói, a San Diegó-i és a bostoni Harvard Egyetem tudósai.
Kutatásuk szerint a magányos emberek környezetükre is ráragasztják érzelmeiket, aminek következtében megmaradt barátaikat szintén megfertőzik, akik hasonlóan hozzájuk ugyancsak elmagányosodnak, végül pedig mindannyian elszigetelődnek a társadalomtól.
"A periférián élő embereknek kevesebb barátjuk van, és magányuk miatt még élő kapcsolataikat is elvesztik" - magyarázta a médiának John Cacioppo, a Chicagói Egyetem pszichológusa.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a magánynak szerepe lehet szellemi és fizikai betegségek kialakulásában, és ezáltal rövidíti az életkilátásokat. Ezért fontos, hogy a hozzátartozók felismerjék szeretteiken a magányosság jeleit, és segítsenek az érintetteknek, mielőtt még teljesen kirekesztődnének a közösségből.
Ne kerülj ördögi körbe, inkább előzd meg!
A Journal of Personality and Social Psychology (Személyiség- és Szociálpszichológiai Szemle) című amerikai szaklap decemberi számában publikált tanulmányhoz a pszichológusok egy eredetileg szívbetegségekkel kapcsolatos kutatás adatait vették alapul. A Framingham Szívtanulmány 1948 óta vizsgálta több mint ötezer embernél a szív- és érrendszeri rendellenességek kialakulásának kockázatát. A tanulmány mintavételét időközben kiszélesítették, és a második generációs kutatás további 5124 személy bevonásával már a magányosság vizsgálatára is koncentrált.
Kiderült, hogy a magányossá vált emberek kevésbé bíznak másokban, és mivel így nehezebben kötnek új barátságokat, ördögi körbe kerülnek - és magukra maradnak.
A kutatás szerint a közösségekben létezik egyfajta természetes hajlam arra, hogy kivessék magukból a magányos embereket. Ilyesmit korábban a biológusok már a majmok viselkedésének megfigyelése közben is tapasztaltak. Így az elmagányosodás problémájának megoldásában, - csakúgy mint az influenzánál -, rendkívül fontos a megelőzés.