Kutyu úr a Szomszédokból: a legendás színész, akit folyton megaláztak a kommunizmusban és aki az italhoz menekült

Budapest, 2008. május 21. Életének 83. évben elhunyt Raksányi Gellért Kossuth-díjas színész, kiváló művész, a Nemzet Színésze. Felvételünk 2005. augusztus 3-án készült, amikor Raksányi Gellért színművész a Fiúmei úti temető szóróparcellájában, ahol Kállay Ilona színművésztől búcsúztak, aki július 14-én 74 éves korában hunyt el. MTI Fotó: Kovács Tamás

Raksányi Gellért művészi életpályája szorosan kötődik a Nemzeti Színház háború előtti legendás személyiségeihez és nemes hagyományaihoz. A Bajor Gizi, Tőkés Anna, Abonyi Géza, Lehotay Árpád, Bihari József és Tímár József nevével fémjelzett társulat ruházta fel életre szóló művészi útra valóvalaz 1947-ben színpadra lépő fiatal művészt. És ami legalább olyan fontos: megerősítette a keresztény-magyar kultúra iránti elkötelezettségét, hűségét. Magyarságtudata, szilárd karaktere és keresztény szellemisége merőben eltért a a háborút követő években mindent felülíró szocialista realizmus felfogásától és normáitól, annak értéket romboló működésétől. A művésznek részben ezért kellett megalázó helyzetek sorát megélnie, elviselnie a mellőzéseket. Mindemellett a tehetségéhez kevésbé méltó szerepek sorában is rendre bizonyította magas szintű ábrázolókészségét, színészi sokszínűségét. Ugyanakkor maga sem tagadta, hogy évtizedeken át az alkohol segített neki elviselni a nehezen viselhetőt, de a kockázatos szenvedély esetében sosem okozott kárt a színészi alakításaiban. Ifjabb korában, cvil karakterében egyszerre tudott úriember lenni és rabiátus igazság osztó, de csak annak kellett tartania korlátokat nem ismerő indulatától, aki megérdemelte, hogy megregulázzák. Utóbbiak közé tartozott például a félelmet más esetben nem ismerő Major Tamás is, akivel a színművész egész életében kutya-macska barátságban volt. Raksányi Gellért túl az ötvenen, az Egyetemi Színpadon közönség elé vitt önálló műsorában mutathatta meg először egy szuszra színészi palettája majd' minden színét, s a színeket élővé varázsoló mélységeit. Több generáció színházszerető publikumának elismerését vívta ki akkor. Hetvenedik évéhez közeledve vette át a Szomszédok című televíziós sorozatban az ábrázolt lakóközösség képviselőjének szerepét, amelyet saját becenevén, Kutyuként alakíthatott. Akkor már egy ország kezdte rajongani.A főszerepek jórészt elkerülték, de a sors díjakkal is kárpótolta. Más fontos szakmai elismerések mellett megkapta a Kossuth-díjat és az elsők között került be a Nemzet színészei közé.

Szerepek és szövegek
Raksányi Gellért az 1949-es Díszmagyar című film Mindruc Jánosa óta sorra játssza a színházában ráosztott karakterek filmes megfelelőit.
Például 1952-ben Bán Frigyes Tűzkeresztség című filmjében, amely a szocialista keretek között átalakuló faluközösség bonyodalmait taglalja.

Igen jó Raksányi Gellért Talabér Misája, a figura elvetemültségét mértéktartóan és reálisan festi meg.

- írja róla a Magyar Nemzet kritikája.
Mindeközben éjszakai „túráin" Raksányi Gellért leginkább

Timár József két évvel korábbi pályáról történt letiltása miatt háborog a kocsmák népének,

amelyben szép számmal akadnak jeles művészek is.
A kommunisták szerint Tímár József,a Nemzeti Színház vezető művésze rendszerellenesen szavalta a Szózatot, azért néhány évig betanított esztergályosként kellett dolgoznia.

Budapest, 1968. - Bessenyei Ferenc és Raksányi Gellért színművészek játszanak Németh László Széchenyi című drámájának próbáján Forrás: MTI/Keleti Éva

Menesztése napján Raksányi Gellért volt az egyetlen, aki a színház portáján megpróbálta kifejezni az együttérzését, de Tímár elküldte, mert nem akarta, hogy bajba keverje magát az ifjú kolléga.

Raksányi Gellért éjszakai, és nem egyszer nappali, a színház színészbüféjében megtartott szónoklatainak

másik visszatérő témája Somlay Artúr 1952-es öngyilkossága.

Amikor Rakásnyi megidézi a tragédiát újra és újra feltárja okait is: Somlay Artúr minden illetékes hatóságnál tiltakozott a színészeket is érintő kitelepítések miatt, míg végül a kor fő kultúrkorifeusa, Révai József kitiltatta az irodájából. A méltóságában is megalázott művész tehetetlenségében végzett magával.

Házasság, forradalom
Raksányi Gellért, miközben mélyen együttérez a rendszer által megalázott kollégáival, szerelembe esik a Nikex külkereskedelmi vállalt huszonéves, szemrevaló személyzeti vezetőjével, „főkáderesével", Polacsek Teréziával. A Miami bárban szúrja ki a lányt, hazáig követi, majd

a csatornán át felmászva, az erkélyen át lép be Polacsek Teréz otthonába.

A lánynak imponál a színész korlátokat nem is merő elszántsága, de a könnyű viszonynak induló kapcsolatból valójában Básti Lajos tanácsára lesz házasság. Básti úgy véli:

egy pártkitüntetéseket is magáénak tudó feleség meglódíthatja kollégája karrierjét, meghozva a nagyobb szerepeket.

Raksányi Gellért évtizedekkel később úgy emlékezik majd, hogy valóban volt egy nyugalmasabb, sikeresebb szakasz a pályáján a Polacsek Terézzel megkötött házasságát követően. /Ami a szerepek méretét illeti, azt a szereplisták nem feltétlenül igazolják. Sz.Á./
A kritika mindenesetre Raksányi Gellért kurta színpadi és filmes feladatai kapcsán is rendre említi: szerepeiben mértéktartó, reálisan hiteles.
Civil és művészközönség előtt előadott beszédei – amelyek azt követően sem ritkulnak, hogy pártkáder lesz az asszonya – ugyanakkor hevesek, hangosak.
Pirulva hallgatják, lesütött szemmel, akik hallgatják. Sokan mielőbb elsomfordálnak, ha megint belekezd.

Kutyu már megint részeg.

- motyogják az orruk alatt.

Tudják, persze, helyettük az, helyettük beszél.

1956. október 30- án a Nemzeti Színház társulata Raksányi Gellértet, Bessenyei Ferencet, Sinkovits Imrét, Szörényi Évát és Somogyvári Pált választja be a teátrum Forradalmi Bizottságába. A gyűlésen Illyés Gyula is jelen van, aki arról beszél: most nyerte vissza a hitét a magyar színjátszásban.

A testület telefonon keresi Major Tamás igazgatót, és Pongrác Gabriella párttitkárt, kérve őket: mondjanak le önként a tisztségükről.

A Nemzeti Színház Forradalmi Bizottságának tagjairól a forradalom levetéséig még háromszor szavaznak. Raksányi Gellért, Sinkovits Imre és Bessenyei Ferenc mindig megkapja a bizalmat.

Miközben Raksányi Gellért végezte a dolgát, felesége, a pártkáder Polacsek Teréz Nyugatra távozott.

A forradalom leverése után Raksányi Gellértet nem éri komolyabb retorzió.
A Nemzeti Színház tagjaként rendelik a már a fentiekben megidézett raportokra és kihallgatásokra. Raksányi Gellért későbbi interjúkban utal rá:

ügynöki beszervezésére is kísérleteket tettek, de azokat éppen úgy hárította, mint a párttagság lehetőségét.

Raksányi Gellért jó barátja volt Földes Gábor rendező, aki a forradalom idején erősen diszponálta magát. Földes a tárgyalása előtt egy ideig szabadlábon van, Raksányi Gellért pedig arra kéri: hagyja el az országot a biztonsága érdekében. Földes azt feleli: nem teszi, mert ő kommunista. Raksányi Gellért válasza:

„Ezek nem kommunisták, hanem utolsó hazaárulók!"

Földes Gábor ironikusan mosolyog, s mivel egy kocsmában beszélnek minderről, rendel még egy rundot.

Földes Gábort 1957-ben halálra ítélik, egy évvel később felakasztják

Királynői feladat
1957-ben a Nemzeti Színház társulata Raksányi Gellértnek ítéli oda a társulat jól teljesítő fiatal színészeit elismerő, pénzjutalommal is járó Farkas-Ratkó gyűrűt.
A lapok indoklás nélkül adják közre az elismerés tényét.

Raksányi Gellért akkoriban is elsősorban apró mellékszerepeket játszik és maródi kollégákat helyettesít beugróként.

Ekkoriban történik, hogy Major Tamás berendeli az irodájába és utasítja, hogy tanulja meg Margit királynő szerepét a III. Richárd című darabból

,mert a szerepre kiválasztott Gobbi Hilda gyengélkedik. Raksányi Gellért egy hetet kap a feladatra.
Pár nappal később már kívülről fújja Shakespeare királynőjének mondatatit.
Eltelik a hét, amikor néhány együttérzőbb kollégája megsúgja a színésznek: már egy hetet egy emberként nevet rajta a társulat - a minapi Forradalmi Bizottság háromszor bizalmat kapott tagján. Az együttérzőbbek sem tagadják, hogy mulattatja őket Major Tamás tréfája.

Raksányi Gellérten kívül mindenki tudja, hogy Margit királynőt Gobbi Hilda fogja alakítani.

Raksányi Gellért természetesen számon kéri a dolgot az igazgatóján. Major azzal csillapítja le: komoly szándék szelídült benne tréfává, ugyanis biztos benne, hogy Raksányi Kutyu kiváló Margit királynő lenne, de úgy hiszi, a publikum még nem elég érett az ilyen erős művészi effektusokra.
Kéri aztán színészét, ha már megtanulta, mondjon neki pár sort Margit szerepéből. A színész megteszi, a direktor kedvtelve hallgatja.
Major Tamás Raksányi Gellérttől való félelmeit idővel a kristályosodó szeretet kezdi csillapítani. Az ördögien szélsőséges direktort kezdik elbűvölni a színész jó szándékból, igazságérzete miatt előtörő szélsőségei, melyek épp úgy nem ismernek korlátokat, mint a magáéi.
Raksányi Gellért később kutya-macska barátságként értékelte Major Tamással való kapcsolatát. A dicséretétől éppen úgy elhatárolódott, mint a sarkosabb bírálatától. Egy interjúban fogalmazta meg a következőket:

„Major Tamás szerepe rendkívül összetett volt. Tudniillik sem élni, sem meghalni nem hagyott. Ő azt mondta: elnyomtalak, hogy élj. Mert ha te a fejlett igazságérzeteddel bekerülsz az ÁVH-ba, hát akkor téged agyonvernek, kidobnak az emeletről, s szent emlékedet még előttem is befeketítik."

Raksányi Gellért kissé mozaikos, múltidéző – a kilencvenes évek közepén megjelent – Kutyu című kötetében közös, egymást ugrató kocsmázásokat is felidéz Major Tamás társaságában. Azt is említve: Major Tamás legalább annyira kedvelte az alkoholt, mint maga Kutyu, de igazgatói pozíciójának köszönhetően ezt Major esetében nem illett észrevenni.

Törpék a kertben
Major Tamást 1962-ben konfliktusos személyisége miatt a párt illetékesei leváltják a Nemzeti Színház éléről. A kultúrpolitikus Meruk Vilmos kerül a helyére, Raksányi Gellért pedig megkapja a Szocialista Kultúráért érdemérmet, az indoklás szerint kimagasló munkájáért.
A színész 1966-ban, a Merukot váltó Both Béla igazgatása alatt nyeri el a Jászai-díjat, a kurta indoklás szerint kiváló jellemábrázolásaiért.
Az 1978-as érdemes művész kitüntetést abban az évben veszi át, amikor az 1971-ben Both Béla helyére kerülő, hét évig pozícióban maradó Marton Endrét az irodalmár Nagy Péter követi a színház élén.
Utóbbit az író, könyvkiadó Sziládi János váltja 1979-ben, az ő igazgatása alatt Raksányi Gellért nem kap állami elismerést.
Az 1982-ben érkező minisztériumi hivatalnokból igazgatóvá lett Malonyai Dezső direktori működésének utolsó évében, 1989-ben lesz Raksányi Gellért kiváló művész, valamint a Nemzeti Színház örökös tagja.
Malonyai Dezső után Csiszár Imre két évig vezeti a Nemzeti színházat.

Még a Kádár-érában esik meg, hogy a negyedik-ötödik igazgatójánál tartva Raksányi Gellért kerti törpe alakjában mintáztatja meg addigi direktorait és beállítja a figurákat balatongyöröki nyaralójának kertjébe.

Csiszár Imrét Ablonczy László követi, aki 1991 és 1999-között igazgatja a színházat, működése második évében kapja meg Raksányi Gellért a Kossuth-díjat.Iglódi István 1999 és 2000 között vezeti a Nemzetit. Az új Nemzeti színház megnyitása után még tíz évig vezeti a Pesti Magyar Színháznak átkeresztelt intézményt.

Budapest, 2000. augusztus 22. - Orbán Viktor miniszterelnök átadja a Nemzet Színésze címről szóló oklevelet Raksányi Gellértnek a Parlamentben Forrás: MTI/Kovács Attila

Raksányi Gellért 2000-ben lesz a Nemzet Színésze, és a Nemzeti Színház örökös tagjaként teljesíti feladatait a Pesti Magyar Színház társulatában.

Nincs még vége, a folytatáshoz lapozzon!