Rátky és Társa: jogalkotás az EU éghajlat-politikai céljaiért (2. rész)

Német sajtóértesülések szerint szerdán az Európai Bizottság megvátózza a a Siemens és az Alstom vasúti üzletágának egyesülését (a képen az Európai Bizottság épülete Brüsszelben).

Az ünnepek alatti EU-s jogalkotási dömping részeként a 2018. december 19-én véglegessé vált szövegű villamosenergia-rendelet a fosszilis tüzelőanyagból előállított villamos energia esetében 550 g CO2/kWh kibocsátási határértéket vezet be – hívta fel az Origó figyelmét a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai szakértője. A kétrészes írás második részét olvashatja, az első rész itt érhető el.

Dr. Tóth Máté az írás első részében jelezte, hogy az Európai Unió energetikai szabályozásának két nagy célterülete van: az energiaunió elnevezésű együttműködés, valamint a korábban téli energiacsomagnak nevezett jogszabálytervezet-csomag.

Az ünnepek közeledtével az Európai Unió szervei viharos sebességgel haladtak előre mindkét területen, úgy, hogy még a változásokat figyelő szakembereknek sem könnyű lépést tartani azokkal.

Fosszilis tüzelőanyag és villamos energia

A 2018. december 19-én véglegessé vált szövegű villamosenergia-rendelet továbbá a fosszilis tüzelőanyagból előállított villamos energia esetében 550 g CO2/kWh kibocsátási határértéket vezet be – emelte ki a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai csoportját vezető ügyvéd.

A jövőben nem vehetnek részt a kapacitásmechanizmusokban az olyan új erőművek, amelyek kibocsátása ezt meghaladja, és amelyek a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg a kereskedelmi célú termelést.

Az olyan meglévő erőművek, amelyek kibocsátása a fosszilis tüzelőanyagból előállított villamos energia esetében meghaladja az 550 g CO2/kWh-t vagy beüzemelt kW-onként évente átlagosan a 350 kg CO2 kibocsátási határértéket, 2025. július 1-jéig vehetnek részt kapacitásmechanizmusokban.

Az EU éghajlat-politikai céljainak segítése

Az új rendelkezések elő fogják segíteni, hogy az EU elérje éghajlat-politikai céljait, és egyúttal védje a beruházás-biztonságot a kapacitásokra vonatkozóan 2019. december 31. előtt megkötött szerződések tekintetében bevezetett szerzett jogi záradéknak köszönhetően.

2030-ra az EU-nak az energiája 32%-át megújuló energiaforrásokból kell előállítania, és el kell érnie a 32,5%-os kiemelt energiahatékonysági célértéket. Az új célértékeket a Tanács által 2018. december 4-én elfogadott két irányelv, az energiahatékonyságról szóló felülvizsgált irányelv és a megújuló energiáról szóló felülvizsgált irányelv tartalmazza.

Forrás: AFP/Anadolu Agency/Dursun Aydemir

Az energiaunió koncepciója is haladt előre az elmúlt hetekben. A villamosenergia-ellátási válsághelyzetek megelőzésére, az azokra való felkészülésre és azok kezelésére vonatkozóan szintén új szabályozási keret került elfogadásra az ezen szabályokat rögzítő rendeletről a Tanács és az Európai Parlament között 2018 november 22-én létrejött megállapodással, melyet a Tanács 2018 december 5-én jóváhagyott.

Az új szabályozás szándéka szerint javítja majd a kockázati felkészültséget, és megerősíti az energiaunió energiabiztonsági pillérét – hangsúlyozta végezetül dr. Tóth Máté.