Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az EU szintjén ugyanakkor még inkább képlékenyebbé válik a közrendbe ütköző megjelölések vizsgálata: itt ugyanis az egyes tagállamok közrendje, illetve közerkölcse lényegesen eltérő lehet. Így például ismert módon Hollandiában a cannabis levél ábrázolása nem verné ki annyira a "védjegyjogi biztosítékot" a jogalkalmazó szerveknél, mint hazánkban, valamint a korábban hivatkozott ötágú vörös csillag is eltérő közrendi, közerkölcsi megítélés alá esik az egyes posztkommunista tagállamok és a nyugati államok vonatkozásában.
Utóbbira konkrét példa is megmutatkozott a joggyakorlatban: az uniós védjegyhivatal ugyanis egy, a sarlókalapácsot is ábrázoló védjegybejelentést a közrendbe ütköző abszolút ok hatálya alá esőnek tartott, az alapján, hogy egyes uniós tagállamokban - így Észtországban, Lettországban és hazánkban - a kommunista önkényuralmi jelképek használata tiltva van (erre lásd a magyar Btk. 335. §-át) és így az ottani fogyasztók körében az ilyen jelkép használata jelentős felháborodást váltana ki.
Az uniós bejelentések tekintetében a közrendi kizáró ok tekintetében zsinórmértékül tehát az Európai Unió politikai és társadalmi rendjének alapelvei és alapvető értékei, és különösen az Európai Unió alapját képező egyetemes értékek, mint például az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás, valamint a demokrácia és a jogállamiság szolgálnak, azaz az ezekkel ellentétes megjelölések a közrend védelme érdekében nem kerülhetnek védjegyoltalom hatálya alá uniós szinten.
Természetesen a közrendbe ütköző megjelölések uniós értékelése is számos további kérdést érint, így egyebek mellett a bírói gyakorlat azt is kimondta, hogy a megjelölések sajátos, lényegi tulajdonságaira kell koncentrálni az értékelésük során, így a további körülmények, például, az a körülmény mely szerint valamely tagállamban tilos az adott szolgáltatás nyújtása és reklámozása, semmiképp sem járhat azzal a következménnyel, hogy magát a védjegyet közrendbe ütközővé nyilvánítsák. Ilyen további, a vizsgálat szempontjából irreleváns körülmény lehet még a védjegyjogosult magatartásával kapcsolatos körülmény is.
Visszakanyarodva a Redskins dilemmájához: a csapat ugyan nem a közrendbe ütköző védjegye elvesztését jelentette be, hanem a társadalmi változásokra - valamint a tetemes gazdasági hatásokra - tekintettel döntött úgy a vezetőség, hogy a csapat nevében található, az őslakosok számára rasszista töltetű kifejezést, valamint az indiánlogót lecseréli.
Ám az igazi kérdés az lehet az USA-ban, hogy vajon a helyi védjegyhivatal idomulna-e vagy adott esetben idomul-e a folyamatos társadalmi változásokhoz és nyomáshoz és - az amerikai jogban szintén ismert - közrendvédelmi szempontokat kiterjeszti az ilyesfajta megjelölésekre is, azaz oltalom alá helyezhető lesz-e egy megjelölés, amely indiánfejet tartalmaz vagy akár a 'redskins' szót magában foglalja?
Már csak azért is mert mai nappal három bejegyzett védjegye is van, Redskins megjelölés alatt a Washington Redskins csapatának - függetlenül attól, hogy a kifejezés már a csapat nevének 1933-as megalkotásakor is hasonlóan sértő volt az indiánokra nézve. A társadalom oldaláról ugyanakkor akkoriban még a maihoz hasonló nyomás nem nehezedett a tulajdonosokra.
Ráadásul egy szemfüles - vagy éppen rosszhiszemű - amerikai magánszemély számos, a 'Redskins' helyébe léptethető kifejezésre nyújtott be bejelentést az amerikai hivatal elé, ezzel is nehezítve a Redskins védjegyjogászainak helyzetét.
Összefoglalás
Az SBGK Ügyvédek és Szabadalmi Ügyvivők szakértője kiemelte: a közrendvédelem tekintetében egységes fogalom és szempontrendszer kialakítása - a védjegyjogban egyébként erőteljesen érvényesülő - jogharmonizáció körén kívül esik: nincs egységes fogalom sem pedig valamennyi tagállam által egységesen elfogadott és alkalmazott, valamint vizsgált szempontrendszer és a közrendet befolyásoló tényezők listája sem harmonizált e tekintetben. Az egyes tagállamok hivatalai tehát szabadon dönthetnek a nemzeti joguk és gyakorlatuk alapján, hogy az egyes megjelölések a bejelentés vagy elbírálás idején mennyire és mennyiben sértik a közrendet.
A közrend - illetve a hozzá szorosan kapcsolódó közerkölcs - tehát egy folyamatosan alakítható és a gyakorlat által jelentősen befolyásolt abszolút kizáró ok a védjegyjogban, amely korunk szellemében és változásaira tekintettel könnyen lehet, hogy komoly munkát fog adni a közeljövőben a jogalkalmazók számára is. Ami egykoron belefért, ma már nem biztos, hogy oltalmazható lenne és a közrendi körülményeket a jövőben is folyamatosan vizsgálni, adott esetben felülvizsgálni lesz szükséges.
Így, adott esetben, ami a mai napon még elfogadott csapatnév, az pár év múlva meghatározott jogvédelmi szempontokat figyelembe véve, illetve a társadalmi változások és a gazdasági nyomás következtében, már a közrend sérelmére lehetnek alkalmasak.
Jelenleg nehezen elképzelhető esetben erre a sorsra juthat akár a friss amerikai focibajnok Kansas City Chiefs együttesének elnevezése, vagy éppen más oldalról nézve a Dallas Cowboys - New England Patriots - New York Yankees trió is, amelyek ilyen olyan okokból szintén a társadalmi és közrendi érdekvédelem kútjába eshetnek idővel. Annak megítélése, hogy e folyamat milyen hatással lesz társadalmunkra már túlmutat ugyanakkor a védjegyjogon.
Addig is, a Washington Redskins példája alapján felkészül(het) a Chicago Blackhawks hokicsapata és a Cleveland Indians baseball csapata - utóbbiak 2019-ben cserélték le az 1948-ban bemutatott logójukat, melyet évtizedek óta értek támadások rasszista jellege miatt, ugyanis nagyon leegyszerűsítve, karikatúraszerűen ábrázolta az indiánokat -, hogy megvívja a maga harcát a védjegyjogi közrend klauzulával.
Érdemes tehát elgondolkodni és védjegyjogi szakértővel konzultálni mielőtt valaki egy olyan márkanevet és logót választ, amely faji- vagy nemzetiségi kisebbség, vagy társadalmi csoport nevét, egyediségüket hordozó jegyeket tartalmazza és ezáltal a közrendvédelmi klauzula hatálya alá eshet - akár napjainkban, akár a jövőben – tanácsolta végezetül dr. Ficsor Dániel.
