Bagatell károk – a bonus-malus rendszer titkai (2. rész)

Dunaharaszti, 2013. február 6. Rendőrök állnak 2013. február 6-án Dunaharasztiban egy személyautó mögött, amelyet hosszasan üldöztek. Az autó vezetője a még mozgó járműből elmenekült, miután a rendőrök megállították. A 26 éves bűntett előéletű férfi Fehérgyarmat környékén éppen a harmadik lopott autóval karambolozott, amikor arra utazók megálltak segítséget nyújtani. Az autótolvaj beugrott a segítséget felkínálók járművébe, és elhajtott a negyedik lopott autóval. A rendőrök Alsónémediben közúti ellenőrzésen igazoltatni akarták a férfit, de ő továbbhajtott; Dunaharasztiban sikerült megállítani. MTI Fotó: Mihádák Zoltán

Akadhatnak olyan helyzetek, mikor érdemes megfizetni a károkat – azonban természetesen csak azokat, amelyek az adott balesettel összefüggésben merültek fel. A biztosító által megállapított összeg vitatása lehetséges, a bizonyítás azonban rendkívül nehéz. Mindezek okán érdemes még a legkisebb koccanás esetén is részletesen dokumentálni a körülményeket és a károkat, a két gépjármű helyzetét és sérüléseit. A D.A.S JogSzerviz szakértője kétrészes írásában elemzi a helyzetet, most a második részt olvashatja, az első itt érhető el.

Előfordulhatnak olyan kisebb károkozások, amelyek esetében maga a biztosítási díj növekedése önmagában nagyobb összeg, mint az okozott kár; ilyenek például a koccanásos balesetek – húzta alá dr. Rózsa Petra.

Amennyiben a felek a helyszínen meg tudnak egyezni, úgy ezekben az esetekben érdemes is lehet így eljárni. Ha azonban vita merül fel, a későbbi kárrendezés érdekében mindenképpen célszerű kitölteni a kék-sárga baleseti bejelentőlapot és megadni egymásnak a szükséges adatokat.

Ha nincs rendőrségi eljárás és felelősségét egyik fél sem ismeri el, úgy a két részes fél kötelező felelősségbiztosítója fog dönteni a kárrendezés részleteiről. A károkozó fél felelősségbiztosítója kifizeti a vétlen fél kárait, biztosítási díját pedig megemeli.

Az eredeti bonus fokozat megőrzése

Kevesen tudják azonban, hogy ilyenkor van lehetőség a károk megfizetésével megőrizni az eredeti bonus fokozatot – mutatott rá a D.A.S. JogSzerviz szakértője.

Erre a bonus-malus besorolásról szóló rendelet biztosítja az esélyt, amely kimondja, hogy „az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.

Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.” Magasabb bonus fokozatok esetén tehát már mindenképpen érdemes figyelembe venni ezt a lehetőséget is.

Tudni kell azonban, hogy a bonus fokozat megőrzése nem feltétlenül jár együtt a biztosítási díj azonos összegű megőrzésével. A károk ugyanis a kötelező felelősségbiztosítók díjkalkulációjában nem feltétlenül csak a besorolásban jelennek meg; a legtöbb biztosító alkalmaz például károkozói díjszorzót, melynek nagysága még a bonus fokozat megőrzése mellett is növeli a biztosítási díjat.

Azt, hogy pontosan milyen mértékű emelkedést idéz elő egy káresemény, minden biztosító maga döntheti el és alkalmazza saját díjtarifájában.

Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

Lehetnek tehát olyan helyzetek, mikor érdemes megfizetni a károkat – azonban természetesen csak azokat, amelyek az adott balesettel összefüggésben merültek fel. A biztosító által megállapított összeg vitatása lehetséges, a bizonyítás azonban rendkívül nehéz.

Mindezek okán érdemes még a legkisebb koccanás esetén is részletesen dokumentálni a körülményeket és a károkat, a két gépjármű helyzetét és sérüléseit.

Emellett hasznos lehet részletesen áttekinteni a díjkalkulációt annak érdekében, hogy a károk megfizetése vagy a bonus fokozat elvesztése kérdésében megalapozott döntést tudjunk hozni és élni a rendelet adta lehetőségeinkkel – mondta végezetül dr. Rózsa Petra.