Augusztustól új menekültügyi szabályok vannak és még a Btk. is módosulhat

Szeged, 2015. június 24. Rendőrök őrzik a határsértőket, akiket a Tisza árterében, Szeged közelében fogtak el 2015. június 24-én. A rendőrség idegenrendészeti akció keretében átfésülte a Tisza aljnövényzettel benőtt, erdős árterét. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Az augusztus elsejétől hatályos, új menekültügyi szabályok lényege: korlátozzák az ismételt menedékkérők területen maradási jogát, a jelenleg kétfokozatú eljárást összevonják, a nemzetbiztonsági kockázat kizárja a menekültként történő elismerést, módosul a visszatartási idő, az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét és mód lesz közfoglalkoztatottként munkát végezni. A kormány továbbá már a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását kezdeményezte annak érdekében, hogy szabálysértés helyett bűncselekménynek minősüljön az illegális bevándorlás.

Az új jogszabályok számos törvényen változtatnak, így a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényen, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényen.

Változtat továbbá a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvényen, az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvényen és a közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvényen.

Az ismételt kérelem szabályai

A változtatások szerint az ismételt kérelem előterjesztőit nem illeti meg automatikusan, hogy korlátlanul Magyarországon maradjanak. A kérelmezők személyazonosításra alkalmas, hiteles okmányok hiányában kötelesek minden tőlük telhetőt megtenni személyazonosságuk tisztázásáért, így például felvenni a kapcsolatot családtagjaikkal, származási országuk hatóságaival, amennyiben nem azok üldözik.

Lehetőség a munkavégzésre

Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek az idegenrendészeti hatóság a kötelező tartózkodását közösségi szálláson, befogadó állomáson vagy meghatározott megye közigazgatási területén jelölte ki, jogosult a külön törvényben meghatározott közfoglalkoztatási jogviszony keretében munkát végezni.

Ez elősegítheti a valódi menekültek beilleszkedését a társadalomba illetve azt, hogy a befogadó állomások lakói hozzájárulhassanak itt tartózkodásuk költségeihez.

Visszatartás

Ha az előállítás alatt álló harmadik országbeli állampolgárok kivételesen nagy száma súlyos terhet ró az idegenrendészeti hatóság kapacitására, a visszatartás intézkedést az idegenrendészeti hatóság legfeljebb huszonnégy óra időtartamra rendelheti el, amely ellen panasznak van helye. Ez a visszatartási intervallum eddig tizenkét óra volt.

A kérelmezőket pedig az őrizet helyén hallgathatja meg a bíróság.

Kétfokozatú eljárás

A jelenleg kétfokozatú – előzetes és részletes vizsgálati – szakra bontott eljárás a két szakasz összevonásával egyszerűsödik, ezzel az eljárási idő lerövidül. A menekültügyi eljárás a kérelemről hozott döntés végrehajthatóvá válásáig tart, így a kérelmező a bírósági eljárás végéig menekültügyi őrizetben maradhat.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A hatóság megszünteti az eljárást, ha a kérelmező a neki kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 óránál hosszabb időre engedély nélkül elhagyja.

Károkozás esetén

Az idegenrendészeti hatóság lefoglalhatja az érintettek által szándékosan okozott kár ellenértékét, illetve bizonyos esetekben a tartásukra, ellátásukra fordított összeget. Utóbbi alól kivételt jelentenek a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezők és a nemzetközi védelemben részesített külföldiek.

Módosulhat a Büntető törvénykönyv

Szabálysértés helyett bűncselekménynek minősülhet az illegális bevándorlás, ez egyébként korábban bűncselekmény is, csak az európai uniós jogharmonizáció következtében mérsékelődött szabálysértésre.

Államhatár

Életbe lép az államhatárról szóló törvény módosítása is, amire a szerb-magyar határon épülő ideiglenes biztonsági határzár miatt volt szükség. E szerint a magyar államot schengeni külső határokon a határvonaltól számított 10 méteres sávon belül közérdekű használati jog illeti meg.