Amiben a nem vidékiek egyértelműen magasabb értéket értek el, az a kulturális program látogatása, amelynek van egy infrastrukturális kitettségi vetülete is. Itt 5 százalékpont a különbség, ez sem átütő. Az olvasásban is minimális a különbség, az internetes vásárlás a nem vidékiek körében népszerűbb. A kocsmába vagy szórakozóhelyre járás a nem vidékiek körében magasabb, és ez egy meglepő adat. Étterembe járni a nem vidékieknek szinte szokásuk, a vidékiek esetében ez 40 százalék.
Ami viszont nagy különbség, hogy a nem vidékiek körében jóval magasabb az arány a tekintetben, hogy ők sokkal többször járnak konditerembe, sportolni, mint a vidékiek, és ugyanezt tapasztaltuk a számítógépes játékokat vizsgálva is.
Itt sok mindent ki lehet olvasni ezekből az adatokból: így például ha akarom, akkor azt olvasom ki, hogy a vidékiek kicsit alulképzettek, de ha azt akarom, akkor azt, hogy jobban gondoskodnak a környezetükről. Tehát sokféleképpen lehet ezt megközelíteni.
Mondhatjuk, hogy vidéken élni egy életminőség? Mitől válik élhetővé a vidék?
Vizsgáltuk egy kutatásban, hogy mitől lehet élhető a vidék, valamint hogy mit gondolnak az emberek az élhetőségről. Nem meglepő módon, azt találtuk, hogy fontos szempont a közlekedés, a jó munkaerőpiaci szempontok megléte, egészségügy, jó lakókörnyezet, társadalmi kapcsolatok – ebben benne vannak a társas közösségi kapcsolatok –, oktatás.
A különböző településtípusokat megvizsgálva arra jutottunk, hogy
vidéken a társas és közösségi kapcsolatok sokkal jobbak, és a kormányzással, az oktatással is elégedettebbek pártállástól függetlenül a vidékiek.
Volt több olyan pont, mint lakókörnyezet, életszínvonal, amelyben azt találtuk, hogy nagyjából fej fej mellett van Budapest és a községek. Klasszikusan az mutatkozik meg, hogy jobban találnak a nagyobb városokban munkát az emberek, és az egészségügyet nézve nem volt lényeges eltérés.
Mennyiben segítik a kormányzati döntések (Magyar Falu Program, falusi CSOK) a vidéki életforma népszerűsödését?
Biztosak vagyunk abban, hogy a kormányzati döntések fontos szerepet játszanak abban, hogy egyre többen választják a vidéki életformát.
Amikor konkrét összegszerű támogatást kapnak az emberek, az jobban képes arra sarkallni őket, hogy meghozzanak egy komoly döntést. Valahogy átpozicionálódik a vidék és város fogalma, így ezek a támogatások biztosan képesek egy pozitívabb megítélést kialakítani.
A Magyar Falu Program az infrastruktúra fejlesztésében játszik szerepet, és van rá igény. Az útminőség különösen fontos, és az egyéb közlekedési hálózatok kialakítása is szempont. Ez az egyéni életutakban tud segíteni, és ezen felül megoldást adhat a falvak elnéptelenedésének problémájára is. A falusi CSOK egy pozitív ösztönző ebben, de csak akkor, ha egyéb más fejlesztéseket is magával hoz. Tehát ha hirtelen sokan költöznek be, akkor a gyermekellátási struktúrában léphet fel hiány, például bölcsődék terén.
Addig jók ezek a fejlesztések, amíg képesek közben szimbiózisban élni és figyelembe venni az őslakosok igényeit, és így harmóniában maradnak az igények.
A falusi CSOK tehát olyan szemléletet exportál oda, amely a hosszabb távú megmaradást segíti elő.
Az idei vidékkutatás eredményei ITT tekinthetőek meg!