Így pénzeli Brüsszel a Lakmusz nevű 444-es, tényfeltárásnak hazudott bohóckodást

Uj Péter
Vágólapra másolva!
A Soros családhoz köthető alapítványokról nemrég azok a pletykák röppentek fel, hogy a jövőben már nem fizetik tovább olyan mértékben az európai szervezeteiket, mint eddig, mert már Brüsszelnek (az Európai Uniónak) szervezték ki a hálózatuk fenntartását. A Tűzfalcsoport megnézte, hogy a legszélsőségesebb magyarországi Soros-projektekbe mennyi pénzt tervez beleölni a magyarok adóforintjaiból Brüsszel. A portál emlékeztet: a Nyílt Társadalomért Alapítványokról (OSF) pár hete azt terjesztik, hogy „mivel az Európai Unió intézményei és kormányai sokat költenek azokra a témákra, amelyekkel az OSF is foglalkozik, a világ más pontjaira fókuszálnak majd, ahol hatékonyabb lehet a működésük." A Tűzfalcsoport írását az alábbiakban közöljük.
Vágólapra másolva!

A Nyílt Társadalom Alapítványok egyik szóvivője aztán pontosította a híresztelést, és cáfolta azokat a pletykákat, melyek szerint elhagynák Európát.

A fenti közleményekből kitűnik, hogy

Sorosék vigyázó tekintetüket az egyre inkább amerikai befolyás alá kerülő Európai Unióra vetették, és eszük ágába sincs kivonulni innen. Sőt, soha nem látott mennyiségű pénzt talicskáznak bele a hazai politikai szervezeteikbe.

Már mi is többször megírtuk, hogy azokat az NGO-at, civilnek tűnő, de valójában politikai feladatokat ellátó szervezeteket, baloldali-liberális médiumokat, amelyeket Soros György alapított rendre pénzelik Brüsszelből is. Most viszont konkrét nyomokra is bukkant a Tűzfalcsoport.

Uj Péter, a 444 főszerkesztője Forrás: Népszava

Tehát igaz az az állítás, amely szerint Soros részben kiszervezte a projektjei finanszírozását az Európai Uniónak.

Így például a Political Capital és a 444.hu (Magyar Jeti Zrt.) közös vállalása a Lakmusz egyenesen egy 2025-ig tartó szerződést kapott Brüsszeltől.

Forrás: Tűzfalcsoport

Ők, kiegészülve a szintén korábban OSF-pénzektől nem független Mérték Médiaelemző Műhellyel, illetve az IDEA Alapítvánnyal közösen többszázezer eurós üzletet kötöttek. Hivatalosan őket nevezték ki Brüsszelből, hogy egyfajta tényellenőrként és cenzorként működjenek.

Mennyi pénz jön Brüsszelből?

A 2025-ig tartó programra összesen 1 440 000 eurót kap 6 szervezet. Ez forintba átszámolva brutális összeg, több, mint félmilliárd forint, pontosan 550 828 211 ft.

A pénz legnagyobb részét természetesen a 444 kapta, összesen 405 000 eurót (154 920 434 ft).

A Political Capital 312,975 eurót, az AFP 311,156 eurót, a 444.hu 405,904 eurót, a Mérték 162,907 eurót, az IDEA Alapítvány 132,332 eurót, míg a francia Epresspack nevű platformszolgáltató 114,757 eurót zsebel be a brüsszeli projektből.

A fenti adatokat látva ki lehet jelenteni, hogy nagyon ritka az olyan alkalom, mint a mostani, hogy ilyen brutálisan nagy összegeket pumpáljanak bele balliberális szervezetekbe, médiacégekbe.

Forrás: Tűzfalcsoport

Mire is adják pontosan a pénzt?

Lényegében Brüsszelből fizetik a magyar internet „tényellenőrzésére" felkent Lakmuszt.

Az Európai Bizottság pályázati weboldalán azt írják, hogy a projekt keretében egy „független" multinacionális központot hoznak létre Magyarország számára.

Ez a független központ a Lakmusz, amely - szerintük - Magyarország egyetlen sikeres tényellenőrző szervezete. És itt érdemes megkapaszkodni, azt írják, hogy a Lakmusz alapítói

Ezek pedig a Political Capital, a Mérték és Médiaelemző Műhely, valamint az Idea Alapítvány.

A pályázat benyújtásakor a 444-Political Capital ezt írta a „mire kérjük a pénzt rovatban."

Forrás: Tűzfalcsoport

Az itt felsoroltak közül a Tűzfalcsoport egyelőre semmit nem látott megvalósulni, ellenben

a Lakmusz és a 444 tele van politikailag motivált, tényellenőrzésnek beállított furcsasággal.

Persze nemcsak a tényellenőrzéshez, de a történelemhez is értenek. Főleg akkor, ha a magyar történelmet kell lejáratni. De az is szembetűnő, hogyan próbálják izzadságszagúan semlegesíteni az ukrán nacionalisták jelentőséget.

Forrás: Tűzfalcsoport

A Lakmusz lényegében nem szól másról, mint nagyrészt a magyar jobboldal lejáratásásról. Ők akarják megmondani, hogy mi az, ami hiteles, és mi az, ami nem a magyar interneten. Szemmel láthatóan Brüsszel pedig ehhez többszázezer euróval járul hozzá.