Márki-Zay megint megmutatta: a dollárbaloldal csak az emberek megsarcolására képes

Márki-Zay Péter

A szabályozás jogi szempontból sem problémamentes, mert bár igaz, hogy a helyi adókról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a helyi önkormányzatoknak van adókivetési joga, azonban ennek kizárólag a jogszabályi kereteken belül van helye – mondta Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az Origónak adott interjúban a Márki-Zay Péter által bevezetett földadó kapcsán. A Századvég Alapítvány jogi szakértője szerint a földadót bevezető rendelet kapcsán felmerülhet a kettős adóztatás problémája, amit egyaránt tiltanak a magyar, illetve az uniós jogszabályok. Hozzátette: Hódmezővásárhely példája most azt üzeni, hogy kormányon milyen attitűdre számíthatna a baloldaltól a hazai agrártársadalom. Brutális megsarcolásra, a szakmai párbeszéd teljes hiányára, és a gazdaságok jóval kevesebb támogatást remélhetnének tőlük. Az alkotmányjogász arra is emlékeztetett, hogy Hódmezővásárhely agglomerációja több tízmilliárd forint támogatást kapott az elmúlt kormányzati ciklusokban, vagyis a kormány mindent megtesz, amit lehet. A mostani ügy viszont súlyos üzenet a választópolgárok számára a tekintetben, hogy egyáltalán nem mindegy, kikre bízzák majd a települési önkormányzatok vezetését 2024-ben.

Január elsejétől minden helyi szántó-, kert-, gyümölcsös- és szőlőtulajdonosnak hektáronként csaknem tízezer forint adót kell fizetnie Hódmezővásárhelyen. Mi az oka, hogy Márki-Zayék földadót vezettek be, egyáltalán jogilag valóban megtehetik ezt?

A hódmezővásárhelyi közgyűlés tavaly november 17-én szavazta meg a földadót bevezető önkormányzati rendeletet. A jogszabály értelmében minden, az önkormányzat illetékességi területén található, négy hektárnyi területet meghaladó és bizonyos mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott földterület tulajdonosa válik az új helyi adókötelezettség alanyává.

A szabályozás jogi szempontból sem problémamentes, mert bár igaz, hogy a helyi adókról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően a helyi önkormányzatoknak van adókivetési joga, azonban ennek kizárólag a jogszabályi kereteken belül van helye.

A földadót bevezető rendelet kapcsán

felmerülhet a kettős adóztatás problémája, amit – miként arra már Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes is felhívta a figyelmet – egyaránt tiltanak a magyar, illetve az uniós jogszabályok.

Ezért az ügy kapcsán az Agrárminisztérium jelezte, hogy a gazdák védelme és a jogi helyzet tisztázása érdekében indokolt lehet a kérdés magasabb, törvényi szintű rendezése. A kettős adóztatás lényege, hogy hasonló jellegű adók kivetése történik egyazon adóalanyra, ugyanarra a tárgyra és időszakra vonatkozóan. Megjegyzendő továbbá, hogy az alapvető jogok biztosa az AJB-700/2015.számú ügyben – az Alkotmánybíróság gyakorlatára támaszkodva – elvi jelleggel törvénysértőnek minősítette a települési adó kivetését termőföldre, figyelemmel arra, hogy a Hatv. (Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény) tiltja az adókivetést a termőföldre. Érvelése szerint ez a tiltás a helyi adóra, illetve a települési adóra is kiterjedhet.

Látva, hogy a gazdák milyen nehéz helyzetben vannak a háború, a tavalyi aszály miatt is, hogyan értékelhető a baloldal ezen lépése?

Ilyen válságos időszakokban különösen együttműködő és segítő kellene, hogy legyen az összes politikai erő, így az egyes települési önkormányzatokban vezető pozíciókat betöltő baloldali politikusok is. Ehelyett azt látjuk, hogy

a szomszédban dúló háború, aszály, gazdasági válság, szankciós infláció idején egy baloldali városvezetés sarcolni kezdi a gazdákat: arról dönt, hogy január elsejétől minden helyi szántó-, kert-, gyümölcsös- és szőlőtulajdonosnak hektáronként közel tízezer forint adót kell fizetnie.

Miután ez jellegéből adódóan egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható elvárt juttatás, ezért a gazdák most legfőképpen azt tehetik, hogy álláspontjuknak minden lehetséges fórumon hangot adnak.

Márki-Zay Péter polgármester sajnálatos módon politikai bosszúhadjáratra használja fel a bizalmat, amit a vásárhelyi emberektől kapott. Nem csak a saját választóit árulja el, és szúrja hátba a földadó bevezetésével, de a régiónak is súlyos károkat okozhat ez a felelőtlen politizálás.

Rengeteg gazda van Hódmezővásárhely környékén, akiket az aszálykár gyakran szinte teljesen ellehetetlenített. Ahelyett, hogy az ország és a helyi közösség számára is kulcsfontosságú ágazat szereplőinek megsegítésén dolgozna, Márki-Zay politikailag büntetni akar, és tovább növelné a nehéz helyzetbe került gazdák terheit.

Közben országos kampányt indítottak a gazdák a kommunista időket idéző sarc ellen. Van esély arra, hogy elérjék az adónem visszavonását a városban?

Az adóintézkedés áttételes, káros hatásait a város lakói is megérzik majd, és a polgármester a jövő májusban tartandó önkormányzati választáson az újrázását is veszélyeztetheti ezzel. Az előző országgyűlési választás még azt mutatta, hogy a tekintélyében ugyan már előtte erősen megrendült, Márki-Zay a választókerületén belül Hódmezővásárhelyen szerepelt aránylag jól, de a vásárhelyi gazdák, a környékbeli termelők versenyhátrányba hozása, azaz a helyi termelői tevékenység megnehezítése ezt a relatív kedvező helyzetét szüntetheti meg.

Így akár a saját hosszú távú politikai jövője is múlhat azon, hogy végül az adónem visszavonása mellett dönt-e a városvezetés a jogosnak mondható tiltakozások hatására.

Természetesen lehet, hogy akkor a polgármester számára már késő lesz.

A kampánypénzbotrány és a brüsszeli korrupciós ügy kellős közepette mennyire volt reális, hogy a baloldal meglépte ezt?

A baloldal politikai gátlástalanságát mutatja, valamint a magyarok érdekeivel és általában erkölcsi szempontokkal nem törődő hozzáállása már régebbről ismert lehet a felelős magyar közvélemény számára. Az sem zavarja, hogy a magyar és az európai baloldal eddig példátlan pénzügyi és korrupciós ügyekben kényszerül magyarázkodásra, és hogy a megkopott hitelességük még inkább megrendülni látszik saját választóik előtt is.

2022-ben komoly veszélyekkel kellett szembenéznie a magyar gazdatársadalomnak. Forrás: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson

A 2010 előtti baloldali kormányok, az akkori agrárkormányzatok sosem viselték annyira a szívükön a magyar gazdák sorsát, hogy az őket megillető, és válságidőkben is megfelelő mértékű nemzeti támogatásra a szükséges fedezetet biztosítsák a költségvetésben. Ha pedig ezt a gazdák szóvá tették, nem egyszer a sértegetés volt a válaszreakció.

Hivatalos uniós adatok mutatják például, hogy Magyarországon a 2010 előtti kormányzati időszakban, a 2000-es évek elejétől közel 400 ezer gazdaság szüntette be a tevékenységét, ami 40 százalékos csökkenés volt – maga a mérséklődő tendencia korántsem magyar sajátosság volt, azonban a magyarországi csökkenés még az EU értékelése szerint is különösen markáns volt. Hódmezővásárhely példája most azt üzeni, hogy kormányon milyen attitűdre számíthatna a baloldaltól a hazai agrártársadalom.

Brutális megsarcolásra, a szakmai párbeszéd teljes hiányára, és a gazdaságok jóval kevesebb támogatást remélhetnének tőlük.

Mi az oka, hogy a baloldalt nem érdekli a magyar emberek, a gazdák helyzete? Valóban „csak" ennyire lehet tőlük számítani?

A magyar baloldal hagyományosan nem törődik a nemzeti vagy lokális érdekekkel, az itthoni kommunisták és baloldaliak – kevés kivételtől eltekintve – még az európai elvtársaikhoz képest is jóval internacionalistább álláspontot képviseltek, ha a nemzeti szempontok kerültek velük szembe. Ehhez jött hozzá a tehetségtelenségük, sokszor dilettáns kormányzati teljesítményük, amely rendszerint belső eredetű válságállapotokhoz, vagyis a beruházások és a fogyasztás visszaeséséhez, legvégül pedig magyar munkahelyek tömeges elvesztéséhez vezetett, jelentős részben az agrárágazatban is.

Drónfelvételen a Velencei-tó Velencénél 2022. augusztus 17-én. A tartós hőség miatt ezen a napon a vízállás 55 centiméter volt, ami 8 centiméterrel alacsonyabb a valaha mért legalacsonyabb szintnél, 63 centiméternél. Forrás: MTI/Vasvári Tamás

Miközben a mezőgazdaság Franciaországtól kezdve Dánián át a lengyelekig mindenütt nemzeti ügy, a magyar baloldal nem így tekint rá, ezért nem is jelent igazán mérlegelni valót a számára, hogy ilyen rossz döntésekkel csak megnehezítheti a gazdák boldogulását.

A kormánypárti vezetők helyi és országos szinten az EU-s forrás-transzferekkel, a gazdaságélénkítés különböző eszközeivel, így – kormányzati szinten – jegybanki hitelekkel, igyekeztek mindig is támogatni a tisztességes GDP-növekedést, és az újabb mezőgazdasági munkahelyek megteremtését, míg a rosszul gazdálkodó baloldali vezető, amint kifogy mások pénzéből, azonnal adót vet ki a legnehezebb helyzetbe került ágazatokra.

Hódmezővásárhely agglomerációja több tízmilliárd forint támogatást kapott az elmúlt kormányzati ciklusokban, vagyis a kormány így is mindent megtesz, amit lehet. A mostani ügy viszont egy súlyos üzenet a választópolgárok számára a tekintetben, hogy egyáltalán nem mindegy, kikre bízzák majd a települési önkormányzatok vezetését 2024-ben.