Európa a vesztébe rohant a szankciókkal

A szankciók és ellenszankciók miatt energiahiány alakult ki Európában, és ez azt az Európában rég – az 1970-es évek olajválsága óta – nem látott helyzetet eredményezte, hogy vagy az iparnak jut energia, vagy a lakosságnak – mondta Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemzések Központjának igazgatója az Origónak adott interjúban az európai energiahelyzetről. A politológus szerint komoly a baj, de a németek biztosan megoldják valahogyan a helyzetet. Kiszelly szerint az elhibázott brüsszeli szankciók csak ahhoz vezetnek, hogy Európa még nehezebb helyzetbe kerül, mint amelyben volt. Az igazgató úgy látja, hogy Orbán Viktor már régen megmondta, mit kellene tenni, de az európai politikusok csak most kezdenek ébredezni.

Meg kellene változtatni az elhibázott uniós energia-árképzési politikát

Az igazgató arra a felvetésre, miszerint Karl Nehammer osztrák kancellár azt javasolta múlt vasárnap, hogy az Európai Unió "válassza le az elektromos áram árát a gáz áráról", és vezessen be ársapkát az áramdíjakra, kifejtette, hogy

az elhibázott uniós energia árképzési politikát kellene megváltoztatni, illetve amit Brüsszel szintén nem támogat, azok a hosszú távú szerződések. Ez is egy elhibázott döntés volt, mert azt gondolták, hogy a piac majd teszi a dolgát, de a piac csak akkor működik, ha van kínálat, és az most nincs.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy a Covid után energiaéhség van világszerte, és ehhez képest alacsony a kínálat. A rövid távú szerződések ideje lejárt, az arabok is a hosszú távú szerződések mellett teszik le a voksukat. Európában ársapkát akarnak bevezetni az orosz gázra, ezt az ötletet javasolta korábban Mario Draghi olasz miniszterelnök is, ami azt jelentené, hogy az Unió határozza meg az orosz gáz árát, a piaci ár kb. 10-20 százalékában. Kiszelly arra is rámutatott, hogy

azt gondolják Brüsszelben, hogy az oroszok úgysem tudják leállítani a gáztermelést, vagy a kínaiak nem tudnak többet vásárolni. Az oroszok ezért inkább elégetik a gázt, mert nekik mindegy. Nekik a kevesebb mennyiségből így is több pénzük van, és Szentpétervárral szemben szándékosan elfáklyáznak több millió köbméter gázt, ami egy közepes város napi gázszükséglete, pont azért, hogy mutassák a finneknek és a németeknek, hogy ha nem veszik meg a gázt, vagy nem nyitják meg az Északi Áramlat 2-t, akkor nekik mindegy, akár el is égethetik.

Kiszelly szerint azt gondolják Brüsszelben, hogy az oroszok úgysem tudják leállítani a gáztermelést, vagy a kínaiak nem tudnak többet vásárolni. Az oroszok ezért inkább elégetik a gázt, mert nekik mindegy Forrás: Index

Hozzátette, hogy ez olyan, mint az 1929-es gazdasági válság idején, amikor

a tengerbe öntötték a kávét a hajókról. Ennek az volt az oka, hogy ha csökkentik a kínálatot, akkor magasak az árak, és most ugyanezt teszik az oroszok a gáz elégetésével.

Az Unió azt gondolja, hogy megszorongatja az oroszokat a szankciókkal, mert nem tudják majd leállítani a gázkitermelést, az oroszok viszont erre válaszul vagy elégetik azt, vagy kiengedik az atmoszférába.

A kávét a tengerbe szórták az 1929-es válság idején Forrás: blackapollopress.com

A nyugatiak azt hiszik, hogy kitalálják az ársapkát, és az oroszok majd a piaci ár tizedéért is adnak gázt, de ebből a képletből kihagyták azt, hogy Oroszország esetleg nem úgy cselekszik majd, mint azt Brüsszelben elképzelik.

Ha eszkalálják a szankciókat, újabb orosz ellenszankciók várhatóak, ami azt eredményezi, hogy továbbra is magasak maradnak az árak, és hiány lesz – szögezte le az igazgató.

Orbán Viktor Európa előtt jár

Kiszelly Zoltán arra is emlékeztetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az egyik beszédében három javaslatot fogalmazott meg arra, hogyan lehetne csökkenteni az európai rezsiköltségeket. Orbán Viktor akkor elmondta:

könnyebbséget jelentene a piaci szereplőknek és a vásárlóknak, ha ideiglenesen felfüggesztenék a szén-dioxid-kvóta rendszerét, szétválasztanák a nagykereskedelmi villamos energia és a földgáz árát, illetve szüneteltetnék azt a kötelezettséget, amely szerint bioösszetevőt kell keverni az üzemanyagokba.

Kiszelly szerint Orbán Viktornak igaza volt, hogy a klímakoncessziókat fel kell függeszteni, mert ha a szénerőműveket a lengyelek elindítják, akkor most például klímabüntetést kellene fizetniük a CO2 után. Orbán Viktor tehát már tavasszal megmondta, hogy a CO2 kereskedelmet fel kell függeszteni, mert minél több szénerőművet indítanak újra, annál jobban drágítja az energiát. A másik a gázárhoz kötés volt, amit Orbán Viktor előre látott, és az európaiak most jönnek rá, hogy igaza volt a magyar miniszterelnöknek. A hosszú távú szerződéseknél, amit tavaly szeptember végén kötött meg Szijjártó Péter, a magyar kormány egy 10+5 éves gázszerződést kötött Oroszországgal, és amikor mentek könyörögni az afrikaiaknak vagy araboknak, ők is hosszú távú szerződéseket akartak, mert a befektetések csak úgy térülnek meg – tette hozzá.

Egyre többen látják, hogy működik a magyar válságkezelési modell Forrás: MTI/Fischer Zoltán

Kiszelly szerint fontos megjegyezni, hogy

azokat az országokat sújtja Oroszország ellenszankciókkal, amelyek a konfliktust élezik: fegyvereket küldenek, katonákat képeznek ki vagy túlmennek az uniós szankciókon.

Magyarország a béke megteremtésében érdekelt, ahogyan Szijjártó Péter Prágában a héten elmondta.

A békepárti vagy semleges országokat szerződés szerint ellátja az orosz fél. Ez is a magyar álláspontot igazolja

– szögezte le Kiszelly Zoltán.

Hozzátette:

ez ugyanígy volt 2014 után is, amikor a németek és a franciák tárgyaltak a minszki folyamatban, mert akkor Oroszország Németországba és Franciaországba is szerződésszerűen szállította a gázt.

Az igazgató elmondta, hogy

amit Magyarország most csinál, azt egész Nyugat-Európa 2014-től idén februárig csinálta, és az oroszok az utolsó molekuláig leszállították a vállalt gázmennyiséget.

Amíg az energetikai együttműködést és a béke kérdését szét tudták választani, jó volt Európának, azután, hogy ezt összekötötték, rosszat tesznek vele. A politológus azt hangsúlyozta, hogy

most, hogy Európa letért erről az útról, Magyarország azt a politikát folytatja tovább, amit a nyugat-európai országok 2014 után az ukrajnai konfliktusra válaszként adtak: kell egy kritikus párbeszéd Moszkvával a béke érdekében és célzott szankciók az orosz fegyverkezés meggátolására, de közben az energetikai és más, civil gazdasági együttműködést fenn kell tartani. Legalább, amíg nincsen megfelelő árú és mennyiségű alternatíva.