Atomreneszánsz az energiakáosz ellen

atomenergia
Vágólapra másolva!
Noha az Európai Bizottság év eleji állásfoglalása világossá tette, hogy az atomenergia és a földgáz nélkülözhetetlen a megújuló energiaforrások használatára való átálláshoz, a német kormány zöldminiszterei máris „greenwashingot", azaz zöldre mosást kiáltva tiltakoznak az ellen, hogy az atomenergia is magánbefektetői finanszírozáshoz jusson a majdani uniós taxonómia rendeletben.
Vágólapra másolva!

Mindez nem véletlen. Az európai atomellenes zöldek, köztük a hazai LMP és a Párbeszéd, valójában a fosszilis lobbi szekértolói. Emlékezetes, hogy amikor a német atomerőművek térhódítása az 1970-es években a szenes lobbi érdekeit kezdte súlyosan veszélyeztetni, megjelentek a „semmiből" (?) az atomellenes zöldmozgalmak. Nyilván nem véletlen, hogy a zöldek sem akkor, sem azóta, egyszer sem emelték fel szavukat a valóban környezetkárosító és a súlyos levegőszennyezés következtében bizonyítottan emberéletek ezreit követelő szenes erőművek ellen. Nos, ha sikerülne megakadályoznia Németországnak az európai atomerőművek támogatását, akkor azzal további hosszú évtizedekre bebetonoznák a fosszilis energiahordozókat, mert ezek nélkül az időjárásfüggő megújulók nem képesek a nap 24 órájában biztosítani a stabil áramellátást.

Forrás: --

Nyilvánvaló, hogy a vízenergiával együtt a leginkább klímabarát, befektetésre ajánlott atomerőművek ily módon kiválthatnák a német és európai szénalapú villamosenergia-termelést, illetve lényegesen kevesebb gázt kellene elégetni, amikor az időjárásfüggő megújulók nem vagy alig termelnek. Nem véletlen ezért, hogy a szénerőműveknél kevésbé klímagyilkos, de mégiscsak jelentős szén-dioxid-kibocsátással járó gázerőművek támogatása ellen semmi kifogása nincs Németországnak...

Mérnökként hosszú évek óta folyamatosan figyelemmel kísérem az energetikával kapcsolatos hazai és nemzetközi történéseket. Már korábban is voltak intő jelek arra nézve, hogy a német energiapolitika hova vezet, de a tavalyi év történései kifejezetten sokkolóak voltak nemcsak a szakemberek, hanem a hétköznapi emberek számára is. Januárban majdnem egész Európát sötétbe borító áramkimaradás – blackout – következett be, februárban Svédországban kellett a lakosságot arra kérni, hogy mellőzzék a porszívózást, mert nincs elég villamos energia a rendszerben, és emlékezetes a napokig tartó texasi „új kőkorszak", amikor egy tartós áramhiány szó szerint kőkorszaki állapotokat idézett elő élelem, fűtés és víz hiányában és emberek fagytak meg a házaikban. Tavaly egyre súlyosabb méreteket öltött az európai energiakáosz, áram-, gáz- és szénhiánnyal, valamint sokkoló lakossági gáz- és áramszámlákkal együtt. Ez az idén is folytatódik.

Áramra mindig szükség van, akkor is, ha éppen nem süt a nap és/vagy nem fúj a szél Forrás: dpa/Christian Charisius

Áram és gáz nélkül az élet megáll

Néhány évvel ezelőtt az emberek döntő többsége még teljesen természetesnek vette, hogy a konnektorban van áram és a gázkazán fűti a házat. A felelős szakemberek és politikusok azonban már korábban is látták, hogy ennek érdekében felelős energia- és klímapolitikai döntéseket kell hozni, hiszen a következő 5-10 évben számos kihívással szembesül az energiaellátás. Ezek döntő része már tavaly bekövetkezett. Tavaly január 8-án reggel még senki sem gondolta, hogy a délutáni órákban az európai villamosenergia-rendszert csak egy hajszál fogja elválasztani a teljes összeomlástól, amelynek alapvető oka kapacitáshiányra volt visszavezethető (erről itt és itt olvashat). Több országban, köztük Románia, Szerbia és Horvátország egyes térségeiben nem volt áram, Franciaországban és Svédországban áramkorlátozásokat voltak kénytelenek bevezetni, miközben csúcsra jártak a szűkössé vált tartalék kapacitások, a szén- és a gázerőművek is.

A svéd kereszténydemokraták vezetője, Ebba Busch is porszívóval szelfizett - „a porszívóstop nem oldja meg a (tartós) áramhiányt”. Nyilvánvalóvá vált, hogy Svédországnak nagy problémái vannak az energiaellátással Forrás: Origo

Az európai energiakáosz

Európa tavaly kénytelen volt szembesülni azzal, hogy a zöldideológia, a politikai és a lobbiérdekek által vezérelt klíma- és energiapolitikai döntések egyszer csak visszafelé sülnek el és súlyos energiaválsághoz vezetnek. Európában rohamléptékben és irdatlan kapacitással építettek ki az elmúlt évtizedben ellátásbiztonságot garantálni képtelen, időjárásfüggő megújulókat, miközben folyamatosan estek ki a rendszerből az alaperőművek. Új, zsinóráramot adni képes erőművek alig épültek, miközben folyamatosan nőtt a villamosenergia-igény. A szén-dioxid-kvótaárak az erőltetett ütemű uniós zöldítés miatt az egekbe szöktek, a források szűkössége miatt sokkoló lett a gázhiány. Az „olcsó" – a hazai ellenzéki politikusok szerint egyenesen „ingyenes", a tavalyi évben viszont alig termelő – időjárásfüggő megújulók féktelen rendszerbe állítása miatt elszálltak a nyugat-európai áram- és a gázárak is. Karácsony hetében a villamos energia átlagára korábban elképzelhetetlen, 300 euró/MWh-értéket ért el. Az új rekord (órás) ár pedig ennek több mint kétszerese (!), 620 euró/MWh volt. Vagyis, volt olyan időszak, hogy azért az áramért, amiért a magyar lakosság mindössze 38 forintot fizet kWh-ként, azért 220 Ft/kWh-s árat kértek a nagykereskedők!

Paks hazánk „energiaszíve"

Szerencsére a hazai fogyasztók a felelős kormányzati döntéseknek köszönhetően biztonságban érezhetik magukat, hiszen a rezsicsökkentési program, amelynek alapvető célja, hogy az egyes közműszolgáltatások ára megfizethető legyen a magyar családok számára, fenntartható. Ebben döntő szerepe van annak, hogy a hazai áramtermelés közel fele az olcsón termelni képes Paksi Atomerőműből származik. A rezsicsökkentés eredményei az orosz-magyar gázszerződés, valamint a nemzeti érdekeket szolgáló Paks II. Atomerőmű megépítésével hosszú távon fenntarthatóak. Sőt, a hazai kormányzat a lakossági fogyasztókon kívül az alacsony tarifát a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak is lehetővé tette.

Nem véletlen, hogy a mostani válságban egyre több ország tekint követendő példaként a magyar rezsicsökkentési programra, hiszen Brüsszel az energiakrízis okainak megszüntetéséért semmi érdemlegeset nem tett, a megoldást a tagállamokra bízta...

Itt érdemes megjegyezni, hogy a válság bizonyára mérséklődni fog, de a jövőben továbbra is magas árakkal kell számolni, hiszen európai szinten a több mint 100 000 MW alaperőművi kapacitás kiesése borítékolhatóan kapacitáshiányt, és emiatt növekvő árakat fog eredményezni.

Az atomenergia a legzöldebb

Az atomenergia európai jövőjével kapcsolatban pozitív fejlemény volt, hogy márciusban az Európai Bizottság tudományos szolgálata, a Közös Kutatóközpont olyan jelentést publikált, amely szerint az atomerőművek fenntartható és zöld áramtermelési módnak tekinthetőek. Ezt erősítette meg az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság jelentése is, miszerint az atomerőművek még a nap- és szélerőműveknél is „zöldebbek", hiszen mind a szén-dioxid-kibocsátásuk, mind a földterület-, víz- és nyersanyagszükségletük alacsonyabb a megújuló energiaforrásoknál. Éppen ezért az Európai Bizottság már többször is jelezte, hogy az atomenergiát – és ideiglenesen a földgázt – fenntartható energiaforrásként kívánja elismerni.

Ausztria számos víz- és szivattyús-tározós erőművel is rendelkezik. Így könnyű atomellenesnek lenni! A képen a Kaprun Limberg II. szivattyús-tározós erőműrendszer felső és alsó víztározója látható Forrás/Fotó: Hárfás Zsolt

Az atomenergia besorolásával kapcsolatban Németország és Ausztria viszont ismét elkezdte az aknamunkát és perekkel fenyegetőzik. Ugyanakkor – különös módon – a klímavédelmi szempontból nem túl előnyös gázerőművekkel semmi bajuk sincs, hiszen ők jól tudják, hogy az országaik áramellátása további földgázerőművek nélkül egyszerűen összeomlana.

A német „energiaforradalom" fájdalmas fiaskója

Teljesen egyértelmű, hogy a jelenlegi energiakrízis kialakulásnak egyik fő felelőse Németország, ahol már hosszú évek óta a döntéshozásban nem a szakmai, hanem a pártpolitikai érdekek dominálnak. A makacs tényeket és a fizikai törvényszerűséget is figyelmen kívül hagyta a korábbi kancellár, Angela Merkel energiapolitikája, és sajnos az új német koalíciós megállapodásban foglaltak is ugyanezt a politikát viszik tovább.

Az új német közlekedésilámpa-koalíció egyik legfőbb prioritásnak a klímavédelmet tartja, de nincs még egy olyan ország a világon, ahol az éghajlatvédelmi célok és a rideg valóság ennyire távol állna egymástól. A megújulókra eddig elköltött irdatlan támogatások ellenére az áramtermelés döntő része továbbra is hagyományos forrásokból származik. Tavaly az időjárásfüggő nap- és szélerőművek sokkal kevesebb áramot tudtak termelni, mint az előző években, noha a beépített kapacitásuk folyamatosan növekszik. Ez leginkább a harmadik negyedévben csúcsosodott ki. Ugyanis a német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint ebben az időszakban az áramtermelés 57 százalékát a hagyományos – zömmel atom és szénerőművek –biztosították. Ebből a szénerőművek termelése 32, az atomerőműveké pedig 14 százalék volt. A gázerőművek termelése is fontos volt, de a roppant magas gázárak miatt inkább a szénerőművek termelését pörgették fel. Az áramiport 14 százalékkal növekedett, ennek nagy része franciaországi atomerőművekből származott. A magas fosszilis részarány miatt a tavalyi évben jelentősen növekedett a szén-dioxid-kibocsátás.

Leállított német atomerőművek helyett szénerőművek

Európában az energiakrízis, az áram-, gáz- és szénhiány, a sokkoló áram- és gázárak közepette Németország december utolsó napján leállította az olcsó és klímabarát áramot termelő Gundremmingen C, Borkdorf és Grohnde atomerőművi blokkokat. Ez azonnal több mint 4000 MW-nyi kapacitáshiányt okozott a német rendszerben. Természetesen a leállított blokkok helyét nem a zöldek által megváltóként beállított nap- és szélerőművek, hanem klímagyilkos szén- és gázerőművek fogják átvenni. Klímavédelmi szempontból a gázerőművek egy fokkal jobbak lennének, mint a szénerőművek, de a többszörösre emelkedett gázárak miatt nem éri meg ezekkel termelni az áramot, főleg hogy gázból is kevés van. Így marad a szénerőművi termelés fokozása.

2021 utolsó napján végleg leállt a Grohnde Atomerőmű is Forrás: Hans Meyer31787 HamelnPappelallee 18

A három atomerőművi blokk a kereskedelmi üzem kezdete óta összesen mintegy 1100 TWh klímabarát áramot termelt és 900 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást előzött meg. Ez a mennyiség Magyarország közel 24 évnyi teljes villamosenergia-fogyasztásának felel meg. Mondani se kell, hogy ezek az egységek is 100 százalékos teljesítményszinten üzemeltek olyan időszakokban is, amikor a nap- és szélerőművek „pihentek" és a beépített kapacitásuknak csak 1-2 százalékát voltak képesek biztosítani...

Miközben a Telex.hu újságírója egyik cikkében eléggé meghökkentő kijelentést tett a német blokkok leállításával kapcsolatban: „Az utolsó három atomerőművet ígéretük szerint 2022 végéig állítják le végleg. Németország a visszafordíthatatlan lépést az éghajlatváltozás, illetve az emelkedő energiaárak elleni harccal indokolja." Ugye, értjük? A Telex szerint a németek azért állítják le a nap- és szélerőműveknél is zöldebb és olcsóbb atomerőműveket, hogy harcoljanak az éghajlatváltozás és a magas energiaárak ellen...

Ellentmondás ellentmondás hátán

Mindezek mellett a német energiapolitika tele van további ellentmondásokkal. Az utóbbi években arról szóltak a híradások, hogy a megújulókat azért kell támogatni, mert azokkal minden cél elérhető. Ez a vágy elbukott. Most a német állam a hidrogéntechnológiában látja a megváltást, amely a felesleges szél- és napenergiát hidrogénné alakítaná át. Teljesen figyelmen kívül hagyják azonban azt a tényt, hogy ezek az időjárásfüggők még az éves szükséglet felét sem képesek biztosítani, nemhogy a hidrogéntermelést szolgálják. Arról nem is beszélve, hogy még maga a hidrogéntechnológia sem annyira kiforrott, hogy azt konkrétan számszerűsíteni lehetne az energiapolitikában. Miközben az e-mobilitás és az elektromos fűtési rendszerek elterjedésével az igények folyamatosan növekednek. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a leállított atom- és szénerőműveket gázerőművekkel kívánják pótolni, csakhogy ehhez gázra is szükség lenne, méghozzá Oroszországból, de jogi természetű kifogásokkal blokkolják a szeptember elejére elkészült és üzemkész Északi Áramlat 2 földgázvezeték-rendszer beüzemelését is.

Atomipar a jövőért

Tavaly a globális atomiparban számos olyan esemény történt, amelyek alapvetően határozhatják meg az atomerőművek és az egyes, atomenergiát alkalmazó országok hosszú távú jövőjét. Igazi áttörésként értékelendő, hogy júniusban Oroszországban a megvalósulás útjára lépett a világ első olyan, BRESZT-OD-300 típusú, ólomhűtésű gyorsneutronos atomerőmű építése, amely mellett kiégett üzemanyagot újrafeldolgozó üzem is létesül. Emellett a Roszatom elkészített és tesztel hat teljes egészében urán-plutónium (REMIX) üzemanyagot tartalmazó üzemanyagköteget. E technológiák révén, a zárt nukleáris üzemanyagciklus megvalósításával, lehetővé válhat az atomerőművek számára rendelkezésre álló üzemanyag mennyiségének exponenciális növelése, ami megoldaná az atomerőművek működése során felhalmozott, kiégett nukleáris üzemanyag újrahasznosítását a tárolás helyett.

A Ruppuri Atomerőműben helyére került az első blokk VVER-1200 típusú reaktortartálya

Mindezek mellett újabb atomerőművi blokkok álltak üzembe, illetve újabb blokkok építése kezdődött meg szerte a világon. Fehéroroszországban például elkezdődött a Belorusz Atomerőmű második, VVER-1200 típusú blokkjának fizikai indítása. Oroszországban a negyedik ilyen típusú blokk kereskedelmi üzeme kezdődött meg. Finnországban elérte az első kritikusságot az Olkiluto-3, francia EPR típusú egység. Kínában és Indiában szintén újabb blokkok építése kezdődött meg.

Egy biztos. A tavalyi év történései is egyértelműen azt támasztják alá, hogy az ellátásbiztonságot nem lehet magától értetendőnek venni, ezért politikai és ideológiai hátterű döntések helyett szakmai döntéseket kell hozni. A trendek azt mutatják, hogy a megújulók felfutása mellett egy új nukleáris reneszánsz részesei vagyunk, hiszen egyre több ország és immáron már az Európai Bizottság is, határozottan kiáll az atomerőművek mellett. Az atomenergia ugyanis egyidejűleg képes szavatolni az olcsó áram rendelkezésre állását, az energiabiztonságot és a klímacélok elérését, ez pedig kizárólag a megújuló energiaforrásokkal nem valósítható meg.

Hárfás Zsolt
atomenergetikai szakértő
az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője