Se jelölt, se program, se jövőkép

Botka László MSZP politikus vesz részt egy kerekasztal-beszélgetésen a PES konferencián 2015 június 13-án

Nagy lendülettel vetette bele magát Botka László, hogy legyen a baloldali pártok közös miniszterelnök-jelöltje, de jelenleg nagyobb a káosz az ellenzéki térfélen, mint 2016 végén. Szeged szocialista polgármestere olyan feltételeket támasztott az indulásáért cserébe, amik várhatóan nem fognak teljesülni. A baloldali belső küzdelmeket csak tovább bonyolítja, hogy újabb és újabb pártok és mozgalmak jelentik be, hogy elindulnak 2018-ban. Időközben Lattmann Tamás is jelentkezett a miniszterelnök-jelölti posztra.

Ahelyett, hogy feloldotta volna a baloldalon a teljes káoszt Botka László decemberi bejelentése, miszerint ő vállalná a miniszterelnök-jelöltséget, az összkép csak tovább bonyolódott. A szegedi szocialista polgármester ugyanis csak bizonyos feltételekkel vállalná a jelöltséget, a jelen állás szerint azonban ezek teljesülése egyelőre a távoli homályba vész.

Botka László, Szeged szocialista polgármestere kemény feltételeket szabott Fotó: Szabó Gábor - Origo

Követelések

Botka azt követeli, hogy legyen közös baloldali lista, a 106 egyéni körzetben közös jelöltek, és egy új baloldali program is. Csakhogy többi baloldali ellenzéki párt a felvetéseit meglehetősen hűvösen utasította el. A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció a saját programját küldte el Botkának, majd azt is közölték, hogy nekik is van saját miniszterelnök-jelöltjük,

de nem árulják el a nevét.

Az Együtt pedig közölte, hogy nem akarnak közös listát, míg a Párbeszéd továbbra is előválasztást akar.

Botka veri Gyurcsányt

Botka László a teljes felnőtt népesség és a baloldali szimpatizánsok körében is népszerűbb a kormányfőjelöltek versenyében, mint Gyurcsány Ferenc – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. A felmérés arra is rámutat, hogy a magyarok közel kétötöde (37 százalék) ismét Orbán Viktort választaná meg miniszterelnöknek. Vona Gábor Jobbik-elnök nagyon le van maradva.

A helyzet tehát meglehetősen összetett, de most megpróbáljuk a különféle szálakat valahogyan elválasztani egymástól. Először is nézzük az előválasztás témáját. A hazai baloldal mindenképpen innovációra törekedett volna ezen a téren, mivel többek között mind az Egyesült Államokban, mind Franciaországban az előválasztásokat pártokon belül tartják. Az előválasztások közül egyelőre nem volt példa arra, hogy párton közötti erőviszonyokat így döntsenek el.

Egyre távolabb van az előválasztás Forrás: MTI/Krizsán Csaba

Titkos tárgyalások

Az előválasztás mellé szóban természetesen az MSZP és a DK is fölsorakozott, de ők is érezték, hogy az lényegesen több kockázattal jár, mintha titkosan megállapodnának. A két párt között meg is kezdődött a választókerületek leosztása, amiből természetesen kihagyták az öt százalék alatti támogatottsággal rendelkező pártokat.

Az alku nyilvánosságra került,

majd a felek erőteljesen tagadni kezdték, hogy tárgyaltak volna. Az előválasztás mellett azóta csak a Párbeszéd kardoskodik, és Botka sem szívesen beszél róla.

Mind a közös baloldali lista, mind a 106 körzetben állítandó közös jelölt is egyelőre lehetetlen küldetésnek tűnik. A kis baloldali pártok legfőbb érve, hogy nem szabad megismételni a 2014-es sikertelen összefogást, mert akkor a nagy közösködés nem hozott egyetlen egy új szavazót sem 2010-hez képest. A pártok most ezt úgy hidalnák át, hogy a 106 választókerületben úgy állítanának közös jelölteket, hogy végül mindenkinek legyen saját pártlistája. A jelenlegi választási törvény értelmében az állíthat országos listát, akinek 27 egyéni jelöltje van. Ennek a 27 jelöltnek kilenc megyében és Budapesten kell elhelyezkednie.

Szigetvári Viktor sem kért Botkából Forrás: MTI/Marjai János

Bár Botka László a feltételei közé nem vette be, hogy Gyurcsány nem lehet majd rajta a közös baloldali listán, azt többször nyilvánvalóvá tette, hogy a volt miniszterelnök szereplése

választók százezreit taszíthatja el.

Egyelőre nehéz elképzelni, hogy a DK belemenjen egy olyan alkuba, miszerint úgy kötnek választási megállapodást az MSZP-vel, hogy Gyurcsány nem lesz tagja a következő parlamentnek.

Újabb mozgalmak

A teljes baloldali képletet csak tovább bonyolítja, hogy az utóbbi hetekben újabb mozgalmak és civil szervezetek jelezték, hogy 2018-ban elindulnak a választáson, és nem kötnek semmilyen koalíciót az elmúlt évtizedek pártjaival. Pár hete tűnt föl a Momentum Mozgalom, akiknek az aktivistái február közepéig gyűjthetik Budapesten az aláírásokat, hogy legyen népszavazás az olimpiáról. Az alakulat rögtön elhatárolódott ugyan a baloldali pártoktól, de a segítségüket nagyon szívesen veszi az aláírásgyűjtésben. A mozgalom ellen éppen emiatt azonnal támadásba lendült a DK, így nehezen képzelhető el, hogy aktivistáik közül bárki is helyet kapjon majd a közös baloldali listán.

A Momentum Mozgalom aláírásgyűjtése nem jött jókor a nagy baloldali pártoknak Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Az országosan egy-két százalékos támogatottsággal rendelkező Kétfarkú Kutya Párt is jelezte, hogy önállóan akar indulni 2018-ban. A párt pont azokban a választókerületekben a legnépszerűbb, ahol a legnagyobb esélye lenne a baloldali győzelemnek, így az ő esetleges indulásuk akár több nagyon fontos mandátumba is kerülhet a kormányváltóknak. Szintén bejelentette indulási szándékát az Idős Demokraták Szövetsége, valamint Pukli István, a Tanítanék Mozgalom korábbi emblematikus arca is pártalapításban gondolkozik, és 2017 nyarától politizálni fog.

Lattmann is színre lépett

Nem tudni, hogy a kialakult helyzetnek akart görbe tükröt tartani, vagy pedig tényleg komolyan gondolja, de Lattmann Tamás nemzetközi jogász, aki korábban több népszavazást is kezdeményezett, és tüntetéseken vett részt, az Indexnek azt mondta, hogy elindulna Botka Lászlóval szemben egy előválasztáson. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen oktató Lattmann azt is mondta, hogy komoly támogatást érez maga mögött.

Lattmann Tamás is bejelentkezett baloldali miniszterelnök-jelöltnek Fotó: Bielik István - Origo

Összességében 13-14 hónappal a következő országgyűlési választások előtt nemcsak az nem látszik, hogy ki fogja képviselni a baloldali ellenzéket a választáson, hanem arról sincs még körvonalazódó egyezség, hogy milyen technikai formációban próbálják fölvenni a versenyt a Fidesszel. Arról pedig végképp nem tudunk semmit, hogy a baloldal milyen program és vízió mentén vezetné az országot 2018–2022 között, ha esetleg bizalmat kapna.