Megfenyegették a Munkácsy-kép tulajdonosát

Pákh Imre
Pákh Imre nem hajlandó belenyugodni a Munkácsy-festmény védetté nyilvánításába.
Vágólapra másolva!
Többször is megfenyegették állítása szerint Pákh Imrét, akit azzal igyekszik az állam rávenni Munkácsy Golgota című képének eladására, hogy a festményt védetté nyilvánította. Az Origónak Amerikából nyilatkozó műgyűjtő szerint a vele tárgyaló MNB is tudja, hogy tízmillió dollárt ér a kép, mégse akar hatnál többet adni érte, miközben ő hétmillióért vette. Ha leülnének tárgyalni vele, öt perc alatt megegyezhetnének, de a lopást és a fenyegetést nem szereti.
Vágólapra másolva!

  • Ha lenne készség az állam részéről, öt perc alatt is megegyezhetnének a vételárról.
  • Kilencmillióért Pákh nemcsak a Golgotát adta volna, de 52 másik képet is letétbe.
  • A kormány hatmilliós ajánlatát a műgyűjtő fiktívnek tartja, a kép szerinte 10 milliót is ér.
  • A védettség elrendelése erőszakos eljárásra, államosításra, sőt lopásra emlékezteti.
  • Az őssejtügyet, amiben nem jogerősen elítélték, Pákh koncepciós eljárásnak tartja.
  • Három figyelmeztetést, fenyegetést is kapott, abból kettő már bekövetkezett.

Hol van most a Munkácsy-kép?

Természetesen a Déri Múzeumban van. Hogy hol lesz a jövőben, az egy jó kérdés.

Június 25-e a határidő, amíg meg kellene egyezni az adásvételről a kormánnyal. Egy hét alatt áthidalható az ön 9 millió dolláros igénye és az állam 6 milliós ajánlata közti különbség?

Ha van készség, akkor öt perc alatt is meg lehet egyezni, de ha nincs készség a megállapodásra, akkor nehéz. Egész életemben üzleteltem, és a tárgyalásos rendezés híve vagyok továbbra is. Csakhogy mióta a kép védettségét bejelentették, semmilyen tárgyalás nem volt, nem jelentkeztek.

Így nem lehet könnyű megállapodni.

Valójában már két éve megegyeztünk az adásvételről a Miniszterelnökséggel, csak utána hirtelen mindenki eltűnt, mintha a Titanicon ültünk volna. Később aztán a Magyar Nemzeti Bank Értéktár Programja vette át az ügyet. A program egyébként dicséretes, rendkívül támogatandó kezdeményezés.

Két éve mennyiben egyeztek meg?

Nem titok: kilencmillió dollárban. Kevesen tudják, hogy ez az összeg annak idején nem kizárólag a Golgotára vonatkozott, ez egy csomagajánlat volt. Azt mondtam, hogy ennyiért nemcsak a Golgotát adom el a magyar államnak, hanem a tulajdonomban lévő 52 másik Munkácsy-képet is letétbe helyezem Magyarországon 12 évre.

Pákh Imre műgyűjtő, a Golgota tulajdonosa a debreceni Déri Múzeum Munkácsy-termének megnyitóján 2012-ben Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Csak összehasonlításul: egyedül a trilógia másik darabjáért, a Krisztus Pilátus előttért évi 50 ezer dollárt fizettek korábban a kanadai Hamilton Galériának, mielőtt idén év elején megvette az állam. Ráadásul az ajánlatnak része volt az állam elővásárlási joga a teljes Munkácsy-gyűjteményre. Ha megvalósul a Liget-projekt, a múzeumi negyed, benne az új Nemzeti Galériával, akkor rendkívüli attrakció lenne, ha a megnyitóra összeállna egy teljesen új Munkácsy-gyűjtemény. Azt gondoltam, ez egy jó ötlet, de az MNB-t a csomagajánlat nem érdekli.

A kilencmilliós csomag helyett csak a Golgotáért akarnak hatmilliót adni. Ez nem arányos, méltányos ár önnek?

Azt mondják, hogy az árat az állam és egy kormányrendelet határozza meg, azért ennyi. Csodálkozom ezen, mert én pár évtizede műkincsekkel foglalkozom, és azt hittem, egy műtárgy árát a piac határozza meg, de hát tévedhetek, én sem érthetek mindenhez.

A védetté nyilvánítással sarokba szorították: a Golgotára az államnak elővásárlása joga van. Ha nem fogadja el az ő ajánlatukat, másnak sem tudja eladni, mert nem vihető ki az országból. Így már nehéz piaci árakról, viszonyokról beszélni. Engednie kell az árból?

Meg fog lepődni, de nekem a védettséggel semmi bajom nincs. Sőt van ennek egy derűs oldala is. Azt jelzi, az állam végre rájött, hogy a Golgota nemzeti kincs, és komolyan kell vele foglalkozni. Csakhogy ha valóban vevő az állam a képre, ilyenkor illik megállapodni a tulajdonossal, és nem pedig ezzel az erőszakos, államosításra emlékeztető eljárással kell rám erőszakolni egy fiktív összeget.

Miért lenne fiktív a hatmillió dolláros ajánlat?

Az összeg meghatározásánál az MNB-nél arra hivatkoznak, hogy a Krisztus Pilátus előtt sem került többe 5,7 millió dollárnál. Azt viszont elfelejtik, hogy nekem mekkora részem volt abban, hogy ennyiért eladta a Hamilton Galéria az államnak. Az sem lényegtelen, hogy a Hamilton Galéria ingyen kapta a képet, nem fizetett érte, míg én a Golgotáért egy halom pénzt fizettem ki 12 éve.

A Munkácsy-trilógia: a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Golgota Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Az eredeti megállapodás az volt, hogy ha segítek jutányos áron megvenni a Krisztus Pilátus előttöt, annál többet kapok majd az enyémért.

Ha eljön az ideje, megnevezem az urat, akivel erről tárgyaltam. Azt is megmondtam, hogy nem adom olcsóbban a képemet annál, mint amennyit én fizettem érte.

Az mennyi is volt? Hétmillió dollárt emlegetnek.

Hallottam, hogy a magyar sajtó megkereste az előző tulajdonost, Julian Beck műgyűjtőt, aki elmondta, hogy hétmillió dollárért vált meg a képtől. Én inkább nem mondanék árat, hiszen éppen ő volt az, aki megkért, hogy ne beszéljek a nyilvánosság előtt a vételárról.

Ha tényleg hétért vette, és az államnak nem kell a csomagajánlata kilencmillióért, nem egyezhetnének meg a hétmillióban, ami már nem sokkal több a most ajánlott hatnál?

Mint mondtam, megfelelő ajánlat esetén öt perc alatt meg tudunk állapodni.

Vajon miért?

Elérte az állam azt, amit akart. Másnak nem adhatom el, és nem is lehet kivinni az országból. Abban biztos vagyok, hogy az emberek sokkal szívesebben néznének egy olyan képet, ami nem lopással, államosítással került állami tulajdonba, hanem egy korrekt üzleti megállapodás révén. Ha az a félelme bárkinek, hogy bosszúból be akarom zárni a képet egy sötét raktárba, elzárni az emberek elől, akkor az alaptalan. Nem azért vettem meg és őriztem 12 évig, hogy ezt tegyem.

Lefektetik Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című, a falról leemelt festményét a debreceni Déri Múzeumban Forrás: MTI/Balázs Attila

Nem is akarok lesüllyedni egy ilyen válaszlépéssel ugyanarra a szintre. Nekem Munkácsy nem csak egy festőművész, én őt sokkal többre becsülöm annál, hogy a képét ilyen játékokba belerángassam.

Hogyan tovább: meddig és mire vár?

Először például arra, hogy egy független értékbecslés alapján tárgyalhassunk. Az MNB három értékbecslésre is hivatkozik, de nekem egyiket sem mutatták még meg, ráadásul ezek több sebből véreznek. Először is nem függetlenek. Hogy lehetne az a becsüs független, aki a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa és a főnöke Baán László? Vagy azok, akikkel az MNB az értéktár program révén kapcsolatban áll, vettek is már tőlük, vagy rajtuk keresztül képeket?

Ehelyett kínálnak 6 milliót. Úgy érzem, el akarják lopni a képet. Elegem van a lopásból, és elegem van abból is, hogy a média azon csámcsog: ki kit ver át, és ki kit zsarol meg. Ez Munkácsyhoz is méltatlan.

Véletlennek tartja, hogy nem sokkal az után megfeneklettek a tárgyalások, hogy az őssejtügyben április végén nem jogerősen önt is elítélték?

Ez az egész őssejtügy egy felfújt cirkuszi mutatvány, miközben nincs is ügy. Pontosabban ez egy csinált ügy, egy igazi koncepciós per. Amikor a rendőrség nyomozni kezdett, emberi test tiltott felhasználásával vádoltak. A rendőrség és az ügyészség éveken át ebben az irányban nyomozott. A vádemelés előtt, mikor már majdnem kifutottak az időből, született egy olyan vélemény az ügyészségen, hogy ebben nem találtak bűncselekményt. Akkor gyorsan megváltoztatták a gyanút csalásra, és ebben is emeltek vádat.

Az őssejtügy tárgyalása a bíróságon Fotó: Origo

Évekig ezt tárgyaltuk aztán a bíróságon, erről szólt az egész. Aztán az utolsó tárgyalási napon kibővítették a vádat az emberi test tiltott felhasználására, amiben korábban az ügyészség nem emelt vádat. Végül ebben ítéltek el, a csalást pedig elvetették. Szerintem másodfokon megnyerjük, és az egésznek a végére pontot tehetünk. Amúgy számíthattam volna erre, mert megfenyegettek.

Kicsoda?

Inkább azt mondom el, hogy mivel.

Azt mondták, ha nem állapodom meg az MNB-vel, akkor kitiltanak az országból, és soha többet nem léphetek be. Azt is mondták, hogy védettség alá helyezik a festményt. És arra is figyelmeztettek, hogy nagy bajom lesz az őssejtügyben. Ebből kettő már bejött.