Négymillióval támogatta az OKM Janus Pannonius újratemetőit

Vágólapra másolva!
Újratemették a Janus Pannoniusnak tulajdonított csontokat kedden Pécsett. Több év kutatás után tavaszra vált biztossá, hogy valóban a költő-püspök csontjait találták meg 1991-ben. Az oktatási tárca négymillió forinttal támogatja a pécsi egyházmegyét.
Vágólapra másolva!

Kedden több mint ötszáz év elteltével újratemették Janus Pannonius csontjait a pécsi székesegyház altemplomában.

A Reneszánsz év 2008 keretén belül az oktatási tárca négymillió forinttal járult hozzá az rendezvénysorozathoz, tudta meg az [origo] az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtóirodájától. A millenniumi rendezvényeket és a temetést a pécsi egyházmegye saját forrásból, pályázatokból és az OKM támogatásából finanszírozza, mondta az [origo]-nak Fazekas Orsolya, az egyházmegye sajtóreferense. A költségvetés nagyságáról egyelőre nem kaptunk információkat.

Janus Pannonius temetési szertartása a 2009-ben, alapításának ezredik évfordulóját ünneplő pécsi egyházmegye millenniumi rendezvénysorozatának a nyitánya. A programsorozat előkészületi szakasza már 2006. március 4-én elkezdődött, melynek során konferenciákat, előadásokat, zenei eseményeket rendeztek, valamint kapcsolódó kiadványokat jelenttek meg. A millenniumi év hivatalosan advent első vasárnapján kezdődik és egy teljes naptári éven át tart.

A költő csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel. A fűtés felújításához árkot ástak az altemplom nyugati fala mellett, ahol nyolc csontvázra bukkantak. Egyikük egy olyan sírban feküdt, amely nagyjából a főoltár alatt helyezkedett el, az ilyen helyekre rendszerint egyházi vezetőket temettek. A püspökség eddig is valószínűsítette, de a legújabb antropológiai vizsgálatok tavaszi eredményei alapján biztosra veszi, hogy Janus Pannonius csontjairól van szó, ezért döntött az újratemetés mellett.

Az antropológusok szerint biztos, hogy ő az

Janus Pannonius kilétét az antropológusok a csontok vizsgálatával állapították meg, melynek során tanulmányozták az életkort, a magasságot, az elhunyt betegségeit, és ezek mind megfeleltek annak, amit a költő önmagáról írt. Így például a többször megénekelt tüdőbaj jelei is azonosíthatóak voltak. A legfőbb bizonyíték azonban mégis egy tárgy, II. Pál pápa ólomból készült bullája volt, amit a csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon találtak meg. Mátyás király és Vitéz János 1465 márciusában ugyanis Janus Pannoniust, az akkori pécsi püspököt küldte II. Pálhoz, hogy üdvözölje megválasztását, innen kerülhetett hozzá a bulla. Később Vitéz János és Janus Pannonius szembefordult Mátyással, a költő a király elől menekülve halt meg1472-ben, a Zágráb feletti Medvevárban, tüdőgyulladásban.

Janus Pannonius földi maradványait 2008-ban harmadszor temették el, és másodszor újra. Elsőként halálának színhelyén feküdt, majd egy híve exhumáltatta és Pécsre vitette. A költőt egy kátrányos koporsóban rejtegették több évig, míg a megenyhült Mátyás el nem rendelte a püspököt megillető tisztességes temetést.