Tényleges életfogytiglan a romagyilkosságok elítéltjeinek
2016. január 12. 10:02
A teremben maszkos biztonságiak is vannak, a vádlottak egyelőre nem érkeztek meg. A bírónő szólt is, hogy emiatt később kezdenek.
A vád szerint hárman követtek el hét évvel ezelőtt a cigányok elleni gyilkosság- és támadássorozatot. Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008 és 2009 között összesen kilenc helyszínen támadtak Molotov-koktélokkal és fegyverekkel romák házaira.
• 2008. július 21-én Galgagyörkön,
• augusztus 8-án Piricsén,
• szeptember 5-én Nyíradonyban,
• szeptember 29-én Tarnabodon,
• november 3-án Nagycsécsen,
• december 15-én Alsózsolcán,
• 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön,
• április 22-én Tiszalökön,
• augusztus 3-án Kislétán történtek támadások.
Megérkeztek a vádlottak, akik most sem járultak hozzá, hogy felismerhető fotó készüljön róluk.
A Kúrián ismertetik a korábbi ítéleteket, valamint, hogy a vádlottak mire hivatkozva fellebbeztek. Kiss Árpádról átmenetileg levették a bilincset, hogy kezelni tudja a papírjait. Az ügyészek nem kértek tárgyismertetést, a vádlottak a másodfokú ítélet bizonyos részei esetében igen.
Törvényessé tesszük, ami nem törvényes – fakadt ki az egyik védő, aki szerint új eljárásra lenne szükség. Óvd a törvényt, és a szellem majd téged is húz – zárta beszédét Kiss Árpád védője. A másodrendű vádlott, Kiss István védője szintén eljárási szabálysértésekről beszél, szerinte például a DNS-mintavétel és a házkutatás is szabálytalanul történt.
Az ügyész szerint nem megalapozott a vádlottak kérelme, miszerint új eljárásra lenne szükség. A harmadfokú eljárásra az egész ügyet tekintve kisebb bűncselekmények miatt került sor. A másodfokú bíróság például kimondta azt is, hogy szabadság korlátozásában is bűnösek, ez viszont nem befolyásolja a tényleges életfogytiglani büntetést. Jogorvoslatra viszont van lehetőségük, ezért a Kúrián tárgyalják az ügyet. Az ügyész azt indítványozta, hogy a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hagyja helyben.
A vádlottak védője Albert Einsteinről beszélt, szerinte a tudósnak nem kellett volna a galaxisokat kutatnia a két relativitási elmélet felállításáért. Semmi más dolga nem lenne, mint beülni egy tárgyalóterembe, igazolást nyert ugyanis, hogy az eljárási szabályszegéseket hogyan lehet relatívvá tenni – fogalmazott. A mai magyar igazságszolgáltatásban le vannak írva a törvények, azon lavírozik néhány igazságszolgáltatásban részt vevő személy, hogy hogyan lehet kijátszani azt – tette hozzá. A vádlottak nyugodtan hallgatják védőjük beszédét.
Továbbra is a másodrendű vádlott védője beszél, hosszan fejtegeti, hogy hogyan kell szabályszerűen DNS-mintát venni.
A tanúk kihallgatásakor is szabálytalanságok voltak a másodrendű vádlott védője szerint, aki röviden konzultált is a vádlottal. A tanácselnök korábban a perbeszéd alatt azt mondta halkan, hogy "Jesszus Mária", amit a védő úgy értelmezett, hogy a beszéd hosszúságát kritizálta. A tanácselnök azonban hangsúlyozta szó sincs erről, tehát folytatódik a vélt szabálytalanságok, eljárási hibák sorolása.
Egy új eljárás keretében kétséget kizáróan megállapítható lenne, hogy a DNS-nyomok mikor kerültek rá a fegyverekre – érvelt az új eljárás elrendelése mellett a másodrendű vádlott védője. Korábbi igazságügyi szakértőt is idézett, aki szerint más személyek DNS-nyoma is lehetett az egyes bűnjeleken.
A másodrendű vádlott védője szerint a tanúvallomások is sok kérdőjelet hagynak maguk után, hiszen a személyleírások nem illenek a vádlottakra. Azt is érvként hozta fel, hogy az egyik támadás során az elkövetők valakit Jánosnak neveztek, de a vádlottak közül senkit sem hívnak így.
A támadások során ragasztószalaggal kötözték meg a sértetteket, a DNS vizsgálata viszont ebben az esetben is szabálytalan volt – állítja Kiss István védője, aki szerint eljárási szabálysértés történt az ujjlenyomatok és a feszítővas vizsgálata során is.
Újabb csörte a másodrendű vádlott védője és a tanácselnök között, a védő ugyanis egy levelezést adott volna át a bíróságnak, ami arról szól, hogy nem kapta meg a korábbi tárgyalások jegyzőkönyvét. A tanácselnök azonban helyreutasította, mondván harmadfokon már nincs helye semmilyen irat csatolásának.
A TEK szerint mindenki a vádlottak padján van. Összesen hét szervezet vizsgálta az elsőfokú ítélet után, hogy a 2008–2009-es romagyilkosságok valamennyi elkövetőjét bíróság elé állították-e. A munkacsoport arra jutott, hogy a négy elítéltnek nem voltak segítői a gyilkosságokban – állította a TEK.
A bírónő ismét rászólt a védőre, szerinte ugyanis a perbeszédben újra és újra ugyanazok a gondolatok hangzanak el, ez pedig nem segíti a vádlott helyzetét.
Több mint másfél órája beszél már a másodrendű vádlott védője, aki szerint nem bizonyított, hogy a vádlottak jelen voltak a bűncselekmények elkövetésekor.
Nem figyelmeztetem többet - mondta a bírónő Kiss István védőjének, szerinte ugyanis folyamatosan ugyanazt mondja. A védő 15 perces szünetet kért, de ezt a bírónő elutasította. "Nem gondolja, két és fél órája beszél, fejezze be a perbeszédet!" - mondta. A védő végül be is fejezte, kérte, hogy vegyék jegyzőkönyvbe, hogy félbeszakították.
A harmadrendű vádlott védője szerint is eljárási hibák történtek a tárgyalás során, ezért az ítéletek hatályon kívül helyezését kérte.
A kártérítést igénylők jogi képviselői szerint is eljárásjogi hibák történtek, ettől függetlenül igényeiket fenntartják. Kiss Árpád elsőrendű vádlott az utolsó szó jogán arról beszélt, hogy az ítéletekben olyan tanúvallomásaira is alapoztak, amelyeket az eljárás során visszavont. A bizonyítékok értékelését is kritizálta.
Az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád szerint a bizonyítási eljárás során nem megfelelő következtetésekre jutottak a lőfegyverek vizsgálata után. Hosszan beszél a bizonyítási eljárásról.
Továbbra is az elsőrendű vádlott beszél, aki azt sérelmezi, hogy tényállásként azt rögzítették, jobbról hátulról érkezett az egyik lövés, holott a boncolási jegyzőkönyv szerint jobbról és "kicsit hátulról". Kifogásolta a menetrendi számításokat, szerinte ugyanis nem áll rendelkezésre olyan adatsor, amelyből meg lehetne állapítani, hogy pontosan mikor mi történt. A bírónő kezdi elveszíteni a türelmét vele szemben is, figyelmezteti, hogy bizonyos dolgokat már elmondott.
Befejezte beszédét Kiss Árpád, elsőrendű vádlott, így az utolsó szó jogán testvére, Kiss István beszél. Kiss Árpádhoz hasonlóan ő is a korábbi ítéletek hatályon kívül helyezését indítványozta. A bírónő azt kérte, ne mondjon olyat, ami már elhangzott.
A harmadrendű vádlott is az ítélet hatályon kívül helyezését kérte. A Kúria visszavonul, ítélet 15 órakor várható.
15 órától megkezdődött a harmadfokú ítélet kihirdetése. Mészár Róza bírónő az ítéletet ismertetve elmondta, hogy a Kúria helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét, azaz tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetést kaptak a vádlottak. Kiss Árpádnak 350 ezer, Kiss Istvánnak 54 ezer, Pető Zsolt nak pedig 50 ezer forint perköltséget kell fizetnie.
Az ítélet szerint mindhárom vádlott esetében bizonyított az előre kitervelt, több emberen, aljas indokból, 14. életévet be nem töltött személy ellen elkövetett gyilkosság. Az első és másodrendű vádlott nem kívánta végighallgatni az indoklást, őket a Büntetésvégrehajtás emberei elvezették. A harmadrendű vádlott a teremben maradt.
A Kúria szerint volt lehetőség másodfok után fellebbezni, miután a bűnösség köre bővült. Megállapították, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során több szabálytalanság is történt, de ezt részben orvosolták, később pedig másodfokon, a Fővárosi Ítélőtábla kiküszöbölte a hibákat.
A bírónő szerint a védők által felhozott eljárásjogi szabálytalanságok megalapozatlanok, így nem lehet hatályon kívül helyezni a korábbi ítéleteket. Álláspontja szerint az első- és másodfokon sem követtek el olyan hibákat a bíróságok, amelyek ezt indokolttá tennék.
A nyomozás során elkövetett szabálytalanságok nem befolyásolták érdemben a korábbi ítéleteket, ezért erre hivatkozva sem lett volna indokolt az eljárás újraindítása - mondta a bírónő.
Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor figyelembe vette a DNS-vizsgálatok eredményeit - szögezte le az ítéletet ismertető bírónő, aki szerint a technikai hibák miatt nem, csak súlyos mulasztás esetén lehet kivenni valamit a bizonyítékok közül. A feltárt pontatlanságokat azonban már az elsőfokú bíróság kiküszöbölte, tehát nem volt olyan súlyú hiba, amelynek alapján kétségbe lehetne vonni az egész eljárást.
Szóba se került, hogy megalapozatlanok a korábbi ítéletek - jelentette ki bírónő, aki szerint a bizonyítékok felhasználása megfelelő volt az elsőfokú és a Fővárosi Ítélőtábla esetében is. Helyes volt szerinte, hogy vádlottak - gyakran józan észnek is ellentmondó - vallomásának egy részét elvetették és figyelembe vették a negyedrendű vádlott többiekre tett terhelő vallomását.
Véget ért az ítélet indoklásának ismertetése, az ítélet jogerős és végrehajtandó - zárta szavait a bírónő.